Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
F - Ferid-uddin, Attár - Fermán - Fermat, Pierre - Fermata - Fermentumok - Fermi, Enrico - Fernando Poo - Ferrara - Ferrari, Gaudenzio - Ferrer, Guarda Francisco - Ferrero, Guglielmo - Ferri, Enrico
1235 Élesdi F., az ember testében — többnyire a bélcsatornában — telepednek meg és az emberi táp- és szövetnedvekből tartva fenn magukat, szállásadó gazdájuk szervezetét károsítják, beteggé teszik. Az emberi testbe a szájon át jutnak szennyes kéz, evőeszközök, kutyanyalás stb. közvetítésével. A húsevő ember beleiben kedvezőbb életviszonyokat találnak a maguk számára, míg saláta, zöldfőzelék, savanyú, gyümölcs, megnehezítik számukra a megtelepedést. A nálunk gyakrabban előforduló kórokozó F. : galand, orsó, fonálféreg és borsóka, mely utóbbi a gyomor és bél falán átfúródva az izmokba veszi be magát. Formájuk, természetük, életfeltételük mindegyiknél más és más. Nyomásérzést, viszketést, fejfájást, súlyosabb esetekben hányást, görcsöket, bénulásokat, vérszegénységet okozhatnak. Elhajtásuk különböző gyógyszerekkel és esetleg lázkúrával történik, azon tapasztalati tény alapján, hogy lázas betegek bélférgei el szoktak pusztulni. Erős napfürdő is elpusztíthatja őket. Kovács Oy Feriduddin, Attár, perzsa költő, 1. Attár, Fermán (török), mohamedán országokban az államfő rendelete, így nevezik magát a rendeletet közlő, művészi kiállítású okiratot is. Fermat, Pierre, francia matematikus, szül. 1601., megh. 1665., az infinitezimális számítás és számelmélet egyik megalapítója. Híres utolsó tételét Diofantosz algebrájának margójára jegyezte fel, azzal a megjegyzéssel, hogy a hely kicsi arra, hogy a bizonyítást feljegyezhesse. A tétel azt mondja, hogy az X» -f- y» *e zn határozatlan egyenletnek hat nagyobb egész szám mint kettő, nincs megoldása X, y, z egész számú értékeinél. Teljes bizonyítása ma sem ismeretes, békeidőben a bizonyításra 100.000 márkás díj volt kitűzve. Fermata, 1. Zenei műkifejezések. Fermentumok, 1. Enzimek. Fermi, Enrico, olasz fizikus, szül. 1901. A római egyetemen a fizika tanára, 1926 óta. Nevezetes eredményeket ért el az atomfizikai kutatások terén (mesterséges radioaktivitás, valamint a 93. elem előállítása stb.). Fernando Poo, Ny.-afrikai spanyol, vulkanikus eredetű sziget a Guineaiöbölben, t. 2071 □ km, (1930) 23.100 lak., két hegylánc (2850 és 2660 m), meleg, bőséges csapadék, egészségtelen éghajlat, igen termékeny talaj, kiterjedt kakaó-, kávé- és cukornádültetvények, bennszülött munkáshiány. Fővárosa Santa Isabel. 1469-ben fedezték föl, 1778-tól spanyol. Ferrara, olaszországi tartományi székváros, termékeny síkságon, (1931) 115.883 lak. Cukoripar. A késői középkorban kulturális központ, sok szép emlék, székesegyház (XII—XIII. sz.), vár (XIV— XV. sz.), igazságügyi palota (XVI. sz.), XIV. sz.-ban alapított egyetem. A város a népvándorlás idején szerepel először. A XII. sz.-ban mint szabad város a lombardiai szövetséghez tartozott. 1208. az Este-család kezébe került ; 1471. hercegség lett. A XV. sz.-ban az olasz kultúra egyik főhelye volt (Ariosto, Tasso, Guarini). Az Esték főágának kihalása után (1597) visszakerült az egyházi államhoz, amelynek rövid megszakításokkal, 1859-ig része. Ferrari, Gaudenzio, olasz festő, szül. 1470 V. 1480 kör., megh. 1546. Oltárképeket és nagy freskókat festett (Saronno, Milánó), főkép Lionardo da Vinci hatása alatt. Képviselve van a Szépművészeti Múzeumban. Ferrer, Guarda Francisco, spanyol forradalmár, szül. 1859., kivégezték 1909. A szabadgondolkozásnak és eszmei anarchizmusnak hirdetője. Barcelonában 1901. megnyitotta az Escuela Moderna-t (modern iskolát), ahol nem tanítottak vallástant. Iskoláját a hatóság 1906. bezáratta. A kormányzat őt tekintette az 1909 júl.-i barcelonai forradalom szellemi vezérének és a hadbíróság halálra ítélte. Ferrero, Guglielmo, olasz szociológus és történész, szül. 1871. A világháborúban az antant mellett írt (Il genio latino, 1917). A háború után több munkájában (La tragédia della pace, 1923 ; L’unité du monde, 1927) támadja a versaillesi szerződést és harcol a népek együttműködéséért. A fasizmust elítéli és emigrációba megy, a genfi egyetemen tanít. Történeti főműve : Grandezza e decadenza di Roma (1902—1906), amelyben a Gracchusoktól Augustus haláláig a történelmi materializmus módszerével világítja meg Róma történetét. Regénye : La terza Roma : la rivolta del figlio (1927). (Művei magyarul is.) Ferri, Enrico, olasz büntetőjogász és politikus, szül. 1856., megh. 1929. Lombrosóval együtt a mai olasz kriminológia megalapítója. Római egyetemi tanár, majd szocialista képviselő. 1926. a fassz- 78* Ferri