Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
H - Herma - Harmafroditaság, hímnőség, csiraság - Herman Lipót - Herman Ottó - Herman-barlang - Hermandad - Hermann I., szász pfalzgraf és thüringiai landgraf - Hermann, Georg - Hermann, Hans - Hermann Imre - Hermann von Salza - Hermánszeg
idegbajok stb. ellen használják. A római időkben is ismert, 1734., majd 1817. épült újra, modern alapját 1852. vetették meg. Herma, eredetileg útjelző oszlop, amelyet az utak és a járókelők védelmezőjének, Hermész istennek fejével láttak el. Gyakran voltak rajtuk tájékoztató feliratok. Később más istenségek fejét tették az útjelző oszlopra, sőt halandókét is. A középkorban és azóta a szentté avatott halandók ötvösök által készített, ereklyeőrző mellszobrait hívják H.-knak. Hermafroditaság, hímnőség, csiraság, rendellenes fejlődés következménye, mikor egyazon egyénen férfi és női ivarszervek fejlődnek ki. Teljes H, mikor mindkét nembeli külső és belső nemi szervek teljesen kifejlődtek, rendkívül ritka. Amit általában jH.-nak neveznek, csupán látszólagos (ál-H.), vagyis valójában csupán az egyik nem nemi szervei vannak jelen, de eltorzultságukban a másik nem szerveire emlékeztetnek. Herman Lipót, festő, szül. Nagyszentmiklós 1884. Arcképeken kívül főkép alakos tájkompozíciókkal foglalkozik (erdőbe komponált aktok). Egy sor festménye a Szépművészeti Múzeumba került. Tanulmányokat írt művészeti kérdésekről s a grafikát is műveli. Hernán Ottó, természettudós és politikus, szül. Breznóbánya 1835., megh. Bpest 1914. Küzdelmes ifjúság után 1864. a kolozsvári Erdélyi Múzeum asszisztense, majd a Nemzeti Múzeum zoológusa, 1875—1893. képv. függetlenségi programmal. Főművei : Magg. pókfaunája (3 köt., 1875—77), A magyar halászat könyve (2 köt., 1886—88), Az északi madárhegyek tájáról (1894), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914). 1891. megszervezte a Madártani Intézetet és haláláig igazgatója volt, Lambrecht K. Herman-barlang, Hámor község (Borsod vm.) határában, a puskaporosi Szinva-szorosban nyíló nagyobb üreg, egy felső és egy alsó nyílással. Az itt végzett szakszerű ásatások az aurignacien ősember kőeszközeit és számos jégkori emlős csontmaradványait tárták fel. A barlangot Herman Ottó emlékére róla nevezték el. Hermandad, spanyol városok szövetkezése az utak békéjének biztosítására. Izabella királynő 1486. Kasztília összes városait a Szt. H- ban egyesítette, amelyet férje Aragóniára is kiterjesztett. Hermann., szász pfalzgraf és thüringiai landgraf, szül. 1160 körül, megh. 1217. VI. Henrik császár halála után először Sváb Fülöpöt, azután Braunschweigi Ottót támogatta, majd egyike volt azoknak a fejedelmeknek, akik a későbbi II. Frigyes császárt behívták Németországba. Pártfogolta Walther von der Vogelweide-t és több minnesängert ; a monda szerint ő volt a wartburgi dalnokverseny védnöke. Hermann, Georg (igazi nevén Borchardt), szül. Berlin 1871. Regényeiben pozitív, érzelmes képzelettel kelti életre a berlini biedermeier kispolgári, zsidó világát. (Jetthhen Gebert, Henriette Jacoby, Heinrich Schön jun.). Olaszországba vezet : Tränen um Modesta Zamboni. Legmélyebb könyve : Die Nacht des Doktor Herzfeld (1912), a zsidó magány regénye. Utolsó regénye : Rosen Emil (1936). Több műve magyarul is: Hermann, Hans, szász festőművész, szül. Brassó 1885. Bécsben, Párisban, Berlinben dolgozik. Nagyméretű falfestményeket, oltárképeket fest. Külföldön másfélszáz rézkarca tette ismertté nevét, melyek Erdély és különösen a szász városok és várak romantikus szépségeit örökítik meg. Hermann Imre, pszichoanalitikus, idegorvos, szül. 1889. Számos tanulmánya jelent meg a lélektan, neurológia és pszichoanalitika köréből, önállóan megjelent művei : Bevezetés a pszichoanalízis gondolatkörébe (1923), Psychoanalyse und Logik (1924), G. Th. Fechner (1926), Das Ich und das Denken (1929), A pszichoanalízis mint módszer (1933, németül : 1934). Hermann von Salza, 1210/11—39. a német lovagrend nagymestere, szül. 1170 körül, megh. 1239. A damiettei kereszteshadjáratban vett részt. 1228—29. II. Frigyes császárt kísérte a Szentföldre. 1230. békét közvetített II. Frigyes és IX. Gergely pápa között. Miután a német lovagrend 1230. elvesztette az erdélyi Barcaságot, H. Poroszország meghódításán és a pogány poroszok megtérítéséért működött. II. Frigyesnek élete végéig barátja és tanácsadója volt. Hermánszeg, kir., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. vm., csengeri j. (1930) 449 lak. Vasúti állomás Jánk, Herma