Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

Sz - Szotyor - Szóvárhegy - Szóváros - Szováta - Szóvédjegy - Szovjet - Szovjetunió

­- az alatt fel nem vett cimszók­a alatt találhatósz! — Szotyor, kk., Háromszék vm. sepsi j. (1941) 504 lak. U. p. és u. t. Sepsiszentgyörgy. Tr.— 1940: Coceni (Román­ia). Szóvárhegy, kk., Bihar vm. szalárdi j., (1941) 1310 lak. U. p. és u. t. Tataros. Köze­lében aszfaltelőfordulás. Tr.—1940: Piceleu (Románia). Szóváros, kir., Szolnok-Doboka vm. dési j., (1341) 1362 lak. U. p. és u.t. Dés. Tr.—1940: Suartis (Románia). Szováta, nk. és fürdőhely, Maros-Torda vm., nyárádszeredai­­„ a marosvásárhely— parajdi keskenyvágányú vasút­, a parajd— balavásári vasút­ és a marosvásárhely—szé­kely­udvarhelyi autóbuszvonalon. (1941) 4000 lak. A parajdi sóvidékhez tartozik; a fel­színen lévő konyhasós talaj érdekes növény­zetéről is nevezetes (Plantago Cornuti, Sali­­cornia herbacia és más sókedvelő növé­nyek). Területén több sóstó van, ezek a fel­színre emelkedő sósziklák patakból való alá­­masága által keletkeztek. Legnagyobb és legtöményebb a 48.000 m 3 területű Medvetó (1. IX. köt. 201. tábla), vizét nyáron a nap erősen felmelegíti, mert felszínét szigetelő édesvíz-réteg fedi, úgyhogy 1—2 m mély­ségben hőmérséklete 40—50 C° is lehet. Az ugyancsak erősen konyhasós Feketetónak kitűnő sós iszapja­ van. A sóstavak vizét tő- és kádfürdő alakjában reumás bajok, női megbetegedések, mirigy- és csontbeteg­­ségek kezelés­ére használják. Tj. az 579. táblát. Szóvédjegy, a reklám egyik formája, amely az összetéveszthetőség ellen is biztosítékul szolgál. A kereskedő más elnevezésű, ha­sonló árut nem szolgáltathat ki, ha a vevő a S.-ként használt névvel kérte az árut. Szovjet (orosz), a. m. tanács. Az 1905. évi orosz forradalomban alakított munkás- és katonatanácsokat, majd 1917-ben az orosz parlament helyébe a bolsevisták által léte­sített szervezetet nevezték így. Minthogy az állami igazgatás alapja lett, ezért vette fel Oroszország a S.-Oroszország, az e köré csoportosuló köztársaságok szövetsége pe­dig a S.-Unió nevet. Szovjetunió, a Szocialista Tanácsköztársa­ságok Uniója, hivatalosan rövidítve SSSR (-­ Szojusz Szovjetszkihh Szocialis Hicsesz­­kihh Reszpublik), államszövetség K.-Euró­­pában és É.-Ázsiában. Földünk legnagyobb kiterjedésű összefüggő államterülete, az é. sz. 35° 38’—82°-a és a k. h. 23'—169— 44’-e között. Szomszédai az 1941. jún. 22.-én kitört német—orosz háború pillanatában: Finnország, az É.-i­d jeges tenger, a Csendes óceán, Japán, Mandzsúria, Mongólia, Tannu Tuva és az ugyancsak Kínából kivált K.-i Türkisztán, majd Afganisztán, Irán, Török­ország, Románia, Magyarország, a lengyel főkormányzóság, a Német birodalom és a K.-­ tenger voltak. Tengeri határai kb. 46.000, szárazföldi határai kb. 21.000 km hosszúak, területe (az 1939—1940 évi változásokat fi­gyelembe véve) 21.635.600 km 3, (1940) 191.698.100 lak.; népsűrűsége km 3-kint 9 volt. Szovjetunió Az utolsó (1939 jak.) népszámlálás szerint az 1939—1940-ben bekebelezett területek la­kosságának beszámításával 36, egyenkint 100.000 főnél népesebb nemzet élt a S.-ban és kb. 150 ennél kisebb néptöredék. A fő államalkotó nemzet a nagyorosz, ez tette a népesség 51­ 8%-át; lakóhelye európai Oroszország középső része; innen szállták meg gyarmatosító rajai a szibériai „fe­­keteföld“-zónát, nyomultak Ukrajnába, Krímbe, Fehéroroszországba és É.-ra. Az ukránok aránya 172%, a fehéroroszoké 3,3%/6. A Balti tenger vidékét észtek, lettek, litvánok lakják, Besszarábia román több­ségű. Jelentős a lengyelek és zsidók száma. Európai Oroszország DK.-i és ÉK.-i részét és ázsiai Oroszország legnagyobb részét (Szibériát, Türkisztánt, a Kaukázus vidéket) ázsiai népek (tatárok, kirgizek, özbégek, más török népek, kaukázusiak) és finn­ugor népek népesítik be. A legsűrűb­ben lakott Moszkva és környéke, (180/km 3) Fehéroroszország, Ukrajna és a Moldvai közársaság. Sűrűbben lakott a tulai kor­mányzóság, a Csuvasz köztársaság, a lenin­grádi kormányzóság az ivanovoi ipar­vidék, Kazany, Donec-medence, a Balti tenger környéke, Türkisztán egyes részei és a szibériai vasút melléke is. Az ország É.-i, K.-i fele és a belső ázsiai sztyepp­zóna a Kaspi-tótól Mongóliáig igen gyé­ren lakott. A település fő típusa a falu (sorfalu, utcás falu) és a város. Különösen sok az újkeletű, sakktábla alaprajzú kolo­­nizációs település. Az 1939. évi összeírás szerint a 8 éven felüli lakosságból 18­ 8% volt analfabéta. A közoktatásügy fő felada­­tának a tömegek kommunista ideológiában való nevelését tekintik. Az iskolázás 8—17 év között kötelező és ingyenes. Minden iskolafajtában koedukáció van. A világháború előtti 8 egyetem 19 újjal sza­porodott, azonkívül szerveztek még 77 mun­kásegyetemet is. A S. sportja is kollektív célkitűzések megvalósítására, tömegek fog­lalkoztatására törekszik. Az ejtőernyős ugrás is tömegsport. 1941-ben, a háború kitörésekor, a 8. 16 tanácsköztársaságnak, mint tagállamnak szövetsége volt, közülük Észt- és Lett­országot meg Litvániát csak 1940-ben kény­szerítették bele a S.-ba, a finn területek­kel kiegészített Karéliát (Karjalát) és a Besszarábia román többségű részével egye­sített moldvai tanácsköztársaságot is a tagállamok közé emelve. A fontosabb nem­zetiségek önálló tagállamokat alkotnak; a többi nép a tagállamokon belül részben autonóm köztársaságokban és önkormány­zati területeken él. A tagállamokat a há­ború kitörésekor a következő oldalon lévő táblázat tünteti fel. Az 1923.-i alkotmány egyesítette a tör­vényhozói, a végrehajtói és a közigazgatási hatalmat, s ennek megszemélyesítője a két évre választott, 1517 tagot számláló szovjet­­kongresszus. A szovjetkongresszuson a ta-

Next