Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)

H - Herma - Harmafroditaság, hímnőség, csiraság - Herman Lipót - Herman Ottó - Herman-barlang - Hermandad - Hermann I., szász pfalzgraf és thüringiai landgraf - Hermann, Georg - Hermann, Hans - Hermann Imre - Hermann von Salza - Hermánszeg

idegbajok stb. ellen használják. A római időkben is ismert, 1734., majd 1817. épült újra, modern alapját 1852. vetették meg. Herma, eredetileg útjelző oszlop, ame­lyet az utak és a járókelők védelmezőjé­nek, Hermész istennek fejével láttak el. Gyak­ran voltak rajtuk tájé­koztató feliratok. Később más istenségek fejét tet­ték az útjelző oszlopra, sőt halandókét is. A kö­zépkorban és azóta a szentté avatott halandók ötvösök által készített, ereklyeőrző mellszobrait hívják H.-knak. Hermafroditaság, hím­­nőség, csiraság, rendelle­nes fejlődés következ­ménye, mikor egyazon egyénen férfi és női ivar­szervek fejlődnek ki. Teljes H, mikor mindkét nembeli külső és belső nemi szervek teljesen kifejlődtek, rendkívül ritka. Amit általában jH.-nak ne­veznek, csupán látszólagos (ál-H.), vagyis valójában csupán az egyik nem nemi szer­vei vannak jelen, de eltorzultságukban a másik nem szerveire emlékeztetnek. Herman Lipót, festő, szül. Nagyszent­­miklós 1884. Arcképeken kívül főkép alakos tájkompozíciókkal foglalkozik (erdőbe komponált aktok). Egy sor festménye a Szépművészeti Múzeumba került. Tanulmányokat írt művészeti kérdésekről s a grafikát is műveli. Hernán Ottó, természettudós és poli­tikus, szül. Breznóbánya 1835., megh. Bpest 1914. Küzdelmes ifjúság után 1864. a kolozsvári Erdélyi Múzeum asszisztense, majd a Nemzeti Múzeum zoológusa, 1875—1893. képv. független­ségi programmal. Főművei : Magg. pók­faunája (3 köt., 1875—77), A magyar halászat könyve (2 köt., 1886—88), Az északi madárhegyek tájáról (1894), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914). 1891. megszervezte a Madártani Intézetet és haláláig igazgatója volt, Lambrecht K. Herman-barlang, Hámor község (Bor­sod vm.) határában, a puskaporosi Szinva-szorosban nyíló nagyobb üreg, egy felső és egy alsó nyílással. Az itt végzett szakszerű ásatások az aurigna­­cien ősember kőeszközeit és számos jég­kori emlős csontmaradványait tárták fel. A barlangot Herman Ottó emlékére róla nevezték el. Hermandad, spanyol városok szövet­kezése az­ utak békéjének biztosítására. Izabella királynő 1486. Kasztília összes városait a Szt. H- ban egyesítette, amelyet férje Aragóniára is kiterjesztett. Hermann­­., szász pfalzgraf és thü­­ringiai landgraf, szül. 1160 körül, megh. 1217. VI. Henrik császár halála után először Sváb Fülöpöt, azután Braun­­schweigi Ottót támogatta, majd egyike volt azoknak a fejedelmeknek, akik a későbbi II. Frigyes császárt behív­ták Németországba. Pártfogolta Walther von der Vogelweide-t és több minne­­sängert ; a monda szerint ő volt a wartburgi dalnokverseny védnöke. Hermann, Georg (igazi nevén Bor­­chardt), szül. Berlin 1871. Regényeiben po­zitív, érzelmes képzelettel kelti életre a berlini biedermeier kispolgári, zsidó vilá­gát. (Jetthhen Gebert, Henriette Jacoby, Heinrich Schön jun.). Olaszországba ve­zet : Tränen um Modesta Zamboni. Leg­mélyebb könyve : Die Nacht des Doktor Herzfeld (1912), a zsidó magány regénye. Utolsó regénye : Rosen­ Emil (1936). Több műve magyarul is: Hermann, Hans, szász festőművész, szül. Brassó 1885. Bécsben, Párisban, Berlinben dolgozik. Nagyméretű falfest­ményeket, oltárképeket fest. Külföldön másfélszáz rézkarca tette ismertté nevét, melyek Erdély és különösen a szász városok és várak romantikus szépségeit örökítik meg. Hermann Imre, pszichoanalitikus, ideg­orvos, szül. 1889. Számos tanulmánya jelent meg a lélektan, neurológia és pszichoanalitika köréből, önállóan meg­jelent művei : Bevezetés a pszichoanalízis gondolatkörébe (1923), Psychoanalyse und Logik (1924), G. Th. Fechner (1926), Das Ich und das Denken (1929), A pszicho­analízis mint módszer (1933, németül : 1934). Hermann von Salza, 1210/11—39. a német lovagrend nagymestere, szül. 1170 körül, megh. 1239. A damiettei keresztes­hadjáratban vett részt. 1228—29. II. Frigyes császárt kísérte a Szentföldre. 1230. békét közvetített II. Frigyes és IX. Gergely pápa között. Miután a német lovagrend 1230. elvesztette az erdélyi Barcaságot, H. Poroszország meghódí­tásán és a pogány poroszok megtérítéséért működött. II. Frigyesnek élete végéig barátja és tanácsadója volt. Hermánszeg, kir., Szatmár, Ugocsa és Bereg e. vm., csengeri j. (1930) 449 lak. Vasúti állomás Jánk, Herma

Next