Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
Cs - Csongrád - Csongrád vm. - Csonka János - Csonkahegyhát - Csonkamindszent
807 A Cs.-test hátsó részét a Cs.-farlap zárja be. A tengeri Cs.-ok palánkozás szempontjából többfélék. A diagonál-építésű Cs.-ok egymást keresztező oldalpalánkokból épülnek, a Mínker-rendszerű Cs.-ok oldalpalánkjai egymást felső szélükkel átfedik. A kraineir-rendszerű Cs.-ok oldalpalánkjai keskeny széleikkel illeszkednek egymáshoz. Utóbbiak szilárdsága a diagonál palánkozású Cs.-okénál kisebb. Folyami Cs.-ok (ladikok) lapos fenekűek, merevítő bakonyaik a fenékdeszkákhoz vannak erősítve. Hajtóerő szempontjából megkülönböztetendő : evezős-Cs., folyókon 2—4, tengeren 2—18 evezővel, előbbiek rendszerint kormányevezővel, utóbbiak mindig kormánylap segítségével kormányozva. Motoros Cs.-ok benzin- vagy nyersolaj motorokkal és grőz-Cs.-ok (gőzbárkák) kisméretű gőzgépekkel hajtva. Vitorlás-Cs.-ok főként tengeri halászat és sport céljaira szolgálnak. Dezsény M. Csongrád, megyei város Cs. vm.-ben, (1930) 20.064 lak. Vasút- és hajóállomás, sok kubikos, gyümölcstermelés, a háború után épült nyugati részén a Piroskaváros, déli részén a Heringer-telep. Új városháza (1934), állami polgári fiú- és leányiskola, állami reálgimnázium , tégla-, cserép-, agyagáru-, cementárugyár, három fűrésztelep, malmok. Ősi településhely, 1038. már Csernigrád néven említik, a török időkben lezüllött, a szabadságharcban sokat szenvedett. Csongrád m, Magyarország egyik alföldi vm.-je, csaknem tökéletesen sík, kisebb kiemelkedései nagyrészt mesterségesek (őrhalmok). Legnagyobb magasságát a Tiszától keletre (85—90 m) és nyugatra (120 m) éri el, legalacsonyabban fekszik Szeged környéke (80 m). Alluviális fekete agyag és helyenként homoktalaja mindenütt jól terem. Főfolyója a Tisza, a vm. területén veszi fel az egyesült Köröst és a Marost. Elsőrangú minőségű gabonatermelése mennyiségben az országos átlagon áll. Állatállománya az országos átlagot mindenben meghaladja, erdőségei a folyók árterületeire szorultak. A gyümölcs és a konyhakerti növények termelése jelentékeny és fokozódik. Terület Hódmezővásárhely és Szeged törvhs, városokon kívül (1910) 1992 Dkm, (1930) 1885km. Magyarországhoz tartozik eredeti területének 946%-a, Jugoszláviához 107 □ km. Közigazgatás Járások Lakosság Székhely Csongrádi ................... 27.609 Csongrád Kiskundorozsmai ... 35.982 Kisk.-dorozsma Mindszenti ................. 26.031 Mindszent Megyei városok : Csongrád 26.046 lak. Szentes 32.861 lak. Községek Számuk kevés (16), abból csak 4 a kisközség, nagy lakosságszámmal (átlag 4—5000), kiterjedt tanyaterületek, legnagyobb községei : Kiskundorozsma (18.956), Kistelek (10.547), Mindszent (9946) stb. Népsűrűsége (788) az országos átlag alatt marad. Népesség 1910:144.795; 1920: 142.352; 1930: 148.529 Magyarul tud az összlakosság 99,9 % - a. Főbb foglalkozási csoportok az összlakosság %-ában : őstermelő 65■ 4 ; iparos 18 3 ; kereskedelem és hitel 3-2%; közlekedés 1-7 ; közszolgálat és szabadfoglalkozás 3. Vallás. Főbbek az összlakosság %-ában : r. kat. 847; ref. 122; ág. ev. 1'5 ; izr. 1. Közgazdaság Művelési ágak területi megoszlása (1933., 1000 h-ban) : szántóföld 126 3 ; kert 0 9 ; rét 10'3 ; szőlő 4 6 ; legelő 26'8 ; erdő 3 6 ; nádas 0*4 ; terméketlen 15. Termelés Főbb termények (1933, 1000 g-ban) : búza 725'7 ; rozs 185'7; árpa 198'9 ; zab 50 5 ; szemes tengeri 492-2 ; burgonya 189-9 ; cukorrépa 378-2 ; must 82.449 hl. Termésátlag k. holdanként q-ban : búza 9'2 ; rozs 7*8 ; árpa 10'2 ; zab 10*1 ; szemes tengeri 10 ; burgonya 31 ; cukorrépa 164 4 ; must 9-3 hl. Állatállomány (1933, 1000 drb-ban) : szarvasmarha 24'8 ; ló 21-0; sertés 31-0; juh 18-9. 1000 lakosra jut : szarvasmarha 167-5 ; ló 142-4 ; sertés 209-6 ; Juh 127-7. Ipar (1933) Üzemek száma : 11. Alkalmazottak : 380. Közlekedés (1933) Kiépített közutak (km) : állami 110 ; törvényhatósági 183 ; községi 38. Vasutak (km) : 112-5. Közoktatás (1932/33. tanév) : 14 rendes kisdedóvó, 2 nyári menedékház, 147 elemi mindennapi, 91 általános, 28 gazdasági, 2 önálló gazdasági népiskola, 7 iparos-, 1 kereskedőtanonciskola, 5 polgári iskola, 2 reálgimnázium, 1 gazdasági szakiskola. Kéz A. Csonka János, feltaláló, szül. 1858. A budapesti Ganz-gyárban, majd évekig külföldi gyárakban működött. Hazajövetele után a budapesti műegyetem gépműhelyének főnöke 1924. történt nyugalombavonulásáig, ő találta kei Bánki Donáttal együtt a világszerte használt benzinmotorkarburátort. Ő vezette be Magyarországon Bánkival együtt a világítógáz- és benzinmotort önálló konstrukciójában. Automobil- és anyagvizsgálat terén úttörő munkásságot fejtett ki. Csonkahegyhát, kk. Zala vm., novai j. (1930) 488 lak. Vasúti állomás Andráshida. Csonkamindszent, kk., Baranya vm., szentlőrinci j. (1930) 233 lak. Vasúti állomás Szentlőrinc, Csonkamindszent