Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Sz - Szontagh Pál - Szontagh Tamás - Szopkóc (Sopkovce) - Szopornyica - Szopós Sándor - Szoprán (diszkant, dessus) - Szoptatás, l. Anyatej és Csecsemő - Szopurka - Szórás - Szordinó, l. Hangfogó - Szórend - Szorocsány (Stročín) - Szoros - Szorosad - Szorszám, l. Logaritmus - Szorzás (sokszorozás, multiplicatio) - Szorzószámnév, l. Számnév - Szótag - Szótár - Szótelke - Szothisz, l. Sirius - Szotinafalva (Sotína)
Szontagh Szontagh Pál, politikus,1920, +1904. A szabadságharc előtt tűnt fel, mint a nógrádmegyei liberális ellenzék egyik vezetője. 1848-ban a bécsi kancellária fogalmazója lett, de rövidesen vád alá helyezték és várfogságra büntették, mert elősegítette Bem tábornok menekülését. Mint horpácsi földesúr, meleg baráti viszonyban állt Madách Imrével; ő volt Az ember tragédiája első olvasója. 1865-ben Tisza-parti programmal képviselővé, később a Ház alelnökévé választották. Szontagh Tamás, geológus, a Földtani Intézet igazgatója, *1851, +1936. Főleg a Bihar hegység és Nagyvárad környékének geológiáját kutatta. A Területvédő Liga és a TESz elnöke volt. Szopkóc (Sopkovce), zemplénmegyei k., Tr.—1939. CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 151 lak. Szopornyica, fiatal kutyáknak ultravirus által okozott lázas fertőző betegsége, amelyhez utóbb másodlagos baktériumos fertőzések is csatlakoznak. A betegség genyes orrfolyásban, genyes kötőhártyahurutban, hányásban, hasmenésben, tüdőgyulladásban, agy- és gerincvelőgyulladásban (görcsök, bénulások) mutatkozik. Túltenyésztett, roszszul tartott, elgyengült kutyák között sok elhullást okoz. Védekezni lehet ellene ú. n. szimultán oltással, vagyis immunsavó és virus (ragályanyagot tartalmazó vér) egyidejű befecskendezésével. Szopós Sándor, festő, *1881. Désen és Kolozsvárt működött, arcképeket és könyvillusztrációkat készített, Erdély hazatérése alkalmából a Corvin koszorúval tüntették ki. „A mádéfalvi veszedelem" c. képével elnyerte Esterházy Pál hg. 5000 pengős díját. Szoprán (diszkont, dessus), a legmagasabban fekvő emberi hangosztály (suprema vox). Megkülönböztetünk női szopránt, kórusban kb. h—b”, szólóban a—d’” terjedelemben, melyhez fent kivételesen még néhány hang járulhat. A gyermek-szoprán terjedelme kb. c’—g”. A XVII. sz. végéig a templomi kórusok szopránjait falzettisták (1. o.), ill. kasztráltak (1. o.) énekelték. Az opera műfajában drámai, lírai, ill. koloratúr-S. szerepek különböztethetők meg. A mezzo-S. főleg a S.-hang középső regiszterével él. Szoptatás, 1. Anyatej és Csecsemő. Szopirka, a Tisza 40 km hosszú, jobboldali mellékvize Máramarosban. Nagybocskó mellett torkol. Szórás. Ugyanabból a tűzfegyverből egyenlő körülmények között kilőtt egyfajtája lövedékek nem csapódnak be ugyanabba a pontba, hanem a találatok egy középen fekvő pont, a középső találati pont körül sűrűbben, attól távolodva pedig mind ritkábban helyezkednek el. Ez ú. n. S. okai: a tűzfegyveren, lövedéken, lövőszerben, irányzóeszközön előforduló egyenetlenségek, a tűzfegyver felmelegedése, a hőmérséklet, légmozgás, légnyomás változásai stb. — Sí alatt fel nem vett címszók alatt találhatók! — Szordínó, 1. Hangfogó. Szórend, a szavak rendje a mondatban. Megkülönböztetnek szabad S.-et (pl. a latin) és kötött S.-et (pl. a francia és a német). A magyarban a S. attól függ, hogy mely mondatrészt emeljük ki; az ú. n. Fogarasi-féle törvény szerint a kiemelt mondatrész mindig az állítmány elé kerül, pl. A fiú az iskolában volt; a fiú volt az iskolában; volt a fiú az iskolában? Szorocsány (Straßa), sárosmegyei k., Tr.~ 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart (190, 342 lak. Szoros, lánchegységet v. valamely hosszú hegyvonulatot átvágó, eróziós eredetű keresztvölgy, rendszerint fontos hadi-, ill. közlekedési útvonallal (pl. a Vöröstoronyi-, Ojtozi-, Békás-S. stb.). Szorosad, kk. Somogy vm. igali j., a kaposvár — törökkoppányi autóbuszvonalon (1941) 349 lak; u. p. és u. t. Törökkoppány Szerszám, 1. Logaritmus. Szorzás (sokszorozás, multiplicatio), az egyik alapművelet, voltaképen rövidített összeadás egyenlő összeadandók esetén, pl. 4+4+4=14 3=12, 4 a szorzandó, 3 a szorzó, 12 a szorzat. A S. jele a számok közti pont (.) v. X; az algebrában betűk, ill. szám és betű közti S.-t (pl. ab, 3 a) nem szokás jelölni. Szorzószámnév, 1. Számnév. Szótag, a szónak az a kisebb egysége, melyet egy leheletkibocsátással ejtünk ki. V. pusztán magánhangzóból áll, v. magánhangzónak s egy v. több mássalhangzónak a kapcsolata, pl.: A-ran-ka. ost-rom. A magyarban a S.-ok száma egyezik a szóban foglalt magánhangzók számával. Szótár, a szavaknak betűrendben, fogalmi körök szerint v. alkalmi rendben, esetleg rendszertelenül való csoportosítása. A szavak csoportosításának magyarázata az anyanyelven, más idegen nyelven v. képek segítségével történhetik. Vannak fogalmakat magyarázó egynyelvű S.-ak, műv. szak-S.-ak, etimológiai (szófejtő) S.-ak, tárgyi S.-ak (onomastikon), nyelvjárási S.-ak, szólások és kifejezések S.-ai (idiotikon, frazeológia), szinonim S.-ak, rím S.-ak stb. A legrégibb S.-ak alkalmi jegyzetek (glosszák) voltak egy-egy szöveghez. Vannak 2-, 3- és többnyelvű S.-ak. A legrégibb nyomtatott magyar S. 1533-ban Krakkóban jelent meg, eza holland Murmelius János elterjedt latin-német S-ának magyarral való kiegészítője. 1538-ban, Bécsben jelent meg Pesti Molnár Gábor hatnyelvű S.-a. Első betűrendes S.-unk Calepinus tíznyelvű szótára Lyon, 1585. L. még Magyar nyelv. Szótelke, kir., Kolozs vm. hídalmási j. (1941) 960 lak. U. p. Hídalmás, u. t. Páncélcseh. Tr.—1940: Sárata (Románia). Szothisz, 1. Sirius. Szotinafalva (Sotína), nyitramegyei k.. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 765 lak.