Uj Lexikon 3. FER-IRA (Budapest, 1936)

H - Hipofízis - Hipotézis - Hipparchosz - Hiiparchosz - Hipparion - Hippiasz - Hippodrom - Hippokratész - Hippursav - Híradó szolgálat - Hiram - Hird - Hirdetésügy - Hírlap (ujság)

Hírlap Orpheus-a (1790—93), a komáromi Pét­­zelyi József Mindenes Gyüjtemény­e (1789—92), Kármán József Urániába (1794—95), Csokonai Vitéz Mihály Diétái Magyar Muzsá­ja (1796). Érdekes, hogy 1777. a Ratio Educationis elrendelte az ifjúság általános műveltségének emelé­sére a középiskolákban az újságolvasást. Nagyobb igényeket kielégítő lap volt Kultsár István Hazai Tudósítások c. 1806. megindult lapja, amely később Hazai és Külföldi Tudósítások c. jelent meg 1840-ig. Ezer előfizetője volt. Mellette nevezetes gr. Széchenyi Istvánnak később megindult, de néhány évig a Hazai Tudó­sításokkal egyidőben megjelent Jelen­kora (1832—48) s a Tudományos Gyűjte­mény (1817—41), amelynek szerkesztői között volt Vörösmarty Mihály is. Első lapunk, amely tiszteletdíjat adott munka­társainak, Kossuth Lajos fellépésével a sajtó történetében is új korszak kezdő­dött. Előbb az Országgyűlési Tudósítások-at adta ki, kéziratban és részben kőnyomat­ban (1832—36), azután a Törvényhatósági Tudósítások-at (1837—40), elfogatásáig. 1841 jan. 2. indította meg a Pesti Hír­­lap-ot, amellyel megteremtette a modern, eleven, nagyhatású magyar H.-ot. 1844-ig szerkesztette s 5000 előfizetője volt. Zsurnalisztikánk voltakép ettől kezdve indult fejlődésnek A konzervatívok lapja, gróf Dessewffy Aurél Világ­ ja előfizetői­nek számát alig tudta ezernél többre felvinni. H.-jaink, folyóirataink közle­ményei alatt ezentúl irodalmunk leg­nagyobb neveivel találkozunk. Ettől kezdve nőtt szervesen össze sajtónk irodalmi, politikai, társadalmi, köz­­gazdasági életünkkel. Frankenburg Élet­képek című lapját (1844—48) Jókai (1846-tól) s Petőfi (1848) szerkesz­tették. Az 1848 márc. 15. kivívott sajtó­­szabadság egész sereg új lapnak adott életet. Nevezetesebbek : Bajza József Kossuth Hírlapja, amelynek Vörösmarty, Czuczor, Garay, Wesselényi s Toldy is munkatársai voltak, Pálffy Albert Már­­czius Tizenötödiké-je, Jókai Esti Lapok-ja, Vas Gereben és Arany János Népbarát­ ja, Táncsics Mihály Munkások Újsága, Sze­mere Bertalan Respublicá-ja, a vidéki lapok közül pedig a Komáromi Lapok, Alföldi Hírlap (Debrecen), Honvéd (Ko­lozsvár). Szabadságharcunkat követő idő­ben újból cenzúra bénította sajtónkat. Legreakciósabb lap a Magyar Hírlap, szerkesztője Bécsből is kapott rendszeres fizetést. Megszűnése után indult meg a Budapesti Hírlap, amelynek címlapjára még a kétfejű sast is rányomták. 1850. jelent meg a Pesti Napló Császár Ferenc szerkesztésében, amelyet később Kemény Zsigmond szerkesztett (1855-től). Itt jelent meg 1865. Deák Ferenc Húsvéti cikke. Nevezetes lapok ebből az időből Jókai Hon-ja (1863—82), Pákh Albert Szépirodalmi Lapok-ja, Arany Szépiro­dalmi Figyelő-je (1860—62) és Koszorúba (1863—65), a Vasárnapi Újság (1854— 1921), a Csengerytől megindított Buda­pesti Szemle (1857), Jókai Üstökös­e, Tóth Kálmán Bolond Miská­ja s Szilágyi Sándor különböző kiadványai. 1867., amikor a Budapesti Közlöny megindult Salamon Ferenc szerkesztésében, mint­egy 150 magyar nyelvű újságunk és folyóiratunk volt. A 900-as évek elején ez a szám már 1000 fölé szökött. A prole­tárdiktatúra idején lapjaink száma le­fogyott háromra, Népszavára, Vörös Újságra és a kőnyomatos, bizalmas Kül­földi Lapszemlé­re. A kiegyezés és vil. háb. kitörése közötti évtizedekben egész sereg új lap, folyóirat indult meg. Közülük néhány irodalmunkra és politikai éle­tünkre jelentős hatással volt, így Rákosi Jenő Budapesti Hírlap­ja, Vészi József Budapesti Napló­ja, amely a fiatal Ady Endrét vitte elsőnek a közönség elé, Holló Lajos erős függetlenségi érzésű Magyarország­a, a Csávolszkytól alapított Egyetértés, Eötvös Károly és Kossuth Ferenc lapja, az 1878., Csukássy József szerkesztésében, újból megindult Pesti Hírlap, amelyet a Budapesti Hírlaptól történt megválása után (1925) Rákosi Jenő, majd később Herczeg Ferenc tett népszerűvé cikkeivel . Márkus Miksa Magyar Hírlap­ ja, Miklós Andor Az Est-je, a Földi Mihály szerkesztésébe át­ment Pesti Napló, a néppárt Alkotmány­ának örökébe lépett Nemzeti Újság, Milotay István Magyarság-a (1934 óta Pethő Sándor szerkesztésében), majd Új Magyarság-a, Vészi Józsefnek naponta kétszer meg­jelenő Pester Lloyd-ja, Ágai Béla és Kó­bor Tamás Az Újság-ja, majd Újság-ja, a radikális Világ, Garami Ernő Nép­szavába, Kiss József A Hét c. hetilapja, Herczeg Ferenc Uj Idők-je, Osváth Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa Nyugat-ja, az új magyar irodalom folyóirata, amelyet napjainkban Babits Mihály és Gellért Oszkár szerkeszt. Sajtónk e virágzó ide­jének legnagyobb hatású és legkiválóbb újságírója Rákosi Jenő volt. 1867 után sok magyar lap keletkezett vidéken is. Saj­tónk története német lapokkal indult. Ezzel szemben ma már magyar lap, a magyarság szétszóródásának tüneteként, a világ minden táján megjelenik. Bécsben, 1744

Next