Uj Idők Lexikona 23-24. Szikesfalu - Zygota (Budapest, 1942)
V - Vámháza (Mýtna Nová Vés) - Vámjövedék - Vámmentes kikötő - Vámos (Mýto nad Dumbierom) - Vámosatya - Vámoscsalád - Vámosderecske (Drassmarkt) - Vámosfalva (Mýtna) - Vámosgálfalva (Găneşti) - Vámosgyörk - Vámosi Pap István - Vámosladány - Vámosláz - Vámoslucska (Lúčky) - Vámosmárga (Vama-Marga) - Vámosmikola - Vámosoroszi - Vámospércs - Vámossy Zoltán - Vámosudvarhely (Odrihei) - Vámosújfalu - Vampir (Vampirus spectrum)
Vámháza (Mrstna Nová Ves), nyitramegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiáihoz tart. (1930) 403 lak. Vámjövedék, az állam ama kizárólagos jogának gyakorlása, amelynek alapján közgazdaságának más államok közgazdaságával lebonyolított áruforgalma után vámot szedhet. A V. tehát az állam bevételi forrásainak egyike, így a vámbevétel és az azzal kapcsolatos állami kiadások az állami költségvetésben ilyen címen szerepelnek. A V. biztonsága érdekében más államokkal csak úgy szabad áruforgalmat lebonyolítani, hogy a vámigazgatás, 111, a vámhatár őrizetére rendelt szervek erről tudomást szerezhessenek; az 1920:1. t.-c. 10. § alapján a vámhatár őrzését, az ezen, valamint a vámhatárt érintő hajózható vizeken átmenő személy- és áruforgalom vámjövedéki szempontból történő felügyeletét, a vámjövedéki kihágásoknak megakadályozását és felfedezését a vámőrség látta el, az új honvédelmi törvény (1939:11. t.-c.) ezt megszüntette és a határőrizettel a m. kir. honvédséget bízta meg, a vámhivatali segédszolgálatot pedig a pénzügyőrség látta el. Azt, hogy mely áruk behozatala v. kivitele esetében és milyen mértékben kell vámot fizetni, a vámtarifa (az 1924:XXI. t.-c. melléklete) határozza meg. A vámjövedékre vonatkozó egyéb (közjogi, közigazgatási jogi, valamint büntetőjogi) joganyagot a vámjog (1924 :XIX. t.-c.) foglalja magában. ■Vámmentes kikötő, olyan kereskedelmi kikötő, mely lehetővéteszi külföldi áru elvámolás nélküli be- és kiraktározását. A hajókikötőhöz vasúti állomás csatlakozik. Az áru továbbszállítható külföldre eredeti alakjában (tranzit) v. nemesítve (kikészítési eljárás); utóbbi történhet a V.-ben. v. esetleg külön engedéllyel és ellenőrzés mellett másutt lévő üzemben is. Belföldi eladás esetén a rendes vámeljárást kell lefolytatni az áru elszállítása alkalmával. Magyarországon, ilyen V. a csepeli M Kir. Nemzeti és Szabadkikötő. L. még Kereskedelmi kikötő, Szabadkikötő és Szabadraktár. Vámos (Myto nad Dumbierom), zólyommegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1130 lak. Vámosatya, kk., Bereg vm. vásárosnaményi j. (1941) 1163 lak. U. p. és u. t. Barabás. Vámoscsalád, kk., Vas vm. sárvári j., a szombathely—csornai vasútvonalon. (1941) 670 lak. Vámosderecske (Drassmarkt), sopronmegyei k. Tr.—1938 Ausztriához, azóta a Német Birod.-hoz tart. (1934) 1139 lak. Régi fazekasfalu. Vásártartási jogát 1614-ben kapta. A templom egyes részei középkori, csúcsíves maradványok. XVIII. sz.-i pellengér. Vámosfalva (Mistna), nógrádmegyei k., Tr.—1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 1040 lak. Vámosgálfalva (Gánefti), kis-küküllőmegyei k., Tr. óta Romániához tart. (1930) 1908 Vámpír lak. Itt győzte le 1849. júl. 16—17.-én Bem tábornok Puchner seregét. Vámosgyörk. nk., Heves vm. gyöngyösi j., a budapest—miskolci, V.-gyöngyösi és V.újszászi vasútvonalon. (1941) 1969 lak. Gőzmalom. Vámosi Pap István, ref. esperes, *1730, 1 1864. 1848-ban a veszprémi egyházmegye esperese lett. Vallási egyesülés ideája c. műve (1823) miatt sok támadásban volt része. Prédikációi majdnem a természetimádás határán mozognak (Természet temploma, 2 köt. 1852 stb.). Vámosladány, kk., Bars és Hont k. e. e. vm. lévai szálévá—vámosmikolai autóbuszvonalon. (1941) 1332 lak. Tr.—1938: Mistne Ladany (CsSzl.). Vámosláz, kk., Bihar vm. margittai j. (1941) 770 lak. U. p. és u. t. Micske. Tr.— 1940: Chiflaz (Románia). Vámoslucska (Lutky), ungmegyei k., Tr.— 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 544 lak. Vámosmárga (Vama-Marga), krassó-szörénymegyei k. Tr. óta Romániához tart. (1930) 94 lak. Vámosmikola, nk., Bars és Hont k. e. e. vm. ipolysági j. a V.-ipolysági és V.—szobi autóbuszvonalon. (1941) 1976 lak. Áramfejlesztő telep. Vámosoroszi, kk., Szatmár vm. fehérgyarmati j. (1941) 621 lak. Vámospércs, mk., Hajdú vm. központi j., a nagykároly—debreceni vasútvonalon. (1941) 5245 lak. Gőzmlalom, őskori lelet a debreceni Déri-múzeumban. A XII. sz.-i adatok már mint lakott helyet említik, majd Bocskay hajdúi népesítették be (egykorú Bocskay-képmás). Vámossy Zoltán, orvostanár, *1868. A budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára volt. A phenolphtalein (purgó) hashajtó hatásának felfedezője. Mansfeld G. profeszszorral együtt írt elterjedt tankönyve (1907) sok kiadást ért. Az Orvosi Hetilap szerkesztője. Mint a Magyar Balneológiai Egyesület elnöke, tevékeny részt vett a magyar fürdők fejlesztésében. Vámosudvarhely (Odrihei), kis-küküllőmegyei k., Trója Romániához tart. (1930) 688 lak. Vámosújfalu, nk., Zemplén vm. sárospataki j. (1941) 786 lak. U. p. és u. t. Olaszliszka. Vampir (Vampirus spectrum), a hártyásorrú denevérek sorába tartozó, 16 cm hosszú, közönséges vampir.