Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Sz - Szondy György - Szondy György - Szondy Viktor - Szonett - Szong-koi - Szongott Kristóf - Szónoki bszéd, l. Szónoklat - Szónoklat - Szontagh (Iglói; Zabari; Szepes-Szombati) - Szontagh Félix - Szontagh Gusztáv - Szontagh Jenő - Szontagh Miklós
Szontagh — Sz alatt fel nem vett címszóka alatt találhatók! — (Schwachsinn und innere, Sekretion, 1923; A fogyatékos értelem, 1925 stb.), vizsgálta a testi alkat és a gyermekbetegségek kapcsolatait (A növés zavarai, 1926; Az iskolás gyermekek testi méretei, 1929; Konstitutionsanalyse psychisch abnormer Kinder, 1933). Új irányt jelentenek a kísérleti „mélypsaichológiában“ az általa „sorsenalizis"nek nevezett vizsgálata. (Előadások a kísérleti ösztöndiagnosztika köréből, 1939). Szondy György, Drégely vár kapitánya, 1552. 1552-ben Ali budai pasa ostrom alá vette a kis őrséggel védett Drégelyt. Mikor a védelem már lehetetlennek látszott, Ali megadásra szólította fel S.-t, de S. az ajánlatot visszautasította. Két apródját és két török foglyát Alihoz küldte, majd minden értékes holmiját elégette, lovait leszúratta s azután utolsó csepp véréig harcolva, hősi halált halt. Halálát Tinódi Sebestyén énekelte meg; több költőnk (Kölcsey, Czuczor, Arany) versben megörökítette. Szondy György, tankerületi kir. főigazgatóhelyettes, író, *1889. 1920-tól 1936-ig a debreceni ref. leánygimnázium tanára. Főbb tudományos munkái: A magyar ifjuúsági irodalom gyermekkora (1932), Mit olvasson a gyermeki (1933), Bezerédj Amália (1937). Ifjúsági könyvei: Barlanghy Balambér kalandjai, Testvérke naplója, Május hercegnője, A II. B. tanárt választ, Világország- Bonárország stb. Szondy Viktor, jogtudományi író, *1891. Miniszteri osztályfőnök, a nemzetközi büntetőjog magántanára a budapesti egyetemen. Főműve: Nemzetközi büntetőjog (1933). E lexikon munkatársa. Szonett, olasz v. talán provence-i eredetű versforma, amely egyben műforma is: a tizennégy sorból álló S. önálló költemény. Világhírét Petrarca alapozta meg. Az első magyar S.-et Faludi Ferenc írta; nevezetes művelői voltak: Kazinczy és Szemere Pál. Kisfaludy Sándor részben a S. mintájára alkotta a Himfy-strófát. A S. két négysoros és két háromsoros versszakból áll; rmképlete többnyire: abba —abba — ccd — ede. Szongkol, 800 km hosszú folyó HátsóIndiában. Jünnanban ered és 15.000 km 2 területű deltával ömlik a Tongkingi öbölbe. A kínai határig hajózható. Szongott Kristóf, író és történész, *1843. +1907. Középiskolai tanár volt Szamosújvárott, kezdeményezésére alakult az ottani örmény Múzeum. Armenia c. folyóiratot szerkesztett. A magyarhoni örmények genealógiája c. munkája ma is kútfőül szolgál, örmény nyelvre fordította Petőfi egyes költeményeit, magyarra Chorenei Mózes örmény történetíró munkáját. Szónoki beszéd, 1. Szónoklat. Szónoklat, élőszóval történő előadás. Célja rendszerint az, hogy a hallgatóságot valamilyen elhatározásra bírja, érvek felsorolásával, az esetleges ellenfél érveinek megcáfolásával és a célnak megfelelő hangulat v. érzelem felébresztésével. Aszerint, hogy a S. hol és milyen céllal hangzik el, megkülönböztetnek egyházi, politikai, törvényszéki, alkalmi S.-ot. Idefoglalják az emlékbeszédet, is, bár ez csak külső formája szerint S., lényegében élőszóval előadott értekezés egy elhunyt nagy ember érdemeiről. A S. fajtáit és szabályait a retorika tanítja (rhetor görög szó, a. m. szónok). Szontagh (Iglói; Zabari; Szepes-Szombati), szepességi nemes család; Szászországból, hol már korábban lovagi ranggal bírt, telepedett hazánkba. János 1518-ban szepesbélai plébános volt. Bálint, szepesbélai plébános, Luther tanítását fogadta el és 1523-ban ugyanott ev. esperes lett. Imre, Késmárk város jegyzője, 1582-ben birtokadományt, majd 1610-ben Kristóf nevű rokonával együtt magyar nemesi oklevelet kapott. Kristóf idősebb fia, Lajos (*1569, +1661), 1632-ben új címereslevelet kapott. Ennek Lajos nevű fia 1659-ben Iglói előnévvel ismét új címereslevelet, Zsigmond nevű fiának ágából pedig Mihály (*1754) és Sámuel 1807-ben Zabari előnevet nyert. Kristóf ifjabb fiától, Páltól (+1650) származott unokái, Lajos, Kristóf és János 1661- ben új címereslevelet kaptak. Gyula ás Géza 1891-ben a Szepes-Szombati előnév adományozásában részesültek. A családból a magyar közélet számos jeles tagja származott. Szontagh Félix, orvostanár. *1859. 1889-ben a budapesti egyetemen a gyermekorvostan magántanára, 1898-ban az Új Szt. János kórház gyermekosztályának vezető orvosa, 1921-ben a debreceni egyetem rendes tanára lett. Fő műve: Über Disposition 1 1918). A Magyar Gyermekorvos Társaság elnöke volt. Szontagh Gusztáv, filozófiai író és kritikus, *1793, +1858. A maga kora legfinomabb műsbírálói közé tartozott, ő mutatott rá először Jósika Abastjának jelentőségére. Mezőgazdasági kérdésekkel is foglalkozott. A filozófiában a különböző filozófiai irányok összeegyeztetésével új, eklektikus rendszer felállítására törekedett. Főbb munkái: Propylaeumok a magyar philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira (1839), A magyar egyezményes philosophia (1845), A magyar Parthenon alapjai (1856). Szontagh Jenő, politikus, *1873, +1939. A A pénzügyminisztériumban, majd a boszniai kormányzóságnál szolgált. 1910-től 1917-ig Moson vm. főispánja volt, 1926-ban ugyanez a vm. felsőházi tagjává választotta. A politikai életben tevékenyen részt vett; széleskörű közírói munkásságot fejtett ki. Szontagh Miklós, orvos és botanikus, *1843, +1899. Újtátrafüredi szanatóriuma volt az első magyar tüdőgyógyintézet s ő volt az első, aki magaslati gyógyintézetét a téli hónapokban is üzemben tartotta. Irodalmi munkássága az orvostudomány és a botanika körébe vágott.