Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)
H - Hipofízis - Hipotézis - Hipparchosz - Hiiparchosz - Hipparion - Hippiasz - Hippodrom - Hippokratész - Hippursav - Híradó szolgálat - Hiram - Hird - Hirdetésügy - Hírlap (ujság)
Hírlap Orpheus-a (1790—93), a komáromi Pétzelyi József Mindenes Gyüjteménye (1789—92), Kármán József Urániába (1794—95), Csokonai Vitéz Mihály Diétái Magyar Muzsája (1796). Érdekes, hogy 1777. a Ratio Educationis elrendelte az ifjúság általános műveltségének emelésére a középiskolákban az újságolvasást. Nagyobb igényeket kielégítő lap volt Kultsár István Hazai Tudósítások c. 1806. megindult lapja, amely később Hazai és Külföldi Tudósítások c. jelent meg 1840-ig. Ezer előfizetője volt. Mellette nevezetes gr. Széchenyi Istvánnak később megindult, de néhány évig a Hazai Tudósításokkal egyidőben megjelent Jelenkora (1832—48) s a Tudományos Gyűjtemény (1817—41), amelynek szerkesztői között volt Vörösmarty Mihály is. Első lapunk, amely tiszteletdíjat adott munkatársainak, Kossuth Lajos fellépésével a sajtó történetében is új korszak kezdődött. Előbb az Országgyűlési Tudósítások-at adta ki, kéziratban és részben kőnyomatban (1832—36), azután a Törvényhatósági Tudósítások-at (1837—40), elfogatásáig. 1841 jan. 2. indította meg a Pesti Hírlap-ot, amellyel megteremtette a modern, eleven, nagyhatású magyar H.-ot. 1844-ig szerkesztette s 5000 előfizetője volt. Zsurnalisztikánk voltakép ettől kezdve indult fejlődésnek A konzervatívok lapja, gróf Dessewffy Aurél Világ ja előfizetőinek számát alig tudta ezernél többre felvinni. H.-jaink, folyóirataink közleményei alatt ezentúl irodalmunk legnagyobb neveivel találkozunk. Ettől kezdve nőtt szervesen össze sajtónk irodalmi, politikai, társadalmi, közgazdasági életünkkel. Frankenburg Életképek című lapját (1844—48) Jókai (1846-tól) s Petőfi (1848) szerkesztették. Az 1848 márc. 15. kivívott sajtószabadság egész sereg új lapnak adott életet. Nevezetesebbek : Bajza József Kossuth Hírlapja, amelynek Vörösmarty, Czuczor, Garay, Wesselényi s Toldy is munkatársai voltak, Pálffy Albert Márczius Tizenötödiké-je, Jókai Esti Lapok-ja, Vas Gereben és Arany János Népbarát ja, Táncsics Mihály Munkások Újsága, Szemere Bertalan Respublicá-ja, a vidéki lapok közül pedig a Komáromi Lapok, Alföldi Hírlap (Debrecen), Honvéd (Kolozsvár). Szabadságharcunkat követő időben újból cenzúra bénította sajtónkat. Legreakciósabb lap a Magyar Hírlap, szerkesztője Bécsből is kapott rendszeres fizetést. Megszűnése után indult meg a Budapesti Hírlap, amelynek címlapjára még a kétfejű sast is rányomták. 1850. jelent meg a Pesti Napló Császár Ferenc szerkesztésében, amelyet később Kemény Zsigmond szerkesztett (1855-től). Itt jelent meg 1865. Deák Ferenc Húsvéti cikke. Nevezetes lapok ebből az időből Jókai Hon-ja (1863—82), Pákh Albert Szépirodalmi Lapok-ja, Arany Szépirodalmi Figyelő-je (1860—62) és Koszorúba (1863—65), a Vasárnapi Újság (1854— 1921), a Csengerytől megindított Budapesti Szemle (1857), Jókai Üstököse, Tóth Kálmán Bolond Miskája s Szilágyi Sándor különböző kiadványai. 1867., amikor a Budapesti Közlöny megindult Salamon Ferenc szerkesztésében, mintegy 150 magyar nyelvű újságunk és folyóiratunk volt. A 900-as évek elején ez a szám már 1000 fölé szökött. A proletárdiktatúra idején lapjaink száma lefogyott háromra, Népszavára, Vörös Újságra és a kőnyomatos, bizalmas Külföldi Lapszemlére. A kiegyezés és vil. háb. kitörése közötti évtizedekben egész sereg új lap, folyóirat indult meg. Közülük néhány irodalmunkra és politikai életünkre jelentős hatással volt, így Rákosi Jenő Budapesti Hírlapja, Vészi József Budapesti Naplója, amely a fiatal Ady Endrét vitte elsőnek a közönség elé, Holló Lajos erős függetlenségi érzésű Magyarországa, a Csávolszkytól alapított Egyetértés, Eötvös Károly és Kossuth Ferenc lapja, az 1878., Csukássy József szerkesztésében, újból megindult Pesti Hírlap, amelyet a Budapesti Hírlaptól történt megválása után (1925) Rákosi Jenő, majd később Herczeg Ferenc tett népszerűvé cikkeivel . Márkus Miksa Magyar Hírlap ja, Miklós Andor Az Est-je, a Földi Mihály szerkesztésébe átment Pesti Napló, a néppárt Alkotmányának örökébe lépett Nemzeti Újság, Milotay István Magyarság-a (1934 óta Pethő Sándor szerkesztésében), majd Új Magyarság-a, Vészi Józsefnek naponta kétszer megjelenő Pester Lloyd-ja, Ágai Béla és Kóbor Tamás Az Újság-ja, majd Újság-ja, a radikális Világ, Garami Ernő Népszavába, Kiss József A Hét c. hetilapja, Herczeg Ferenc Uj Idők-je, Osváth Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa Nyugat-ja, az új magyar irodalom folyóirata, amelyet napjainkban Babits Mihály és Gellért Oszkár szerkeszt. Sajtónk e virágzó idejének legnagyobb hatású és legkiválóbb újságírója Rákosi Jenő volt. 1867 után sok magyar lap keletkezett vidéken is. Sajtónk története német lapokkal indult. Ezzel szemben ma már magyar lap, a magyarság szétszóródásának tüneteként, a világ minden táján megjelenik. Bécsben, 1744