Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
Z - Zichy István gr. - Zichy János gr. - Zichy Jenő gr. - Zichy Mihály - Zichy Ödön gr. - Zichya - Zichyfalva - Zick - Zics - Ziegler Heinrich Ernst - Ziegler Leopold
Zichy Zichy István gr., őstörténész, *1879. Fiatalkorában festőnek készült. 1925 óta a M. Tud. Akadémia tagja, 1931 óta egyet, magántanár, 1934 óta az Orsz. Magy. Történeti Múzeum főigazgatója. Főbb munkái: A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig (1923), Az euráziai lovasnomád műveltség kérdéséhez, Magyar őstörténet (1939). Zichy János gr., politikus, *1868. 1896 óta országgyűlési képviselő. 1910-től 1913-ig a Khuen-Héderváry-kormányban, majd 1917- től 1918-ig a Wekerle-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. A hazai katolicizmus egyik világi vezéralakja. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt, valamint az Országos Katolikus Szövetség elnöke. Tevékeny részt vesz a kat. főiskolai mozgalmakban is. Zichy Jenő gr., politikus, földrajztudós, *1837, 1906. Mint képviselő behatóan foglalkozott közgazdasági és ipari kérdésekkel. A 90-es években két néprajzi és régészeti expedíciót vezetett, az egyiket a Kaukázusba, a másikat Ny.- és D.-Szibérián s a mongol sivatagon át Pekingig. Harmadik ázsiai utazása c. munkájából 1901-től 1905-ig négy kötet jelent meg. Hagyatékából gazdag múzeum került a székesfőváros tulajdonába. Zichy Mihály, festő, *Zalán, 1827,Szentpétervárott, 1906. Bécsben Waldmüller tanítványa volt. Életét nagyrészt külföldöm, Párizsban, Londonban, de főként Szentpétervárott, a cári udvarnál töltötte. Már egészen fiatal korában feltűnt Koporsólezárás (1844) és A mentőcsónak (1847) című merész képzeletű, romantikus ízű képeivel. Később a német romantika filozofáló hajlandóságához és gondolatfestéséhez (Kaulbach) jutott közel és műveit többnyire politikai és erkölcsi reflexiókkal, a zsarnokság ellen izgató célzásokkal szőtte át. Kifejezési módjában elsősorban a rajz uralkodik, festett nagy kompozíciói is főképen a rajz fölényes könnyűségével és szellemességével hatnak. Ez tette hivatottá nagy költők (Petőfi, Arany, Madách, Byron, Lermontov) műveinek illusztrálására. Roppant számú rajzot készített a cári udvar mulatságairól, vadászatairól stb. is. Képeinek és rajzainak nagy sorozata van a Szépműv. Múzeum tulajdonában, így a Koporsólezárás, A mentőcsónak, Krisztus levétele a keresztről, A pénz hatalma, Orgia, Hulló csillagok, Az áldozat, A kísértetek órája, Enyelgő faunok, A pusztítás géniuszának diadala, Daloló szirén, Az ember tragédiája illusztrációi stb. A Történelmi Képcsarnokban van Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál c. képe, a Főv. Képtárban pedig Anyai gondok és Bacchus megkoszorúzása c. képei. Irodalom: Lázár (1928), Th. Gautier (ford. Rózsaffy D., 1927). Zichy Nándor gr., politikus, *1829, +1911. 1861-ben Fejér vm. alispánja és a helytartótanács alelnöke volt. A Bach-korszak alatt 1863-ban elvesztette hivatalát, gr.-i címével együtt, de kegyelemben részesült. Az alkotmányos élet kezdetétől fogva képviselő volt. Minden kát. megmozdulásban élénk részt vett; a társadalom kát. részének és a főrendiház kát. csoportjának vezére lett; vagyona nagy részét is kát. célra áldozta. 1894 után megalapította a Néppártot s ennek lapja, az Alkotmány, megalapításában is nagy része volt. Szobra Budapesten, hajdani palotája előtt, a Szcitovszkytéren áll. Zichy Ödön gr., Fehér vm. adminisztrátora *1809. +1848. 1848. szept.-ben Jellasics megbízásából Both osztrák tábornok táborába igyekezett, de Görgey előőrsei elfogták. Görgey haditörvényszék elé állította s a nála talált iratok alapján a Csepel-szigeten felakasztatta. Zichya, ausztráliai növény, a Kennedya (1. o.) nemzetség alnemzetsége. Egyes fajait (Z. coccinea, glabrata) hidegházi növényként nevelik a kertészek. Zichyfalva, torontálmegyei k. (1931) 3800 lak. Jelentős malomipar. Tr.—1941: Mariolana (Jugoszl.): Zick, német festők. 1. Johann, *1702, +1762. Piazzetta hatása alatt festette mennyezetképeit (a bruchsali palotában, a würzburgi várkastélyban stb.). 2. Januarius, előbbinek fia, *1735, +1797. Atyja, majd R. Mengs tanítványa, művei a D.-német freskófestés legkiválóbb alkotásai közé tartoznak (Wiblingen, Obereschingen kolostortemplomaiban, a koblenzi és a mainzi kastélyban). A rokokó és a klasszicizmus stílusának összeegyeztetésére törekedett. Zics, kir., Somogy vm. tabl. (1941) 888 lak., u. t. Nágocs. Ziegler Heinrich Ernst, német zoológus, *1888, +1925. Főleg összehasonlító anatómiával, örökléstannal és állatlélektannal foglalkozott. Főbb művei: Lehrbuch der vergleichenden Entwicklungsgeschichte der mederen Wirbeltiere, Die Vererbungslehre in der Biologie, Die Seele der Tiere, Tierpsychologie, Zoologisches Wörterbuch (több kiad.). Ziegler Leopold, német filozófus, *1881. Nietzschéből és Hartmannnból kiinduló gondolkodó. A vallás történelemformáló jelentőségét vizsgálja és a mítosz korszerű átértelmezésére törekszik; gondolatvilágát nálunk főleg Prohászka Lajos tanulmányai ismertették. Főbb munkái: Gestaltwandel der Gotter, Das heilige Reich der Deutschen (2. k., 1925), Der europaische Geist. Zichya glabrasca, 6226