Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
L - Léghajózás
Léghajózás borostyán. 5. Asszimilációs L., levegőbe lelógó ellaposodott klorofilltartalmú képlet, amely a levéltelen növénynek asszimilációs munkáját végzi stb. Léghajózás, a levegőnél könnyebb járóművekkel, tehát statikus felhajtóerő segítségével való levegőbe emelkedés, a motorerővel előállított v. a felszálló légáramlás által szolgáltatott felhajtóerőt felhasználó repülési ágakkal (géprepülés, vitorlázó repülés) szemben. A L. kezdetei a középkorba nyúlnak vissza, de az akkori próbálkozásokról csak kevés és megbízhatatlan hírünk van (Francesco de Lana, Laurenç de Guzman stb.). A L. első eszközének, a gömbi léghajónak (szabad léggömb, nem kormányozható léggömb) feltalálása a Montgolfier testvérek érdeme, akik 1783. szálltak fel először nyilvánosan szülővárosukban, Annonay-ban. Felbocsátott léggömbjük 10 m átmérőjű, jobb tömítés kedvéért papírral beragasztott vászongömb volt, amely alá tüzet raktak s a meleg levegő könnyebbsége által előálló felhajtóerőt használták ki. Csakhamar kialakult a szabad léggömb mai formája is : Charles fizikus még ez évben megkonstruálta a hidrogénnel töltött ballont, amelyen már minden lényeges alkotórész (kötélhálózattal felfüggesztett kosár, alul nyitott töltőcső, szelep) megvolt s amely a meleglevegős léggömböt csakhamar kiszorította. Az első utat azonban még Montgolfier-léggömbön tették meg ugyanazon évben Pilâtre de Rozier és d’Arlandes márki. A léggömbös sport csakhamar népszerűvé vált. Nem maradtak el a különböző gyakorlati és tudományos alkalmazások sem. Az első kimagasló sportteljesítmény a La Manche csatorna átrepülése volt (Blanchard és Jeffries, 1785). Ezt követte a katonai célokra való alkalmazás, különösen a felderítés céljait szolgáló kötött léggömb formájában, amellyel már a konvent próbálkozott (1794). A körülzárt Páris és a meg nem szállott országrészek között (1871) szabad ballonokkal tartották fenn az összeköttetést. Később a többi országok is felállítottak katonai léghajóscsoportokat, bár szerepüket hamarosan a kormányozható léghajók vették át. Kötött balionoknak az egyszerű gömb helyett a hosszúkás s a szélnek kisebb felületet nyújtó sárkány- baliont használták. Ma a repülőgépek idején a szabad és kötött ballonok hadi jelentősége megszűnt. Nagy jelentőségű volt a szabad ballon a légkörkutatás szempontjából : már Blanchard és Jeffries felhasználták híres útjukat mérésekre. Sokáig ez volt a szabadlégköri mérések egyetlen módja (1. Aerológia). A legnevezetesebb tudományos felszállássorozatokat Glaisher (1862-66) és a német léghajós egylet (a 90-es években) végezték , 1893-tól kezdve pedig nemzetközi szervezet jött létre a felszállások rendezésére, amely később általános légkörkutató bizottsággá fejlődött. A múlt sz. vége felé utas nélkül is, önműködő műszerekkel felszerelve használták, úgy a szabad, mint a kötött léggömböt. Ma már a szabad és kötött ballon tudományos jelentősége is erősen csökkent, kivéve az automatikus műszerekkel ellátott szabad ballont ( ballon-sonde v. regisztrálóballon). A repülőgép háttérbe Szabad léggömb. 1. Csúcs. 2. Szelep. 3. Szelepzsinór. 4. Felszakító sáv. 5. Egyenlítő. 6. Felszakító zsinór. 7. Töltőnyitás. 8. Töltőcső. 9. A szelepzsinór tartója. 10. Felfüggesztő gyűrű. 11. A felszakító zsinór tartója. 12. Kosár. 13. Horgony. 14. Ballasztzsák. 15. Stabilizáló kötél. Léggömb 1783-ból Kötött léggömb (sárkány ballon) 2354