Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
C - Chesterton, Gilbert Keith - Chevalier, Maurice - Chevra Kadisa - Chevreul, Michel Eugéne - Chianti - Chicago - Chichen-Itca - Chiem-tó - Chiffre - Chigi - Childerich I. - Chile
699 de átlag 200 km széles, elnyúlt alakja kihat egész életére. Keskeny partszegély, kevés jó kikötővel, mögötte egykezű, hosszú, általában kopár hegyláncok alkotják. Keleten az Andok igen magas hegygerince zárja el Bolíviától és Argentínától. Északi tartományai (Tarapaca, Antofagasta és Atacama), magas, száraz fennsíkok (4000 m-ig) óriás vulkánokkal (6620 m). Ez a rész ércekben és salétromban gazdag, de a népsűrűség igen csekély. A földmívelés itt csak öntözéssel lehetséges. Középső tartományai alkotják az állam törzsét, mert itt él népének 85 %-a, főként a tengerparti hegylánc mögötti keskeny völgysorozatban. Az éghajlat még itt is sok helyen szükségessé teszi az öntözőberendezést. Az erdő itt is ritkaság. A déli tartományok, melyek az első északi fjorddal kezdődnek és a Tűzföldig terjednek, csaknem lakatlanok. A legdélibb Maga Janes tartományban 120.000 □ kínén alig 38.000, a valamivel nagyobb terjedelmű Aysen-en pedig csak 10.000 ember él, többnyire indiánok. Itt terjedelmes erdőövezet van, 2000 mm fölé emelkedő csapadékkal. Mind a három részben jelentős különbséget okoz a Csendes-óceán felé irányuló lejtősödés. A partvidékek két eltérő szakasza, az északi parti hegyláncok és a déli fjordok közé zárt szigetek sávja a meredek, sziklás partok és kopárság miatt gyéren lakott. Csupán rézércek kibányászása okoz helyenként élénkebb életet. Mögötte a völgysorozat csak a középső szakaszon nagy jelentőségű, mert délen általában tenger borította el, északon pedig sivatagos jellegű. Középen azonban Coquimbo és Valdivia között termékeny síkság, melyet az Andokról lefutó, bővizű folyók osztanak részekre. Ebben a völgyelésben épült a köztársaság egyetlen nagyvárosa, a főváros, Santiago de C. is, (1931) 538.144 lak. Az Andok egykezű, hatalmas, vulkánsorokkal megrakott hegyláncai majdnem teljesen lakatlanok. C.-t a spanyolok kemény harcban foglalták el az araukán-indiánoktól. Mai népének főtömege spanyol-indián keverék, mely értékesebb a meszticek átlagánál. A kis középosztály (medio popolo ) magas műveltségű és főleg az utolsó század európai bevándorlóiból áll. A vezetés még ma is a tiszta spanyol arisztokrácia kezében van. Prinz Gy. Közgazdasága Lakosságának főfoglalkozása a földművelés, az állattenyésztés és a bányászat. Itt vannak a Föld legnagyobb salétrom- és réztelepei. A salétromszükséglet 90 %-át C. fedezi és az évente kibányászott salétrom értéke milliókra rúg. A Föld réztermelésében az É.Am. Egyes. Államok után a 2. helyet foglalja el. 1929-ben 316.813, 1933. 282.521, 1933. 156.500 tonnát bányásztak ki. Vasbányái is jelentékenyek. 1932- ben 171.000 tonna vasércet vittek ki az Egyesült Államokba. Valparaisotól délre nagy szénmedencék terülnek el, amelyekből 1930-ban 1,442.370, 1933- ban 1,541.000 tonna szenet bányásztak ki. Az aranytermelés mennyisége 1932- ben 1185, 1933. 4526 kg. Búza termett 1933- ban 782.300, árpa 144.200, zab 102.800 tonna. Állatállománya 1931. 2,387.940 szarvasmarha, 6,263.482 juh, 788.831 kecske, 331.156 sertés, 441.027 ló, 31.414, öszvér. Chile 8595 ipari üzemébe 1.466.587.060 peso volt befektetve , 97.832 volt 1933-ban az alkalmazottak száma és a termelvények értékét 1.575.237.072 pesora becsülték. A bevitel értéke 1933-ban 181.600.000, a kivitelé 368.100.000 arany pesot tett ki. A forgalmat erős parti hajózás mellett a belső fővölgynek kereken 1500 km hosszú Chil.