Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)

K - Kanut, szent, Dánia király - Kanut, Nagy, dán király - Kány - Kánya - Kánya - Kánya Kálmán - Kányabangita - Kanyaró - Kányavár - Kanyón - Kaolin - Kaosz - Kapa - Kapacitás - Kapálógépek - Kapás növények - Kapcsolás - Kapcsoló - Kapernaum - Kaptingek - Kapi Béla

2007 Kapj buzdítására lett magyar színésznő. Po­zsonyban aratta legnagyobb sikereit. 1809. Kántor komikusszínészhez ment .feleségül. A régi magyar színjátszás leg­nagyobb tragikája. Életrajzát Szigligeti Ede írta meg. Kanut, szent, Dánia királya (uraik. 1080—86), szül. 1040 kór., megh. 1086., ki akarta Irtani a dán pogányság marad­ványait, de ezért fellázadtak ellene s megölték. 1101. szentté avatták és Dánia védőszentje lett. Kanut, Nagy, dán király (uraik. 1018— •35), szül. 995 körül, megh. 1035. Sven .dán király fiatalabb fia, aki atyja halála­kor 1014. Anglia uralmáért harcolt. 1016. megszerezte az angol trónt, 1018. £>edig bátyját követte a dán kir. trónon. Miután Í028. Norvégiát is elfoglalta, É.-Európa leghatalmasabb uralkodója lett. Kány, kk., Abauj-Torna vm,, encsl J. <1930) 264 lak. Vasúti állomás Forró- Encs. Kánya, 1. Madarak, III. 7. Kánya, nk., Tolna vm., tamási j. <1930) 1055 lak. Vasúti állomás Tab. Kánya Kálmán, magyar külügyminisz­ter, 1. Kánia. Kányabangita, 1. Bodza-félék. Kanyaró, kiütéses fertőző betegség, melyen minden ember, aki nagy közösség­iben él, többnyire már gyermekkorában átesik. Tüsszögéssel, kínzó köhögéssel kezdődik, a láz napról-napra emelkedik ; •a pofák nyálkahártyáján sajátos elvál­tozás (Koplik foltok) támad. A 3—5. napon piros, foltos kiütés képződik, legelőször a fülek mögött a nyakon, csakhamar az arcon. Ilyenkor a láz tetőfokára ér, ■39—41° C és ilyen magas marad, mialatt a kiütés az egész testen kifejlődik, ez 2—3 napig tart. Ekkor a láz kritikusan leesik, a kiütés halványodik, az összes tünetek lényegesen enyhülnek; ezzel a fertőző képesség, mely ennél a betegségnél csak közvetlen és az első köhögéssel kezdődött és igen nagy volt, megszűnik. A beteg­ség egyszeri kiállása többnyire egész életre immunizál. Preisich K. Kányavár, kk., Zala vm., novai j. <1930) 465 lak. Vasúti állomás Csömödér- Páka. Kanyon (spanyol; cárion: ágyúcső), Amerikában, főleg az É.-amer. Kordil­­űerákban azoknak a völgyeknek neve, melyek hosszú évmilliók alatt, folyóknak fennsíkon bevésődése által keletkeztek -és sikátorszerű alakjuk van. Leghíresebb ;a coloradói Grand G. A név földrajzi műszó lett. Kanyónvölgy tömbszelvénye Kaolin, a legtisztább agyag, amely főként földpátos kőzetek elmállásából származó, összemosott üledék. Leggya­koribb előfordulása gránitokkal kapcso­latos. A finom porcellán készítésére használt legtisztább K.-agyag fehérszínű, többnyire azonban a földpátok és csillá­mok bomlásából eredő vasvegyületek által sárga- v. vörösbarnaszínűre festett. Fajsúlya 2'5. Karmos T. Káosz (helyesen: kháosz), a rendezet­len ősanyag, amelyből a görög mito­lógia és más népek teremtés-mondái sze­rint a rendezett világ kialakult. Átvitt értelemben rendezetlenség, zűrzavar. Kapa, 1. Mezőgazdasági eszközök. Kapacitás, akkumulátorok és konden­zátorok jellemző adata. Akkumulátor K.-a a beletölthető amperórák száma, kondenzátor K. a felvett elektromos töl­tés és kapocsfeszültség hányadosa. Kapálógépek, 1. Mezőgazdasági gépek. Kapás növények, azok a növények, amelyeket kapálás nélkül nem termeszt­hetünk : tengeri, répa, burgonya, mák, dohány, cikória, cirok és a konyhakerti növények legtöbbje. A K. művelésüknél fogva gyomirtók, ezért a vetésforgóban gyomnevelő növények közé iktatjuk éspedig előtte rendesen őszi, utána tavaszi gabonát termelünk. A K. általában trágyaigényesek. Mivel a K. jó trágyázást és jó talaj művelést kívánnak, ezért kiterjedtebb termelésük általában bel­­terjesebb üzemviszonyok között lehet­séges. Kapcsolás (villamos), különböző alkat­elemek drótvezetékkel való összekötése. (L. még : Elektrotechnika és Villamosság­­tan.) Kapcsoló, 1. Villamosáram előállítása. Kapernaum, 1. Kafarnaam. Kapetlngek, 1. Capetingek. Kapi Béla, ev. püspök, szül. 1879. Pápai, majd körmendi, szombathelyi, végül győri lelkész, 1916. a dunántúli egyházker. püspöke 1927. a felsőház tagja. Főbb müvei : Munkáskérdés és keresztény erkölcstan, Biblia és társadalom, Az Ur oltalmában (tört. reg.), Bizony­ságtevés (egyh. beszédek).

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék