Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Sz - Szontagh Pál - Szontagh Tamás - Szopkóc (Sopkovce) - Szopornyica - Szopós Sándor - Szoprán (diszkant, dessus) - Szoptatás, l. Anyatej és Csecsemő - Szopurka - Szórás - Szordinó, l. Hangfogó - Szórend - Szorocsány (Stročín) - Szoros - Szorosad - Szorszám, l. Logaritmus - Szorzás (sokszorozás, multiplicatio) - Szorzószámnév, l. Számnév - Szótag - Szótár - Szótelke - Szothisz, l. Sirius - Szotinafalva (Sotína)

Szontagh­ Szontagh Pál, politikus,­­1920, +1904. A szabadságharc előtt tűnt fel, mint a nógrád­­megyei liberális ellenzék egyik vezetője. 1848-ban a bécsi kancellária fogalmazója lett, de rövidesen vád alá helyezték és vár­fogságra büntették, mert elősegítette Bem tábornok menekülését. Mint horpácsi földes­úr, meleg baráti viszonyban állt Madách Imrével; ő volt Az ember tragédiája első olvasója. 1865-ben Tisza-parti programmal képviselővé, később a Ház alelnökévé vá­lasztották. Szontagh­ Tamás, geológus, a Földtani In­tézet igazgatója, *1851, +1936. Főleg a Bihar hegység és Nagyvárad környékének geoló­giáját kutatta. A Területvédő Liga és a TESz elnöke volt. Szopkóc (Sopkovce), zemplénmegyei k., Tr.—1939. CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 151 lak. Szopornyica, fiatal kutyáknak ultravirus által okozott lázas fertőző betegsége, amely­hez utóbb másodlagos baktériumos fer­tőzések is csatlakoznak. A betegség genyes orrfolyásban, genyes kötőhártyahurutban, hányásban, hasmenésben, tüdőgyulladásban, agy- és gerincvelőgyulladásban (görcsök, bénulások) mutatkozik. Túltenyésztett, rosz­­szul tartott, elgyengült kutyák között sok elhullást okoz. Védekezni lehet ellene ú. n. szimultán oltással, vagyis immunsavó és vi­rus (ragályanyagot tartalmazó vér) egy­idejű befecskendezésével. Szopós Sándor, festő, *1881. Désen és Ko­lozsvárt működött, arcképeket és könyvil­­lusztrációkat készített, Erdély hazatérése alkalmából a Corvin koszorúval tüntették ki. „A mádéfalvi veszedelem" c. képével el­nyerte Esterházy Pál hg. 5000 pengős díját. Szoprán (diszkont, dessus), a legmagasab­ban fekvő emberi hangosztály (suprema vox). Megkülönböztetünk női szopránt, kó­rusban kb. h—b”, szólóban a—d’” terjede­lemben, melyhez fent kivételesen még né­hány hang járulhat. A gyermek-szoprán terjedelme kb. c’—g”. A XVII. sz. végéig a templomi kórusok szopránjait falzettis­­ták (1. o.), ill. kasztráltak (1. o.) énekelték. Az opera műfajában drámai, lírai, ill. ko­­loratúr-S. szerepek különböztethetők meg. A mezzo-S. főleg a S.-hang középső regisz­terével él. Szoptatás, 1. Anyatej és Csecsemő. Szopirka, a Tisza 40 km hosszú, jobb­oldali mellékvize Máramarosban. Nagy­­bocskó mellett torkol. Szórás. Ugyanabból a tűzfegyverből egyenlő körülmények között kilőtt egyfajtája löve­dékek n­em csapódnak be ugyanabba a pont­ba, hanem a találatok egy középen fekvő pont, a középső találati pont körül sűrűb­ben, attól távolodva pedig mind ritkábban helyezkednek el. Ez ú. n. S. okai: a tűz­fegyveren, lövedéken, lövőszerben, irányzó­eszközön előforduló egyenetlenségek, a tűz­fegyver felmelegedése, a hőmérséklet, lég­mozgás, légnyomás változásai stb. — Sí alatt fel nem vett címszók­­ alatt találhatók! — Szordínó, 1. Hangfogó. Szórend, a szavak rendje a mondatban. Megkülönböztetnek szabad S.-et (pl. a la­tin) és kötött S.-et (pl. a francia és a né­met). A magyarban a S. attól függ, hogy mely mondatrészt emeljük ki; az ú. n. Fo­­garasi-féle törvény szerint a kiemelt mon­datrész mindig az állítmány elé kerül, pl. A fiú az iskolában volt; a fiú volt az iskolában; volt a fiú az iskolában? Szorocsány (Straßa), sárosmegyei k., Tr.~ 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart­ (19­0, 342 lak. Szoros, lánchegységet v. valamely hosszú hegyvonulatot átvágó, eróziós eredetű ke­­resztvölgy, rendszerint fontos hadi-, ill. köz­lekedési útvonallal (pl. a Vöröstoronyi-, Oj­­tozi-, Békás-S. stb.). Szorosad, kk. Somogy vm. igali j., a ka­­posvár — törökkoppányi autóbuszvonalon (1941) 349 lak­; u. p. és u. t. Törökkoppány Szerszám, 1. Logaritmus. Szorzás (sokszorozás, multiplicatio), az egyik alapművelet, voltaképen rövidített összeadás egyenlő összeadandók esetén, pl. 4+4+4=14 3=12, 4 a szorzandó, 3 a szorzó, 12 a sz­orzat. A S. jele a számok közti pont (.) v. X; az algebrában betűk, ill. szám és betű közti S.-t (pl. ab, 3 a) nem szokás je­lölni. Szorzószámnév, 1. Számnév. Szótag, a szónak az a kisebb egysége, melyet egy leheletkibocsátással ejtünk ki. V. pusztán magánhangzóból áll, v. magán­hangzónak s egy v. több mássalhangzónak a kapcsolata, pl.: A-ran-ka. ost-rom. A magyarban a S.-ok száma egyezik a szóban foglalt magánhangzók számával. Szótár, a szavaknak betűrendben, fo­galmi körök szerint v. alkalmi rendben, esetleg rendszertelenül való csoportosítása. A szavak csoportosításának magyarázata az anyanyelven, más idegen nyelven v. képek segítségével történhetik. Vannak fo­galmakat magyarázó egynyelvű S.-ak, mű­­v. szak-S.-ak, etimológiai (szófejtő) S.-ak, tárgyi S.-ak (onomastikon), nyelvjárási S.-ak, szólások és kifejezések S.-ai (idioti­­kon, frazeológia), szinonim S.-ak, rím S.-ak stb. A legrégibb S.-­ak alkalmi jegyzetek (glosszák) voltak egy-egy szöveghez. Van­nak 2-, 3- és többnyelvű S.-ak. A legrégibb nyomtatott magyar S. 1533-ban Krakkóban jelent meg, ez­­a holland Murmelius János elterjedt latin-német S-ának magyarral való kiegészítője. 1538-ban, Bécsben jelent meg Pesti Molnár Gábor hatnyelvű S.-a. Első betűrendes S.-unk Calepinus tíznyelvű szótára Lyon, 1585. L. még Magyar nyelv. Szótelke, kir., Kolozs vm. hídalmási j. (1941) 960 lak. U. p. Hídalmás, u. t. Páncél­­cseh. Tr.—1940: Sárata (Románia). Szothisz, 1. Sirius. Szotinafalva (Sotína), nyitramegyei k.. Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 765 lak.

Next