Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
C - Czelder Orbán - Czencz JÁnos - Czensztochova (Czestochowa) - Czernin Ottokár - Czernowitz - Czerny, Karl - Czettler Jenő - Czetz János - Czinderybogád - Cziráky, Cziráki és Dénesfai - Cziráky József gr. - Czirbusz Géza - Czóbel Béla - Czobor, Czobor-szent-mihályi
Czelder Vei: Az athéni társadalom Alkiphron leveleiben (1909), Halotti beszéd és könyörgés (1913) ; főműve : A veszprémvölgyi oklevél görögnyelvű szövege (1916). Czelder Orbán, gyalogsági brigadéros II. Rákóczi Ferenc hadseregében, Rákóczi egyik leghívebb katonája. 1709. négy hónapon át védte Lőcsét, mikor a vár Andrássy István báró árulása folytán a császáriak kezébe került, C.-t Késmárkon börtönbe vetették. A szatmári béke után kiszabadult, 1714. lázitás miatt Kassán lefejezték. Czenez János, festő, szül. 1885. Budapesten tanult s itt állította ki női aktképeit. Öt képe a Szépművészeti Múzeumba került. Czensztochowa (Czestochowa), lengyel város a sziléziai határ közelében, (1930) 118.000 lak. Lengyelország legnevezetesebb búcsú járóhelye ; évenként több százezren zarándokolnak a páloskolostor templomában levő Mária-kép (fekete Nagyasszony ) elé. Az 1382. épült kolostor első lakói magyarok voltak, régen meg volt erősítve és több ostromot állt ki. Előcsarnokát valószínűleg Fráter György építtette, aki itt volt perjel. A kolostorban sok magyar vonatkozású festmény és szobor van ; a kincstárban őrzik Báthory István kardját. Czernin Ottokár, osztrák-magyar diplomata, szül. 1872., megh. 1932. A cseh tartománygyűlés tagja volt. 1912-ben az osztrák urak házának örökös tagjává nevezték ki. 1913-ban a monarchia bukaresti követe lett, a magyar politikai körök ellenzése dacára. C. ugyanis Ferenc Ferdinánd volt trónörökös szűkebb környezetéhez tartozott és egyik röpiratában (Politische Betrachtungen) azt fejtegeti, hogy Magyarországot be kell olvasztani a nagy osztrák összbirodalomba. Bukarestben a román hadüzenetig maradt. 1916 dec. 23. Burián utóda lett a külügyminiszterségben, ő kötötte meg (1918 febr. és ápr.) a bresztlitovszki békét Oroszországgal. 1918 ápr. a Sixtus-féle levelek nyilvánosságra jutásakor lemondott. Czernowitz, Bukovina fővárosa, 1. Cernauti, Czerny, Karl, osztrák zongorapedagógus, szül. 1791., megh. 1857. Beethoven tanítványa, korának leghíresebb mestere (Liszt, Kullak stb. tanára) volt. Ezren felüli művei közül maradandók etűdjei. Czettler Jenő, közgazdász és politikus, szül. 1879., a földmívelésügyi minisztériumba került, a világháborúban a legfőbb gazd. tanács tagja, 1918. a Magyar Gazdaszövetség szolgálatába lép és magántanárrá habilitálják. 1920— 1931. kereszténypárti nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő, 1925. a közgazdasági egyet. r. tanárává nevezik ki. Tagja a Magy. Tud. Akadémiának és számos társadalmi egyesületnek. Főbb művei : Magyar mezőgazdasági szociálpolitika (1915); Magyarország és a világháború (1915). Czetz János, magyar tábornok, szül. 1822., megh. 1904. 1848-ban az erdélyi hadak megszervezésével bízták meg. Vitézül harcolt Bem oldalán ; a szebeni csata után (1849 márc. 11) tábornokká nevezték ki. Világos után Hamburgba menekült. Itt adta ki emlékiratait. 1861. Buenos-Airesbe költözött, ahol a köztársaság szolgálatába lépett. Czinderybogád, kir., Baranya vm., siklósi j., (1930) 227 lak. Vasúti állomás Vajszló, Cziráky, Cziráki és Dénesfai, az árpádkori Vezekény nemzetségből származó magyar főúri család. Első ismert ősét 1247. említik. 1620. bárói, 1723. grófi rangot kaptak. A család legkiemelkedőbb tagja Antal Mózes gr. (1772—1852), országbíró és jogtudós, 1839—48. miniszter és a titkos tanács tagja, konzervatívnacionalista politikus. Fő műve : Conspectus juris publici regni Hungáriae ad annum 1848 (1851). Cziráky József gr., politikus, szül. 1883. Sopron vármegye főispánja. 1918. lemondott, 1920. Vas vm. főispánjának és Ny.-Magyarország kormánybiztosának nevezték ki. 1921. legitimista álláspontja miatt felmentették. 1922. képviselőnek választották meg. 1926. a felsőház tagja lett. Vagyonkezelője a királyi család magyarországi birtokainak. Czirbusz Géza, földrajztudós, kegyesrendi pap, szül. 1853., megh. 1920. A földrajz tanára a bpesti egyetemen. Főbb művei: Die südungarischen Bulgaren (1884), A délmagyarországi németek (1913), Antropogeographia (3 köt. 1915—19). Czóbel Béla, festő, az új magyar festőművészet egyik nagyjelentőségű képviselője, szül. 1883. Igen sokat működött külföldön, a háború előtt Párisban, a háború alatt Hollandiában, utána Berlinben és újra Párisban önálló Irányú, nagysúlyú művészetével ma is egyik irányító szelleme az új magyar festészetnek. Czobor, Czobor-szent-mihályi, grófi család, melynek ősei a XIV. sz. közepéig ismeretesek. Már ekkor is rendkívüli vagyonuk volt és mint katonák és magas állami méltóságok betöltői nagy szerepet játszottak Magyarország történetében.