Uj Lexikon 2. BRE-FÉNY (Budapest, 1936)
F - Färöer - Farragut, David Glasgow - Farrére, Claude - Farsang - Farszalosz - Fasecs - Fasizmus (fascismus)
1187 a latinban, a román s imnét más nyelvekben is. Fjlröer, Dániához tartozó szigetcsoport (főszigetek : Ströme, Österö), a Shetlandszigetek és Izland között: t. 1399 □ km, (1930) 24.200 lak. Felszíne egyenetlen fennsík, a jégkorszaki gleccserek nyomán alakult mély, sokszor fjordokban végződő völgyek tagolják, erdőien ; színjein rengeteg vízimadár , nedves, viharos éghajlat, rövid, vízesésekkel megszakított folyók, halászat, jó legelőin sok a juh. (1930) 64.199 lak., tőzegásás. Fővárosa Thorhavn, Farragut, David Glasgow, É.-amer. tengernagy, szül.1801., megh. 1870. Az 1861. polgárháborúban az unió flottájának élén a föderalisták ellen harcolt és a Mississippi torkolatánál, majd Vickersburgban és Mobilénél fényes győzelmeket aratott. 1866. az U. S. A. egész tengeri haderejének élére állították. Farrère, Claude, francia író, korvett kapitány, szül. 1876. Akad. tagja 1935. A gyarmati életet festő színes és eleven stílussal írt regényei tették népszerűvé. Több regénye filmen is sikert aratott. Les Civilisés c. kötetével 1905. megnyerte a Goncourtdíjat. Főbb művei : L’Homme qui assassina; La Bataille ; La Maison des hommes vivants ; Marche funèbre stb. (Művei magyarul is.) Farsang, az európai népek körében általánosan elterjedt, pogánykorból visszamaradt végső ünnepe a téli szertartásoknak. Végső értelmében a termékenységet biztosítani szándékozó népi ünnepet jelképezi. A termékenység istene újjászületésének ünnepe a farsang. Ezt jelképezi a Karnevál-herceg mese-komplexuma. A F. hazája Olaszország. Itt a régi Saturnalia ünnepekből maradt vissza, amelyet a keresztény egyház sem tudott kiküszöbölni. Farszalosz, thesszáliai város az ókorban (ma : Fersala, romváros), híres Thétiszszentéllyel és fellegvárral. Több csata színhelye. Nevét Caesar és Pompejus véres ütközete (Kr. e. 48 aug. 9.) tartotta fenn az utókorra. Fasces, vörös szíjjal összekötött vesszőcsomó, melyet Rómában a király, később az állami hatalmat képviselő főtisztviselők előtt vittek a liktorok. A királyok korlátlan hatalmának jeléül mindig benne volt a bárd, míg a köztársasági főtisztviselőket a bárd csak a városon kívül illette meg, mivel a város területén intézkedéseik ellen fellebbezni lehetett. A F.-t az olasz fasizmus szimbólumául használja. Fasizmus (faseismus): 1. Történeti eredete. A fasiszta mozgalmat Benito Mussolini indította meg. Mussolini egykor az olasz szocialista párt szindikalista és nacionalista csoportjába tartozott és a párt hivatalos lapját, az Avanti-t szerkesztette. 1915-ben azonban kivált a pártból és megalapította Milánóban a Popolo d’ Italia c. lapot, amelyben Olaszországnak a világháborúban való részvétele mellett szállott síkra. A lap olvasói köréből szervezte meg azután Mussolini az első fascio-kat. A fascio elnevezés D.itáliai eredetű, ott a munkásszervezetek egy része viselte ezt a nevet, amely eredetileg szövetséget jelent. A világháború befejezése után Mussolini mai formájában alapította meg a fasiszta pártot Fasci di commbartimento (frontharcosok szövetsége) néven. (1919 március). A békekötést követő években Olaszországban a szocialista párt által vezetett munkásság forradalmi jellegű harcban állott a polgári és konzervatív osztályokkal. Ebben a harcban harmadik félként léptek fel Mussolini fasciói és egy új elvet képviseltek az osztályharcoktól kettészakított országban. A fasiszták a legkülönbözőbb társadalmi osztályokból regrutálódtak, bár kétségtelenül a városi középosztály és a középolaszországi független kisbirtokosok körében voltak a mozgalomnak legerősebb gyökerei. Később az olasz munkásmozgalom, úgynevezett szindikalista, tehát nem marxista szárnya, különböző republikánus és intranszigensen nacionalista csoportok, valamint a futurista művészek is csatlakoztak a feltörekvő mozgalomhoz. A Fiume elfoglalására D’Annunzio által megszervezett expedíciós seregből szintén sokan csatlakoztak Mussolinihez. Az így létrejött nacionalista, forradalmi eszméktől lelkesített erősen katonai jellegű szervezet segítségével azután a fasizmus megkezdte a harcot a szocialista párt ellen. A fasizmus a községi választások útján először a középitáliai városok egy részében ragadta magához a hatalmat, hogy azután 1922 okt. havában csapatait Rómába koncentrálja (Marcia su Roma) és vezérének mintelnökké való kinevezését kényszerítse ki. Mussolini eleinte egy koncentrációs kormány élén állott, a következő két évben azonban fokozatosan a fasiszta párt vette át a teljes hatalmat az államban. 2. A fasizmus államelmélete. A fasizmus azzal az igénnyel lépett fel, hogy a liberális társadalmi rend és proletár 75* Fasizmus