Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
K - Kósd - Kóser - Kosiče - Kóspallag - Kossalka János - Kossel, Albrecht - Kossuth Ferenc - Kossuth Lajos
Kossuth meg a tanácskozásokon, amelyeken olyan határozott követelésekkel álltak elő, hogy Bécsben már komolyan foglalkoztak az országgyűlés berekesztésének gondolatával. A program középpontjában az úrbéri váltság, az ősiség, a sajtószabadság és a felelős magyar kormányzat kérdései álltak. Ezeket a februári francia és a márciusi bécsi forradalmak hatása alatt 1848 márc. törvénybe iktatták. Az országgyűlés 24 órás folytonos tanácskozásán meghozott törvényeket márc. 14-én küldöttség vitte fel szentesítésre a királyhoz. A küldöttség vezére K. lett, akiben a bécsi nép a szabadságjogok első harcosát ünnepelte. A küldöttség ígéretet kapott a követelések teljesítésére. K. ajánlatára Batthyány Lajost nevezték ki miniszterelnökké. Az első felelős kormányban K. a pénzügyminiszteri tárcát vállalta. Intézkedései, amelyekkel komolyan meg akarta valósítani a független magyar pénzügyet, szembeállították a bécsi kormányzattal. Ugyanez volt a helyzet az egyre jobban kiélesedő horvát kérdésben is. K. népszerűsége csúcspontját érte el, amikor a képviselőház megszavazta a hadsereg megszervezéséhez szükséges összeget. K. fokozatosan ellentétbe került minisztertársaival, ismételten lemondott, de Batthyány tudta, hogy K. nélkül kormánya életképtelen és K. szélsőségesen nemzeti irányától féltette az országot. Mikor 1848 őszén Jellachich betörése nyíltan megmutatta Bécs politikai céljait, megalakult a Honvédelmi Bizottmány, amelynek vezetését K. vállalta. Ebben a hatáskörben bontakozik ki K. bámulatos munkaereje és szónoki tehetsége : végigszáguldja az országot és szavára a nép tömegesen tódul a zászlók alá. A magyar honvédséget K. szónoki képessége, szervező ereje teremtette meg. A nyílt háború kitörése után az ország irányítása teljesen K. kezébe került. Nemcsak politikai, hanem katonai kérdésekbe is beleavatkozott. Legfőbb hibája az volt, hogy bízott a Ny.-i demokráciák segítségében, ami azonban elmaradt. A téli hadjárat nagy sikerei sem hozhattak komoly könnyítést, mert az orosz beavatkozás végleg megpecsételte a szabadságharc sorsát. K. 1849 ápr. kimondatta a Habsburg-ház trónvesztését és kormányzói minőségben átvette a legfőbb hatalom gyakorlását. Buda visszavétele után bevonult a felszabadult fővárosba, de lassanként ráeszmélt a helyzet tarthatatlanságára. Görgei-vel való személyes ellentéte fokozta az ország zavarait. A magyar koronát egymásután ajánlja fel az európai uralkodóknak, végül magának a cárnak is — persze eredmény nélkül. Az egyre kétségbeesettebb katonai helyzetben K. Szegedre menekül és lemondva kormányzói rangjáról, Görgeire ruházza a legfelsőbb hatalmat. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekül. Alig tért magához a súlyos csapásból, azonnal munkához lát. Megírja viddini levelét, amelyben árulással vádolja Görgeit és felelőssé teszi az összeomlásért. Viddinből, majd Szumlából az egész világra kiterjedő levelezést indít a magyar ügy érdekében. Személye csaknem európai konfliktusra vezet : csak Anglia beavatkozása menti meg attól, hogy kiszolgáltassák a fenyegetőző Ausztriának. Időközben hozzáérkezett családjával és néhány társával végül a kisázsiai Kutahiába telepítik le és 2 éven keresztül csak levelezés útján érintkezik Párisban és Londonban élő emigráns társaival. 1851. az É. Egy Áll. külön hajót küldtek K.-ért és felajánlották számára területüket menedéknek. K. először Angliába ment, ahol hihetetlen ünnepségekkel fogadták és a nép jogok első legendás bajnokaként üdvözölték. K. célja az volt, hogy Angliát beavatkozásra bírja a magyarság mellett s pénzbeli segítséget szerezzen egy magyar légió megszervezésére. Előadáskörútján Angliában, majd Amerikában példátlan személyes ünnepeltetésben van része, de munkája komoly eredménnyel nem jár. 1853—59: szünettelen munkában él Londonban, cikkírással tartja fenn magát és családját s ebben a korszakban emberi és politikai tekintetben egyaránt hatalmas fejlődésen megy keresztül. A hívő rajongásból széleslátókörű reálpolitika s a személyes ambíciókból magasrendű puritanizmus fejlődött ki. A körülrajongott K. egész emigrációja folyamán kezemunkájával tartotta el önmagát és nem fogadta el a számára felajánlott adományokat. Nimbuszát mindvégig megőrizte és ennek köszönhette, hogy a francia-osztrák konfliktus idején mint a magyarság képviselője formális szerződést kötött 111. Napóleon császárral. Teleki László és Klapka részvételével alakult Nemzeti Igazgatóság belekapcsolódott a franciasavoyai szövetségbe, de a háború gyors befejezése rombadöntötte K. reményeit. 1860. az októberi diploma kibocsátása, majd Teleki László tragédiája véget vetett az emigránsok reményének. K. elhagyta Londont, ahol a hazatérésre előre kinyomatott bankjegyek miatt súlyos kellemetlenségei származtak. Tu-