Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
T - Török Ignác (Nemescsói) - Török István - Török János - Török János, nemes - Török Jenő - Török Lajos - Török Mihály Miklós - Török Pál - Török Sándor - Török Sophie (Babits Mihályné Tanner Ilona) - Törökbálint - Török Bálint (Stettini piros, Jankováci jeges, Weinling) - Törökbecse - Törökfalu - Török irodalom
Török gyűrű (regény), A halszemű három fia (regény), Fehér virág (elbeszélések). Török Ignác (Nemescsói), 1848—49-es honvédtábornok, *1795, +1849. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki iskolában végezte, majd a magyar testőrségben szolgált. A szabadságharc kezdetén Komárom erődítési parancsnoka volt, Buda bevétele után a kormány megbízásából ő romboltatta le ennek erődítéseit s készíttette el a szőregi sáncokat. Világos után elfogták, okt. 6.-án Aradon vértanúhalált halt. Török István, ref. teológus, *1904. 1941-ben a debreceni egyetem hittudományi karának r. k. tanára lett. Teológiai és etikai kérdésekkel foglalkozik. Török János, rendőrfőkapitány, *1843, *1892. Előbb temesvári polgármester, kitűnő szervező volt s ezért 1885-ben a budapesti állami rendőrség élére állították. Török János, nemes, grafikus, *1907. Könyveket, képeskönyveket illusztrált, napi- és hetilapokban jelentek meg vidám rajzai. E lexikon rajzolómunkatársa: Török Jenő, festő, *1880. Münchenben és Párizsban tanult, finom szinharmóniájú alakos képeket és tájképeket festett (Templom a domboldalon, Szépm. Múzeum). Török Lajos, orvostanár, *1863. Külföldi tanulmányútjai után a budapesti egyetemen a bőrgyógyászat magántanára, majd c. rk. tanára, 1898-ban a budapesti Apponyi poliklinika bőrgyógyászati osztályának főorvosa lett. Kiterjedt tudományos munkássága külföldön is ismertté tette nevét. A magyar dermatológiai társulatnak alapítása óta alelnöke. E lexikon munkatársa: Török Mihály Miklós, közíró, *1875. 1806- ban az Alkotmány segédszerkesztője lett. 1919-ben a Friedrich-kormány Tolna vm. főispán-kormánybiztosává nevezte ki, majd a Nemzeti Újság főmunkatársa lett. Felesége, T.-né Kovács Hermin, írónő (*1883), v. székesfőv. bizottsági tag, a Pátria Írónők Társasága alapítója, regényei: Baárd-leányok, A breznói takács, A sárga tanya stb. Török Pál, ref. püspök, *1808, +1883. Pesti lelkész s dunamelléki kerületi tanácsbíró, 1851-ben főesperes, 1860-ban püspök lett. Részt vett a pátens (1. o.) elleni küzdelemben, felvirágoztatta a pesti egyházat, megalapította a teol. akadémiát (1855), a gimnáziumot (1859), majd megszerezte a Rádaykönyvtárt stb. Irodalmi téren is működött (Korrajzok, 1858) s megindította másokkal a Prot. Egyházi és Iskolai Lapot (1842-től). Török Sándor, író, *1904. Hírlapírói pályáját Erdélyben kezdte, majd Szegeden és Budapesten (Magyarság, Újság) folytatta. 1938-ban a Petőfi Társaság tagja lett. Regényei: Az idegen város, Bankett a Kék Szarvasban, Vidéken volt primadonna. És azalatt itthon, Szegény embert még az ág is húzza, Valaki kopog, örök vasárnapok, A szemtanú naplója, Szappanbuborék stb. Ifjúsági könyveket is írt. Színdarabjait a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház mutatta be. Török Sophie (Babits Mihályné Tanner Ilorác), költő, regényíró, elbeszélő, *1895. Az írói álnév utalás Kazinczy Ferenc nejének a nevére és a széphalmi szellem vállalása jut benne kifejezésre. Verseskönyvei: Aszszony a karosszékben (1929), örömre születtél (1934), Értem és helyetted (1946); regényei és elbeszélései: Boldog asszonyok (1933), Hintz tanársegéd úr (1934), Nem vagy az igazi (1936). Törökbálint, nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. budakörnyéki r., a budapest—győri vasút és T.—budapesti HÉV mellett. (1941) 5177 lak. Erdős völgyben épült kiránduló- és nyaralóhely. A község közepén kálvária. Tégla- és cserépgyár. T. hajdani tulajdonosa, Enyingi Török Bálint, várat építtetett itt, de a törökök elpusztították. Török Bálint (Stettini piros, Jankováci jeges, Weinling), német eredetű téli almafajta, nálunk nagyon elterjedt. November— decemberben élő, de tavaszig eltartható gyümölcse nagy r, igen nagy, lapos gömbalakú. Héja sima, zöldesfehér, napos oldalán élénkpiros. Húsa savanykás-édes, kellemesen zamatos. Fája erős, edzett, bőtermő. Nagy, széles koronát alkot, csak vadalanyon fejlődik jól. Törökbecse, torontálmegyei nk. a Tisza balpartján, (1931) 7103 lak., Óbecsével propellerjárat köti össze. Plébániáját már 1332- ben említik. Leiningen-szobra Radnai Béla műve. Brankovics György várának romjai ma is láthatók. Fejlett ipar és kereskedelem. Tr.—1941: Novi Becej (Jugoszl.). Törökfalu, kir., Szatmár vm. nagysomkúti j., a nagybánya—nagyilondai autóbuszvonalon. (1941) 854 lak. U. p. és u. t. Nagysomkút. Tr.——1940: Buciumi (Románia): Török irodalom. A törökök, pontosabban oszmán törökök történeti és nyelvi élete a XIV. sz.-dal kezdődik. A T. az iszlámmal kapcsolatban alakult ki. Az iszlám műveltség főleg a perzsák földjén virágzott; ezzzel a költészettel ismerkedtek meg a nomád törökök legelőbb. A kezdeményező Dzselál Eddin, a Mesznevi c. hatalmas mű szerzője. Hatása századokon át megmaradt és belő.A sarjadzott ki a díván nevű műfaj, mely lírai és dicsőítő költemények gyűjteményét jelenti; ezek a műfajok kezdetben nem is török, hanem perzsa, majd arab nyelven szólaltak meg. A török nyelv fejlődésére Dzseláleddin utódja, Veled szultán, az első török lantos, volt korszakos hatással. Ugyanakkor a szerelmi líra is megszólalt Ásik pasa énekeiben; ő a török költészet és a török irodalmi nyelv megalapítója. Verseinek, illetve divánjának tárgya a szimbolikus értelmű isteni szerelem, mely a dervisélet gondolatvilágába kapcsolódott; a török költészet első fantosai ugyanis dervisek voltak. Ásik kortársát, az ugyancsak dervis életet élő Elvan sejket, rendjének misztikuma ihlette meg. Didaktikus költészete egyben dicsőítő költészet. A brusszai származású Szulejmán — 5894 —