Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
L - Libau - Libella - Liber (L. pater) - Liber Endre - Liberalizmus - Liberec - Libéria
2423 Libau, I. Liepaja, Libella (helytelenül: vízmérték), tengelyek függőlegessé és vízszintessé tételére szolgáló eszköz ; hengeres fémcsőbe foglalt üvegcső, amelynek felületét hosszanti irányban is körivalakra csiszolják. Az üvegcsövet éterrel v. alkohollal töltik meg, de marad egy kis légüres tér, a buborék, amely mindig a csiszolt felület legmagasabb pontját jelöli ki. Tátrait I. Liber (L. pater), a bor ősrómai istene, akit később a görög Dionüszoszszal azonosítottak. Hivatalos ünnepe a Liberalia (dec. 17), titkos tisztelete a bacchanáliákon folyt kicsapongó orgiákkal. Borostyánnal és szőlővenyigével ábrázolták. Nőnemű mellékalakja Libera. Liber Endre, Bpest alpolgármestere, szül. 1878. Árvaházi növendék volt, ennek emlékére nagy alapítványt tett 1934. 1896. a főváros szolgálatába lépett, különböző ügyosztályokban működött, a Fővárosi Közlönynek társszerkesztője volt. 1916. a közjótékonysági, később a szociálpol. és közművelődési ügyosztály vezetője, közben a menekültügy kormánybiztosa volt. 1923. tanácsnok, 1931. alpolgármester. Rendkívüli érdemei vannak a szociálpol. és közművelődés terén, társadalmilag és irodalmilag is. 1927. kormányfőtanácsosi címmel és II. oszt. érdemkereszttel tüntették ki. Főművei: Budapest szobrai és emléktáblái (1934), Budapest fürdői (1936). Liberalizmus, a pol., gazd. és szellemi életben az egyén legnagyobb szabadságát biztosítani akaró mozgalom. A liberális eszmék története a francia forradalom előtti időkbe nyúlik vissza. Először vallási téren lépett fel a L., a holland és angol vallásháborúk eredményekép vallásszabadságot és toleranciát hirdetve. A Stuartok abszolutizmusának végleges bukása után a whig-párt és a parlamentarizmus győzelmével egyidejűleg 1689. Locke foglalja rendszerbe a korai L. pol. és vallási követeléseit. A felvilágosodás hatása alatt e gondolatok egyre jobban radikalizálódnak. Közvetlenül a francia forradalmat megelőző évtizedekben gazdasági téren is érvényesíteni kívánják a L.-t Adam Smith és a francia fiziokraták. Ekkor jelenik meg a laissez faire, a szabadverseny jelszava. Egy öntudatossá vált, gazdaságilag megerősödött polgárság ekkor kezdi lerázni magáról az állami gyámkodást. A XIX. sz. folyamán, a nemzeti államért és az alkotmányos uralomért való küzdelem idején, az ipari kapitalizmus kifejlődésével párhuzamosan sikerült azután a legtöbb európai államban a liberális követeléseknek érvényt szerezni. Először az abszolutizmus és a Szentszövetség ellen harcoló, parlamentáris kormányzatért és sajtószabadságért síkraszálló pártok vették fel a liberális nevet a napóleoni háborúk után, Angliában pedig az arisztokrata-patrícius whig-párt, amikor a polgárság erősebb befolyása alá került.A liberális pártok különben mindenütt elsősorban a művelt, vagyonosabb polgárság pártjai voltak, különösen amióta a népjogok kiterjesztéséért, az általános választójogért harcoló szárnyuk , a demokraták leváltak. szociáldemokrata munkáspártokká alakultak és amióta az eleinte liberális vidéki középrétegek önálló agrármozgalmakat indítottak a XIX. sz. utolsó harmadában. A pol. életben a konzervativizmus és a szocializmus léptek fel először a L. ellen és számos, a korlátlan gazd.szabadságot korlátozó munkás- és agrárvédelmi intézkedést vittek keresztül. A vil. háb. után a bolsevizmus, fasizmus és nemzetiszocializmus teljesen szakítottak a liberális elvekkel. Az újabb — főkép az angolszász országokban erős — szociális L. szakit a korlátlan szabadverseny elvével a gazd.élet terén és a szolidarizmust, tervgazdálkodást és szociálpol.-t akarja egybekapcsolni a szellemi és pol. szabadság elveivel. Stark J. Liberet (német : Reichenberg), északcsehországi város, (1930) 38.525 lak., elővárosaival együtt 72.350 lak. Gyapjúáru-, vas-, gépkocsigyártás, híres vásárok. A csehországi németség szellemi központja. Jelentékenyebb fejlődése a XIV. sz.-ban kezdődött. Libéria, köztársaság, Afrika Ny.-i partján fekszik, Sierra-Leone angol és Elefántcsontpart francia gyarmat közt, t. 95.400 km.kb. 1.000.000 lak., főképpen négerek ; mohamedán v. pogány vallásúak, 12.000 amerikai eredetű néger prot. Fővárosa Monrovia. Az államot északamerikai jótékony társaságok alapították, hogy otthont teremtsenek felszabadított amerikai néger rabszolgáknak; az első telep 1822. alakult Monrovia helyén. 1847. a nagyhatalmak elismerték L.-t szabad államnak. Az állam alkotmánya az U. S. A. alkotmányának mintájára készült, de a választójog vagyoni cenzushoz és néger fajhoz kötött. A kormányt az elnök (1932—36, Edwin Barclay) Libéria