Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

T - Török Ignác (Nemescsói) - Török István - Török János - Török János, nemes - Török Jenő - Török Lajos - Török Mihály Miklós - Török Pál - Török Sándor - Török Sophie (Babits Mihályné Tanner Ilona) - Törökbálint - Török Bálint (Stettini piros, Jankováci jeges, Weinling) - Törökbecse - Törökfalu - Török irodalom

Török gyűrű (regény), A halszemű három fia (re­gény), Fehér virág (elbeszélések). Török Ignác (Nemescsói), 1848—49-es hon­védtábornok, *1795, +1849. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki iskolában végezte, majd a magyar testőrségben szolgált. A szabad­ságharc kezdetén Komárom erődítési pa­rancsnoka volt, Buda bevétele után a kor­mány megbízásából ő romboltatta le ennek erődítéseit s készíttette el a szőregi sánco­kat. Világos után elfogták, okt. 6.-án Ara­don vértanúhalált halt. Török István, ref. teológus, *1904. 1941-ben a debreceni egyetem hittudományi karának r. k. tanára lett. Teológiai és etikai kérdé­sekkel foglalkozik. Török János, rendőrfőkapitány, *1843, *1892. Előbb temesvári polgármester, kitű­nő szervező volt s ezért 1885-ben a buda­pesti állami rendőrség élére állították. Török János, nemes, grafikus, *1907. Köny­veket, képeskönyveket illusztrált, napi- és hetilapokban jelentek meg vidám rajzai. E lexikon rajzolómunkatársa: Török Jenő, festő, *1880. Münchenben és Párizsban tanult, finom szinharmóniájú alakos képeket és tájképeket festett (Temp­lom a domboldalon, Szépm. Múzeum). Török Lajos, orvostanár, *1863. Külföldi tanulmányútjai után a budapesti egyete­men a bőrgyógyászat magántanára, majd c. rk. tanára, 1898-ban a budapesti Apponyi poliklinika bőrgyógyászati osztályának fő­orvosa lett. Kiterjedt tudományos munkás­sága külföldön is ismertté tette nevét. A magyar dermatológiai társulatnak alapí­tása óta alelnöke. E lexikon munkatársa: Török Mihály Miklós, közíró, *1875. 1806- ban az Alkotmány segédszerkesztője lett. 1919-ben a Friedrich-kormány Tolna vm. fő­ispán-kormánybiztosává nevezte ki, majd a Nemzeti Újság főmunkatársa lett. Fele­sége, T.-né Kovács Hermin, írónő (*1883), v. székesfőv. bizottsági tag, a Pátria Írónők Társasága alapítója, regényei: Baárd-leá­­nyok, A breznói takács, A sárga tanya stb. Török Pál, ref. püspök, *1808, +1883. Pesti lelkész s dunamell­éki kerületi tanácsbíró, 1851-ben főesperes, 1860-ban püspök lett. Részt vett a pátens (1. o.) elleni küzdelem­ben, felvirágoztatta a pesti egyházat, meg­alapította a teol. akadémiát (1855), a gim­náziumot (1859), majd megszerezte a Ráday­­könyvtárt stb. Irodalmi téren is működött (Korrajzok, 1858) s megindította másokkal a Prot. Egyházi és Iskolai Lapot (1842-től). Török Sándor, író, *1904. Hírlapírói pá­lyáját Erdélyben kezdte, majd Szegeden és Budapesten (Magyarság, Újság) folytatta. 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett. Re­gényei: Az idegen város, Bankett a Kék Szarvasban, Vidéken volt primadonna. És azalatt itthon, Szegény embert még az ág is húzza, Valaki kopog, örök vasárnapok, A szemtanú naplója, Szappanbuborék stb. Ifjú­sági könyveket is írt. Színdarabjait a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház mutatta be. Török Sophie (Babits Mihályné Tanner Ilorác), költő, regényíró, elbeszélő, *1895. Az írói álnév utalás Kazinczy Ferenc nejének a nevére és a széphalmi szellem vállalása jut benne kifejezésre. Verseskönyvei: Asz­­szony a karosszékben (1929), örömre szület­tél (1934), Értem és helyetted (1946); regé­nyei és elbeszélései: Boldog asszonyok (1933), Hintz tanársegéd úr (1934), Nem vagy az igazi (1936). Törökbálint, nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. budakörnyéki r., a budapest—győri vasút­ és T.—budapesti HÉV mellett. (1941) 5177 lak. Erdős völgyben épü­l­t kiránduló- és nyaralóhely. A község közepén kálvária. Tégla- és cserépgyár. T. hajdani tulajdo­nosa, Enyingi Török Bálint, várat építte­tett itt, de a törökök elpusztították. Török Bálint (Stettini piros, Jankováci jeges, Weinling), német eredetű téli alma­fajta, nálunk nagyon elterjedt. November— decemberben élő, de tavaszig eltartható gyümölcse nagy r, igen nagy, lapos gömb­alakú. Héja sima, zöldesfehér, napos olda­lán élénkpiros. Húsa savanykás-édes, kelle­mesen zamatos. Fája erős, edzett, bőtermő. Nagy, széles koronát alkot, csak vadala­nyon fejlődik jól. Törökbecse, torontálmegyei nk. a Tisza balpartján, (1931) 7103 lak., Óbecsével pro­pellerjárat köti össze. Plébániáját már 1332- ben említik. Leiningen-szobra Radnai Béla műve. Brankovics György várának romjai ma is láthatók. Fejlett ipar és kereskede­lem. Tr.—1941: Novi Becej (Jugoszl.). Törökfalu, kir., Szatmár vm. nagysomkúti j., a nagybánya—nagyilondai autóbuszvo­nalon. (1941) 854 lak. U. p. és u. t. Nagysom­­kút. Tr.——1940: Buciumi (Románia): Török irodalom. A törökök, pontosabban oszmán törökök történeti és nyelvi élete a XIV. sz.-dal kezdődik. A T. az iszlám­mal kapcsolatban alakult ki. Az isz­lám műveltség főleg a perzsák földjén vi­rágzott; ezzz­el a költészettel ismerkedtek meg a nomád törökök legelőbb. A kezdemé­nyező Dzselál­ Eddin, a Mesznevi c. hatal­mas mű szerzője. Hatása századokon át meg­maradt és belő­.A sarjadzott ki a díván nevű műfaj, mely lírai és dicsőítő költemények gyűjteményét jelenti; ezek a műfajok kez­detben nem is török, hanem perzsa, majd arab nyelven szólaltak meg. A török nyelv fejlődésére Dzseláleddin utódja, Veled szul­tán, az első török lantos, volt korszakos hatással. Ugyanakkor a szerelmi líra is megszólalt Ásik pasa énekeiben; ő a tö­rök költészet és a török irodalmi nyelv megalapítója. Verseinek, illetve divánjának tárgya a szimbolikus értelmű isteni szere­lem, mely a dervisélet gondolatvilágába kapcsolódott; a török költészet első fanto­sai ugyanis dervisek voltak. Ásik kortár­sát, az ugyancsak dervis életet élő Elvan sejket, rendjének misztikuma ihlette meg. Didaktikus költészete egyben dicsőítő köl­tészet. A brusszai származású Szulejmán­ — 5894 —

Next