Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Törvényjavaslat - Törvénykezés - Törvénynapok - Törvényszék, l. Bíróság - Törvényszéki orvostan (medicina forensis) - Törvénytár - Törvénytelen - Tőry Emil - Tőry Gusztáv - Törzs Jenő
Törzs törvény létrejön. A T. tényezői hazánkban rendesen az országgyűlés két háza és a király, az ő egyező akaratuk létesíti a törvényt; ma a T. hatalma az országgyűlést illeti és a hatalom gyakorlásában a két ház kb. egyenlő mértékben pozitíve, a kormányzó pedig, a visszavetés joga révén, alakilag inkább negatíve vesz részt. Törvényjavaslat, törvényalkotás céljából az országgyűlés elé terjesztett tervezet. A beterjesztés által az addigi törvénytervezet T.-tá válik. A T.-ot általában az országgyűlés mindkét házában elő lehet terjeszteni, csakis a költségvetésnél kötelező a képviselőházi beterjesztés, de az állandó gyakorlat szerint minden T.-ot a képviselőházban szoktak beadni. A törvény kezdeményezésének a joga az országgyűlés minden tagját megilleti, a T.-okat azonban rendszerint a miniszterek szokták, az államfő előzetes hozzájárulása után, előterjeszteni. A T.-ot a törvényszöveg tervezetén felül rendszerint általános és részletes indokolással látják el s vele együtt kinyomtatják; az indokolás a törvények magyarázatánál gyakran nagy szerephez jut. Törvénykezés, a bíróságok hatáskörébe tartozó peres és nem peres eljárás. Azoknak a szabályoknak összességét, melyek a T. rendjét meghatározzák, T.-t rendtartásnak nevezik, szemben a perrendtartással, mely csak a perre vonatkozó szabályokat foglalja össze. A T. egyszerűsítése alatt az eljárás gyorsabbá és olcsóbbá tétele céljából alkotott szabályokat értik. A bíróságok működésének ideje a T.-i idő, az az idő pedig, mely alatt a bíróság működése, a halasztást nem tűrő ügyek elintézésének kivételével, szünetel, a T.-i szünet (Magyarországon júl. és aug. hónapokban). A jogkereső közönség részéről teljesítendő szolgáltatás a T.-s illeték, ezt bélyegben róják le. Törvénynapok, hajdan így nevezték azokat a bírói gyűléseket, melyek az év meghatározott napjain v.szakában tartottak, ilyenek voltak Szt. István törvényei értelmében a székesfehérvári T., melyeken a király maga szolgáltatott igazságot. Mai értelemben T. azok a napok, amelyeken a felek a bíróság előtt ügyük tárgyalása végett idézés nélkül is megjelenhetnek; a T. jegyzékét a járásbírósági eljárásban előre közzé kell tenni (1911 .1. t. c. 146. §.); a T.-on a hatáskörrel v. illetékességgel egyébként nem bíró járásbíróság is eljárhat (1933:XXXIV. t. e. 11. §.). Másrészt törvénynap az a nap, amelyen bíróság (járásbíróság v. törvényszék) tagja a bíróság székhelyén kívül megjelenik az illető hely és környéke ügyeinek elintézése végett (1912 :LIV. t. c. 87. §., 1930 :XXXIV. t. c. 109. $.). Törvényszék, 1. Bíróság. Törvényszéki orvostan (medicina forensis), az igazságszolgáltatás céljaira szükséges orvos-természettudományi ismereteket összefoglaló és azoknak különös alkalmazási módját tárgyaló tudomány. Feladata az igazságszolgáltatásnak segítségére lenni a gyakorlatban felmerülő esetek megoldásánál. Különösen a testi sértések, a halálokok és a nemi élettel kapcsolatos kérdések tartoznak a T.-hoz. A törvényszéki orvos különös képzettségű egyén, akit a törvényszék szakértőnek használ a tényállás felderítésénél és a végtárgyaláson. A T. az egyetemen kötelező és szigorlati tantárgy, önálló fejezete a törvényszéki elmekórtan, mely különösen a beszámíthatóság kérdésével foglalkozik. Törvénytár, általában törvénygyűjtemény. Az Országos T. alkalmilag megjelenő hivatalos kiadvány, mely a törvények kihirdetésére szolgál. Az országgyűlés által alkotott és a király által szentesített, ill. a kormányzó által kihirdetési záradékkal ellátott törvények az alkotási évvel és évenként újra kezdődő római számmal megjelölve (pl. 1939:11. t. c.) az állam által kiadott és a belügyminisztériumban szerkesztett Országos T.-ban kerülnek kihirdetésre; tehát az Országos T.-ban közölt törvényszöveg a hiteles és a T. illető számának kelte a törvény kihirdetési napja, amelytől a hatálybalépési időt számítani kell. A kihirdetésről az országgyűlésnek jelentést kell tenni. Az Országos T. a törvényszöveget bevezetéssel (élőbeszéddel) és záradékkal (szentesítés, kihirdetés) együtt közli. Az Országos T.-tól különböznek a magán-törvénygyűjtemények, ezek jegyzetekkel és utalásokkal kiegészítve közlik a törvények szövegét. Törvénytelen. 1. Minden olyan rendelet, határozat v. intézkedés, amelynek kibocsátására törvényes jogalap nem volt, v. amelynek tartalma törvénnyel ellentétes és törvény ilyennek kibocsátására nem adott felhatalmazást. A T. rendelet v. határozat érvénytelen; ilyent sem a király, sem a minisztérium ki nem adhat; a bíróságok azt figyelmen kívül hagyják, sőt kivételesen meg is semmisíthetik; a miniszterek a T. rendeletért vád alá is helyezhetők. A törvényhatóság a T. rendelet ellen panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. 2. T. gyermek, 1. Természetes gyermek. Tőry Emil, építész, *1863, 1928. A Műegyetem rendkívüli tanára volt. Építészi munkásságát Pogány Móric társaságában fejtette ki; közös terveik szerint épült az Adriai Biztosító budapesti székháza (1912), a sátoraljaújhelyi Színház (1929) stb., Ők tervezték a Belügyminisztérium palotájának átépítését. 1913-ban megnyerték a budapesti Nemzeti Színház első tervpályázaténak első díját. Tőry Gusztáv, kir. kúriai elnök, *1857, 1925. Megalapítója és szerkesztője volt az Igazságügyi Közlönynek és az annak mellékleteként megjelenő Igazságügyi Javaslatok Tárának. Számos jogi munkát írt. Törzs Jenő, színész, *1887. Pályáját a Magyar Színházban kezdte. Több fővárosi ma — 1905 — IT. Idők lexikona, XXII.970