Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Sz - Szondy György - Szondy György - Szondy Viktor - Szonett - Szong-koi - Szongott Kristóf - Szónoki bszéd, l. Szónoklat - Szónoklat - Szontagh (Iglói; Zabari; Szepes-Szombati) - Szontagh Félix - Szontagh Gusztáv - Szontagh Jenő - Szontagh Miklós

— Sz alatt fel nem vett címszók S alatt találhatók! — <Schwachsinn und inner e, Sekretion, 1923; A fogyatékos értelem, 1925 stb.), vizsgálta a testi alkat és a gyermekbetegségek kap­csolatait (A növés zavarai, 1926; Az iskolás gyermekek testi méretei, 1929; Konstitutions­­analyse psychisch abnormer Kinder, 1933). Üj irányt jelentenek a kísérleti „mély­­psaiehológiában“ az általa „sorsenalizis"­­nek nevezett vizsgálata: (Előadások a kísér­leti ösztöndiagnosztika köréből, 1939). Szondy György, Drégely vár kapitánya, fl552. 1552-ben Ali budai pasa ostrom alá vette a kis őrséggel védett Drégelyt. Mikor a védelem már lehetetlennek látszott, Ali megadásra szólította fel S.-t, de S. az aján­latot visszautasította. Két apródját és két török foglyát Alihoz küldte, majd minden értékes holmiját elégette, lovait leszúratta s azután utolsó csepp véréig harcolva, hősi halált halt. Halálát T’nódi Sebestyén éne­kelte meg; több költőnk (Kölcsey, Czu­­ezor. Arany) versben- megörökítette. Szondy György, tankerületi kir. főigaz­gatóhelyettes, író, *1889. 1920-tól 1936-ig a debreceni ref. leánygimnázium tanára. Főbb tudományos munkái: A magyar ifjiísági iro­dalom gyermekkora (1932), Mit olvasson a gyermeki (1933), Bezerédj Amália (1937). Ifjúsági könyvei: Barlanghy Balambér ka­landjai, Testvérke naplója, Május hercegnő­je, A ITT. B. tanárt választ, Virágország- Boaárország stb. Szondy Viktor, jogtudományi író, *1891. Miniszteri osztályfőnök, a nemzetközi büntetőjog magántanára a budapesti egye­temen. Főműve; Nemzetközi büntetőjog (1933). E lexikon munkatársa. Szonett, olasz v. talán- provence-i eredetű versforma, amely egyben műforma is: a tizennégy sorból álló S. önálló költemény. Világhírét Petrarca alapozta meg. Az első magyar S.-et Faludi Ferene írta; nevezetes művelői voltak: Kazinczy és Szemere Pál. Kisfaludy Sándor részben a S. mintájára alkotta a Himfy-strófát. A S. két négy­soros és két háromsoros versszakból áll; rimképlete többnyire: abba —abba — ccd — ede. Szong-kol, 800 km hosszú folyó Hátsó­­índiában. Jünnanhan ered és 15.000 km2 te­rületű deltával ömlik a Tongkingi öbölbe. A kínai határig hajózható. Szongott Kristóf, író és történész, *1843. +1907. Középiskolai tanár volt Szamo-sújvá­­rott, kezdeményezésére alakult az ottani ör­mény Múzeum. Armenia c. folyóiratot szer­kesztett; A magyarhoni örmények genealó­giája c. munkája ma is kútfőül szolgál, ör­mény nyelvre fordította Petőfi egyes köl­teményeit, magyarra Chorenei Mózes ör­mény történetíró munkáját. Szónoki beszéd, 1. Szónoklat. Szónoklat, élőszóval történő előadás. Célja rendszerint az, hogy a hallgatóságot vala­milyen elhatározásra bírja, érvek felsoro­lásával, az esetleges ellenfél érveinek meg­cáfolásával és a célnak megfelelő hangulat v. érzelem felébresztésével. Aszerint, hogy a S. hol és milyen céllal hangzik el, meg­különböztetnek egyházi, politikai, t örvény­­széki, alkalmi S.-ot. Idefoglalják az emlék­­beszédet, is, bár ez csak külső formája sze­rint S., lényegében élőszóval előadott érte­kezés egy elhunyt nagy ember érdemeiről. A S. fajtáit és szabályait a retorika tanítja (rhetor görög szó, a. m. szónok). Szontagh (Iglói; Zabari; Szepes-Szombati), szepességi nemes család; Szászországból, hol már korábban lovagi ranggal hírt, te­lepedett hazánkba. János 1518-ban szepes­­bélai plébános volt. Bálint, szepesbélai plébános, Luther tanítását fogadta el és 1523-ban ugyanott ev. esperes lett. Imre, Késmárk város jegyzője, 1582-ben birtok­­adományt, majd 1610-ben Kristóf nevű ro­konával együtt magyar nemesi oklevelet kapott. Kristóf idősebb fia, Lajos (*1569, +1661), 1632-ben új címereslevelet kapott. Ennek Lajos nevű fia 1659-ben Iglói elő­­nóvvel ismét új címereslevelet, Zsigmond nevű fiának ágából pedig Mihály (*1754) és Sámuel 1807-ben Zabari előnevet nyert. Kristóf ifjabb fiától, Páltól (+1650) szárma^ zott unokái, Lajos, Kristóf és János 1661- ben új címereslevelet kaptak. Gyula ás Géza 1891-ben a Szepes-Szombati előnév adományozásában részesültek. A családból a magyar közélet számos jeles tagja szár­mazott. Szontagh Félix, orvostanár. *1859. 1889-ben a budapesti egyetemen a gyermekorvostan magántanára, 1898-ban az Űj Szt. János kórház gyermekosztályának vezető orvosa, 1921-ben a debreceni egyetem rendes tanára lett. Fő műve: Über Disposition 11918). A Magyar Gyermekorvos Társaság elnöke volt. Szontagh Gusztáv, filozófiai író és kri­tikus, *1793, +1858. A maga kora legfino­mabb mfibírálói közé tartozott, ő mutatott rá először Jósika Abaftjának jelentőségére. Mezőgazdasági kérdésekkel is foglalkozott. A filozófiában a különböző filozófiai irányok összeegyeztetésével űj, eklektikus rendszer felállítására törekedett. Főbb munkái: Pro­­pylaeumok a magyar philosophi óhoz, te­kintettel hazánk viszonyaira (1839), A ma­gyar egyezményes philosophia (1845), A magyar Parthenon alapjai (1856). Szontagh Jenő, politikus, *1873, +1939. A A pénzügyminisztériumban, majd a bosz­niai kormányzóságnál szolgált. 1910-től 1917-ig Moson vm. főispánja volt, 1926-ban ugyanez a vm. felsőházi tagjává válasz­totta. A politikai életben tevékenyen részt vett; széleskörű közírói munkásságot fej­tett ki. Szontagh Miklós, orvos és botanikus, *1843, +1899. Újtátrafüredi szanatóriuma volt az első magyar tüdőgyógyintézet s ő volt az első, aki magaslati gyógyintézetét a téli hónapokban is üzemben tartotta. Irodalmi munkássága az orvostudomány és a bota­nika körébe vágott. Szontagli — 5707 —

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék