Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)

K - Kapilláris jelenségek - Kapisztrán szent János - Kapitalizmus - Kapitány - Kapitólium

Kapilláris jelenségek Kapilláris jelenségek, a folyadék szabad felületén észlelhető jelenségek. A felü­leten levő molekulára a szomszédos molekulák gyakorolta vonzó erők nem semmisítik meg egymást úgy, miként a folyadék belsejében, amiáltal egy a folya­dék belseje felé irányuló eredő lép fel. Ennek az a következménye, hogy a folyadék felülete össze akar húzódni. Bárhol gondolunk is a folyadék felületén egy elhatárolt felületi részt, ennek kerü­letére feszítő erők működnek, melyek a kerületre merőlegesek és benne feküsz­­nek a felület érintő síkjában. A hossz­egységre működő feszítő erő neve felületi feszültség, értéke a folyadék anyagi minőségétől függ, a felület alakjától és nagyságától nem. Ha a folyadék felülete nem sík, úgy a feszítő erők a felület homorú oldala felé irányított eredőt az ú. n. kapilláris nyomóerő­t szolgál­tatják. Ez okozza, hogy haj­szálcsövekben a folyadék ma­gasabban V. alacsonyabban áll, mint a vele közlekedő szé­lesebb edényekben aszerint, amint a folyadék felszín fe­lülről V. alulról nézve ho­morú (nedvesít v. nem). A felületi feszültség az élő szer­vezet működésében is fontos szerepet játszik. A K. terén fontos eredményeket ért el dr. Eötvös Loránd, az Eötvös-törvény felállításával, mely szerint a felületi feszültség és az egy molekula által elfoglalt felület szorzata, a molekuláris felületi energia, a hőmérsék­lettel arányosan változik, mégpedig min­den folyadékra egyenlő mértékben. Új módszert is épített ki a felületi feszültség értékének meghatározására, a reflexiós módszer-1. Ezt használta az Eötvös­­törvény felfedezésére vezető kísérletei­ben. Forró M. Kapisztrán szent János, ferences szer­zetes, szül. Capistrano 1386., megh. 1456. okt. 23. Nagy szónok, a törökök elleni küzdelemnek egyik leglelkesebb előharcosa. Perugia kormányzója volt, 1415. egy lázadás alkalmával azonban elfogták s a börtönben Assisi Szt. Ferenc életváltoztatásra intette. Belépett a Fe­­renc-rendbe. Prédikálva járta be Olasz­országot, járt a Szentföldön az örmények­nél, nagy szerepet vitt a firenzei egyete­mes zsinaton. Mint pápai legátus és inkvizitor sokfelé működött és a törökök ellen prédikálva járt Ausztriában, Cseh­országban és Sziléziában. 1455. jött Magya-ra, ahol nagyhatású prédikációi­val hatalmas sereget gyűjtött Hunyadi Jánosnak. 1456. együtt verték meg Nándorfehérvárnál a törököket, K. azon­ban Hunyadi János után még ugyanezt évben meghalt. Újlakon temették el,, de sírjának később nyoma veszett. Ünnepe márc. 28. Doromby K. Kapitalizmus, a modern gazdaság rend­szere, amelynek megnyilvánulásait az tudomány számára elsőnek Marx tárta fel. Lényege a tőke központi szerepe. Főelvei : 1. A szerzés elve. Míg régebben a gazdálkodás fő célja, hogy a fogyasztó­kielégítse szükségletét, a termelő és kereskedő minél jobb eredményt értem el, mindkettő hagyományos módon, azalatt a K. irányító elve a termelés, korlát nélkül ; törekvés a termelés alap­jául szolgáló tőke értékesítésére. 2. A­ verseny elve. A szerzés szabad és korlát­lan, feltétlen és kíméletlen. Korlátait a büntető törvény szabja meg. 3. A­ racionalizmus elve. A K. gazdálkodása tervszerű, célirányos és nem hagyomá­nyos, alapja a tüzetes kalkuláció. Racio­nalizálja a termelést, a munkaerőket egy kitűzött cél értelmében végletesen kihasz­náltatja. A termelési erőket a legcél­szerűbben szerzik be, a piacokat végtele­nül kiterjesztik, az üzletet átviszik az­ életmegnyilvánulás minden terére. Alap­vető jellemvonásai a K.-nak a gazdál­kodók szabadsága (laissez faire), uralko­dik benne a magángazdaság elve, é­ vezető gazdálkodók száma csekély. Szo­ros velejárója a technika sajátos kiala­kulása. Varró I­Kapitány: 1. Rendfokozatok. Kapitólum: 1. Capitolium. Kapillaritás. 1. A folyadék belsejében levő részecskére gyakorolt vonzóerők. 2. A folyadék felszínén levő részecskére gyakorolt vonzóerők (felületi feszültség). 3. A folyadék részecskék által egy, a folyadék szélén levő részecskére gyakorolt erők eredője. 4. Az erők összetétele nem nedvező folyadék esetében. 6. Az erők­ összetétele nedvező folyadék esetében. 6. A folyadék részecskék és az edény falának vonzóereje egyenlők. 7a. Kapillarascensio. 7b. Kapilláris depresszió

Next