Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Trebatice, l. Vágterbete - Trebejov, l. Terebő - Trébelés, l. Domborítás - Trebichava, l. Terbók - Trebinje - Trebišov, l. Tőketerebes - Trebostovo, l. Kistorboszló - Trebusafejérpatak - Trecento - Tefort Ágoston - Treitschke Heinrich - Treitz Péter - Tremolo - Trencianska Teplá, l. Hőlak - trenck br. - Trencsén (Trenčin) - Trecsénfogas (Zubák) - Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole) - Trencsénjánosi (Hanzlíková)
Trebatice nyezetének megfelelő, tehát az eredeti tárgyat tekintve anakronisztikus viszonyok közé. Az újabb irodalomban nagy hatása volt Blumauer travesztált Reneis-ének. Trebatice, 1. Volgterbete (Szlovákia). Trebejov, 1. Terebő (Szlovákia). Trébelés, 1. Domborítás. Trebichava, 1. Terbák (Szlovákia). Trebinje, hercegovinai város, a Trebisnyica folyó mellett. (1931) 5188 lak. A középkorban a Raguzát Szerbiával összekötő útvonal mellett feküdt s fontos kereskedőhely volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében jelentékenyen megerősítették. 1918- tól 1941-ig Jugoszláviához tartozott, akkor olasz megszállás és közigazgatás alá került. Trebisov, 1. Tőketerebes (Szlovákia). Trebostovo, 1. Kistorboszló (Szlovákia). Trebusafejérpatak, kárpátaljai nk., a máramarosi közig. kirendeltség lakói j., a máramarossziget—körösmezei vasútvonalon. (1941) 2658 lak. Gőzfűrész. 1918-ig Terebesfejérpatak, Tr.—1939: Trebuiany (CsSzl.), Trecento [—csento], olasz, a. m. 300, a művészettörténetben a XIV. sz. („1300-as évek") megjelölése. Trefort Ágoston, kulturpolitikus, *1817, 1888, 1848-ban Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi minisztériumában államtitkár lett, 1863-ban Eötvös Józseffel együtt megindította a Politikai Hetilap c. újságot. 1872-től kezdve haláláig, 16 éven keresztül vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Minisztersége alatt jött létre az 1883 :XXX. n. n. középiskolai törvény. Ö mondotta ki a magyar nyelv elemi iskolai és a német nyelv középiskolai kötelező tanítását. Ö teremtette meg a Zeneművészeti főiskolát s ennek élére Liszt Ferencet állította. Fejlesztette a budapesti tudományegyetemet és a műegyetemet; 1872-ben megalakult a kolozsvári egyetem. 1885-ben a M. Tud. Akadémia elnöke lett. Könyvei: Emlékbeszédek és tanulmányok (1881, németül is). Akadémiai emlékbeszédek (1887). Treitschke Heinrich, német történetíró, *1834, 1896. Egyetemi tanár volt, a porosz vezetés alatt kialakítandó egységes Németország egyik tudós harcosa. 1871—88-ig német birodalmi képviselő, 1874-ben a berlini egyetem tanárának hívták meg. Ranke halála után őt nevezték ki a porosz állam történetírójává. Főműve: Deutsche Geschichte im 19. Jahrhundert (5 k., 1879—94). Treltz Péter, agrogeológus, kísérletügyi főigazgató, *1866. 1935. A magyar talajtan megalapítója. Főleg a szikesek javításával, a szőlő- és dohánytermő talajok tanulmányozásával foglalkozott. Új talajtérképezési módszert dolgozott ki. Tremolo, olasz zenei műszó, énekben és vonóshangszereknél egy kitartott hang remegtetése, mértékkel alkalmazva érzelmes kifejezőeszköz. Zongorán két egymástól távolabb eső hang tartós, szapora cseréjét nevezik T.-nak, jelzése: Trencianska Teplá, 1. Hőlak, T. Túrná, 1. Tornyos (Szlovákia). Trenck br., két kalandos életű német katonatiszt. T. Franz br., *1711, +1749. 17 éves korában belépett a császári hadseregbe, azután orosz szolgálatba állott. Az osztrák örökösödési háború során pandúrcsapatával hősiesen szolgálta Mária Teréziát, vakmerőségéért ezredessé léptették elő, de kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától (1746) és életfogytiglani fogházra ítélték. önéletrajza 1747-ig terjed. Unokaöccse, T. Friedrich br., *1726, +1794, Nagy Frigyes tisztje volt, de utóbb kegyvesztett lett és unokabátyjával folytatott levelezése miatt fogságba vetették. Sikerült megszöknie, orosz, majd osztrák szolgálatba lépett. Mária Terézia megbízásából titkos küldetésben járt Angliában és Franciaországban. Hosszabb ideig élt Magyarországon, mint a francia forradalom lelkes híve, 1791-ben Párizsba ment, ott Robespierre kivégeztette. Nagy irodalmi munkásságot fejtett ki, számos magyar vonatkozású röpiratot is írt és a felvilágosodás kérdésében heves polémiába keveredett Saitz Leó egri szervitabaráttal. Megírta önéletrajzát, A két T. kalandos életét Jókai Mór két regényben írta meg: A két T., s ennek folytatása: T. Frigyes báró. Trencsén (Trencn), megyei város, T. megye székhelye, a Vág partján, Tr.—1939: CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1940) 13.648 lak. Régi épületei: a megyeháza, az Illésházy-palota, a piaristák temploma és kolostora. Szövet-, cukor- és hadiszergyár, szeszipara, faipara jelentős. Egy római kori kőemlék felirata szerint Laugaricio néven Marcus Aurelius császár korában (Kr. u. 161—180) a római birodalom legészakibb, előretolt katonai táborhelye volt. A város felett emelkedő vár a XI. sz.-ban épült. 1275-ben kir. adományként jutott a Csáknemzetségre, Csák Máté halála után ismét királyi vár volt. Mátyás király 1461-ben itt fogadta jegyesét, Podiebrad Katalint. 1528- ban I. Ferdinánd ostrommal foglalta el, 1620—1822-ig az Illyésháziak birtoka, azóta pusztulásnak indult. Akkor Jézustársasági, később kegyesrendi gimnáziumában Baróti Szabó Dávid is tanított. L. a 601. táblát. Trencsénfogas (Zubák), trencsénmegyei k., Tr.—1939 Cs Szl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1085 lak. Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole), trencsénmegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 4291 lak. Trencsénjánosi (Hanzlíková), trencsénmegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 517 lak.