Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)

W - Walhalla - Walkó Lajos - Wallaby, l. Kenguruprém - Wallace Alfred Russel - Wallace Edgar - Wallach Otto - Wallasey - Wallaszky Pál - Wallburg Otto - Wallendorf, l. Lapincsolaszi - Wallensee - Wallenstein (Waldstein) Albrecht Wenzel Eusebius

Walhalla király adományozta a nemrég meghódított Wales-ben született elsőszülött fiának (1301). Walhalla, a skandináv mitológia ely­­siuma, az a hely, ahol a harcban elesett hősök lakomára gyűlnek s ahol a Walkű­­rök, a háború istenének és a mindenség atyjának, Odinnak amazongárdája szol­gálja ki őket. I. Lajos bajor király W.-nak nevezte el azt a dór stílusú, márványtáb­lákkal ékes épületet, melyet a nemzet nagy­jai emlékének megörökítésére, 1830—42 kö­zött Regensburg közelében, a Duna fölött építtetett. Walkó Lajos, politikus és közgazdász, •1880. Banktisztviselő volt, majd a pénz­ügyminisztériumban dolgozott; itt 1919-ben államtitkár, 1921-ben miniszter lett. 1922- től 1926-ig kereskedelemügyi miniszter volt, közben 1924-ben pénzügyminiszter is, 1925- től 1930-ig, majd 1931—32-ben a külügymi­niszteri tárcát töltötte be. 1940 óta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke. Wallaby, 1. Kenguruprém. Wallace [wallasz] Alfred Russel, angol ter­mészetbúvár, *1822, fl913. Bejárta csaknem az egész világot, legbecsesebb vizsgálatai állatföldrajziak és a fajok eredetére vonat­kozóak, úgyhogy ő Darwinnal a selectio­­tan megalapítója. Róla nevezték el az ő általa az orientális és ausztráliai régiók között meghúzott állatföldrajzi határt (V.­­féle vonal), mely mindmáig sok vitának oka. Főművei: Contribution to the theory of the natural selection (1871), The geogra­phical distribution of the animals (1876, 2 kötet). Wallace Edgar, angol író, *1875, 1­932. Bűnügyi regényeivel páratlan sikert ért el az egész világon; a detektív- és kalandor­­regények szerzői sokat merítettek belőle. A világháborúban a Reuter-iroda haditudó­sítója volt Délafrikában; ez a tartózkodás ihlette afrikai történetei írására (Sanders a folyam ura, Bosambo). Regényeinek nagy­része magyarul megjelent (A három igaz ember, Kató és a tizek, Milliós üzlet stb.). Bűnügyi drámákat is írt (On the Spot). Wallach Otto, német kémikus, *1847, 1­931, 1889-től 1915-ig a göttingai egyetem tanára volt. Munkássága az illóolajok és illato­sító anyagok ipara szempontjából nagyje­lentőségű. Az éterikus olajok szerkezeté­nek felderítésén fáradozott, a terpénkémia kiépítője, a kámfor szerkezetének megálla­pítása is az ő nevéhez fűződik. 1910-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Wallasey [veleze], város Cheshire angol grófságban, a Mersey torkolat mellett, Bir­­kenhead-del összeépült, (1937) 94.910 lak. Iskolák, élénk kereskedelem. Wallaszky Pál, irodalomtörténész, *1742, 1l824. Ev. lelkész volt; egyik úttörője a ma­gyar irodalomtörténetírásnak (Conspectus reipublicae literariae in Hungaria, 1785). Az egyházi élet és irodalom terén is kiválóan működött. Warburg Ottó, német filmszínész, *1889. A hangosfilmek népszerű komikus színésze. Évekig Berlinben szerepelt, onnan Holly­woodba szerződött. Nagyobb filmjei: Táncol a kongresszus, Vége a dalnak, A legszebb kaland, Bál a Savoyban stb. Wallendorf, 1. Lapincsolaszi (Német Bir.). Wallensee (Walensee), 23,3 km* területű tó Sanktgaller és Glarus svájci kantonok határén. Wallenstein (Waldstein) Albrecht Wen­zel Eusebius, Friedland hg.-e, császári had­vezér. *1583, 1l634- 1604-ben Básta hadsere­­gében harcolt Magyarországon, 1606-ban már ezredes volt, ugyanakkor tért a kát. val­lásra. Első felesége után Morvaországban óriási birtokokat örökölt. A csehek felke­lésekor hű maradt a Habsburgházhoz s küzdött a felkelők ellen, ezért a fehérhegyi csata után újabb adományokban részesült s Csehország leggazdagabb főura lett. 1623-ban II. Ferdinand birodalmi fejedelmi rangra emelte, 1624-ben pedig Friedland hg.-évé nevezte ki. Mivel a császár eddigi harctéri sikereit elsősorban a kat. Ligának köszönhette, saját hadsereget akart szer­vezni, s evvel W.-t bízta meg. W. néhány hét alatt 30.000 főből álló hadsereget gyűj­tött. Ennek fővezérévé a­ császár W.-t ne­vezte ki. W. 1626-ban Mansfeld prot. sere­gét a dessaui hídfőnél leverte és Szilézián és Morvaországon át Magyarországba szo­rította. Itt Bethlen Gábor Drégelypalánknál feltartóztatta. V. kerülte a döntő ütköze­tet s Pozsonyig vonult vissza. 1628-ban V. Mecklenburgot hódította meg, mire ezt a császártól mint hercegséget kapta jutal­mul. Ugyanakkor a császár kinevezte őt az összes császári csapatok generalissimu­­sává. Ezután Pomerániát hódította meg. Nagy hatalma és önkénye még a kát. fejedelmeket is maga ellen ingerelte s ezek keresztülvitték, hogy H. Ferdinánd V.-t elbocsátotta (1630). Gusztáv Adolf német­országi győzelmei következtében azonban 1632-ben a császár újból W.-hez fordult segítségért. W. csak oly feltétellel volt haj­landó új hadsereget felállítani, ha a csá­szár korlátlan hatalommal ruházza fel s a háború befejezése után német fejedelem­séggel fogja jutalmazni. Néhány hét alatt új sereget szervezett, de a Lützen melletti döntő csatában, bár Gusztáv Adolf elesett, a svédektől vereséget szenvedett (1632). A vesztett csata után Csehországba vonult vissza s itt újonnan szervezte seregét Ugyanakkor azonban tárgyalásba bocsát­kozott a svédekkel és a franciákkal is. Alkudozásai gyanút keltettek a bécsi ud­varnál s midőn V. az udvar sürgetésével nem törődve, vonakodott a bajor választó segítségére sietni és főtisztjeit a maga sze­mélye iránti hűségesküre kötelezte, a csá­szár kimondotta letételét. W. most a své­dekkel akart egyesülni, mielőtt azonban tervét végrehajthatta volna, Butler ír ez­redes Egerben meggyilkolta (1634). Tra-

Next