Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Tömörkény - Tömösi hágó - Tömösváry Ödön - Tömzs - Tönkhegység - Tönköd (Groşeni) - Tönköly, l. Búza - Tönkölykása v. bókoló cirok (Sorghum cernuum) - Tönnies Ferdinand - Tőnye - Tőosztás - Tőr (gyilok) - Törcsvár (Bran-Poartă) - Törcsvári hágó - Tördelés - Tőre - Töredékrészvény, l. Hányadrészvény
Tömörkény Napos tájak, Homokos világ, Ne engedjük a madarat, Bazsarózsák, Egyszerű emberek, Margit, Népek az ország használatában. Tömörkény, nk., Csongrád vm. csongrádi j. (11041) 3789 lak. Tömösi hágó, Brassótól D.-re, a Keresztényhavas és Nagykőhavas közt fekvő, 916 km magas hágó,a Száraz-Tömös és Prahova folyók vízválasztója. Kocsiút és vasút vezet át rajta (alagút). A hágótól E.-ra a Száraz- Tömös festői szűk völgyén halad az út; ezt nevezik Tömösi-szorosnak. Tömösváry Ödön, zoológus, *1852, 1884. Az ízeltlábú állatok, főleg a százlábúak és az álskorpiók tanulmányozásával foglalkozott. Legnevezetesebb a kolumbácsi-légy fejlődéséről és az ellene való védekezésről írt dolgozata (1884). Tömzs, szabálytalan alakú, nagyobb kiterjedésű ásványelőfordulás. Tönkhegység, a lepusztult hegység felismerhető maradványa. A gyűrődéssel v. töredezéssel kiemelt hegység a lepusztító erők hatására hosszú idő alatt annyira lealacsonyodik, hogy a patakoknak már alig van esése, a lejtők igen kukásak. Mint a leterhelt hajó, az ilyen T. ismét kiemelkedik s egyenetlen, hullámos fennsík (,,tönkfelület“) lesz belőle. Az Alpok, Kárpátok, Dinári-Alpok stb. mind felemelt tönkök csoportjai. Tönköd (Grofeni), biharmegyei k., Tróta Romániához tart. (1930) 1118 lak. Tönköly, 1. Búza. Tönkölykása v. bókoló cirok (Sorghum cernuum), a közönséges cirok (Sorghum vulgare) egyik alakja; néha nálunk is termesztik. Tömött bugája bókoló; termése fénytelen, fehér, gömbidomú. Tömics Ferdinand, német szociológus, *1855, 1936. A kieli egyetemen 1881-ben magántanár, 1891-ben rendes tanár lett. Főművei: Gemeinschaft und Gesellschaft (1887), Die Sitte (1909), Kritik der öffentlichen Meinung (1922). Tőnye, komárommegyei kk., 1940-ben Felistál kk.-gel együtt Mistál kk.-be olvadt. Tőosztás, a növénytermesztésnél használt szaporítási mód. Azoknál a növényeknél alkalmazható, amelyek sok sarjat nevelnek. T.-kor az idősebb, elbokrosodott anyanövényt annyi darabra osztják szét, amenynyire az elpusztulás veszélye nélkül lehetséges. Az így nyert növényeket új helyükre ültetik s az anyanövényhez hasonlóan nevelik tovább. A T. ideje az ősz v. a koratavasz. Főként évelő növényeket, esetleg dísz- v. gyümölcsbokrokat és cserepes dísznövényeket szaporítanak ezzel az eljárással. Tőr (gyilok), két, három v. négyélű pengéjű döfőfegyver. Magyarországon a középkorban a páncélos öltözethez viselték Ny.-i mintára n. rövid pengéin, i . misericordia T.-t, mellyel a fegyverét vesztett ellenséget a páncél hézagain keresztül ledöfték v. a kegyelemdöfést adták meg a súlyosan sebesült ellenséges harcosnak A XV. sz.-ban K.-s mintájú, hosszúpengéjű, egyélű, késszerű T.-ek terjedtek el, főleg védelmi fegyverül, használatuk azonban a XVI. sz. elejére megszűnt. A XVI. sz.-ban szórványosan használtak ugyan hazánkban Fent : XVI. századi ,,misericordia" ; lent: Kállay János tőre 1543-ből; mindkettő Budapesten, a M. Történeti Múzaumban, görbepengéjű törökös T.-t, de a T. mint katonai fegyver nálunk általában gyökeret nem vert. A modern T.-vívósport eszköze, a vívó-T. téglalap v. négyzet keresztmetszetű, hajlékony fegyver, hossza 110 m-nél, súlya 580 gr-nál több nem lehet. A T.-vívásnál minden helyesen végrehajtott támadásit ki kell védeni v. más módon elhárítani. A támadásba lehet közbe is támadni, ezzel a közbetámadással azonban egy teljes ütemmel meg kell előzni a támadó ellenfelet. Csak a felsőtestbe bevitt szúrás érvényes. A világ legjobb T.-vívói a franciák, nálunk különösen a női T.-vívás áll magas fokon és vívónőink az olimpiai versenyeken is többízben szép helyezéshez jutottak, 1936-ban Berlinben Elek Ilona olimpiai bajnokságot is nyert. A T.-vívásnak egyik fajtája a párbajtőrvívás. Törcsvár (Bran-Poarta), fogarasmegyei k., Trója Romániához tart. (1930) 1504 lak. Vára meredek hegytetőn magaslik. Erdély egyik legépebben megmaradt középkori vára, a törcsvári szoros torkolatánál épült 1377-ben királyi várként, Nagy Lajos rendeletére. Brassó városa 1498-ban II. Ulászló királytól zálogba kapta; számos ostromnak volt kitéve az időik folyamán. 1630- ban a székelyek foglalták el. 1617-ben villám sújtotta, de később újjáépítették; 1886—88-ban tatarozták. A szabálytalan ötszögű udvart körülfogó épületek gyűrűjéből emelkedik ki ÉK-re magasodó öregtornya; homlokzata egy részének vakárkádos, pálnyázatos kiképzése a felsőmagyarországi renaissance hatását mutatja. Brassó városa 1916 dec.-ben Zita királynénak, utóbb Mária román királynénak ajándékozta. T. ma is lakható állapotban van Törcsvári hágó, 1200 m magas hágó a D.Kárpátok Bucsecs és Királykő csoportjai között, a Törcsvári patak és Dâmbovița folyó vízválasztóján. Tördelés, a nyomdászatban oldalak előállítása az addig hasábokban levő szedésből. Tőre, kir., Bars és Hont k. e. e. vm. lévai j., az esztergom—lévai autóbuszvonalon. (1941) 372 lak., u. p. és u. t. Alsóvárad. Tr.— 1938: Tura (CsSzl.). Töredékrészvény, 1. Hányadiészvény.