Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)
K - Kakucs - Kakuk - Kakukfű - Kakuktorma - Kál - Kalábria (Calabria) - Kalahari - Kaláka - Kalandosok (kalendások)
Kakucs bőrét viasszal vonja be ; a legforróbb évszakban múmiává aszalódik és behúzódik a földbe. (Nem tévesztendők össze a K.-kel a más családokba tartozó többi pozsgás növények.) Amerika bennszülött lakossága ősidők óta sokféleképpen hasznosította a K.-et. Bizonyos fajok gyümölcse nyersen, cukrozva v. szárított állapotban megőrölve helyenként ma is általános emberi táplálék ; magasra növő fajok szárát és ágait épületfának és tüzelőnek használják ; az Opuntiák dúsnedvű levelei (szártagjai) állati takarmányt szolgáltatnak ; némely faj nedvét orvosi célokra vették igénybe, másokéból az ópium- Cereus ittassághoz hasonló álmokat és érzékszervi csalódásokat előidéző bódító italt főztek ; néhány Opuntia-fajon a Cochenille-tetvet tenyésztették, amelyből piros festéket nyertek ; a legtüskésebb fajokat pedig még ma is sokhelyütt használják élősövénynek. Európába az első példányokat Amerika felfedezésekor a hazatérő hajósok hozták magukkal. Azóta a K. nagy népszerűségre tettek szert. Pályafutásuk első jelentős állomása a Biedermeier-kor, a XX. sz. 3. évtizedében azonban kultuszuk valóságos mozgalommá nőtt. Európaszerte mindenütt egyesületek és folyóiratok létesültek, amelyek kizáróan a K.-kel és egyéb pozsgás növényekkel foglalkoznak. Kisebb és nagyobb telepek milliószámra ontják évente sokszáz fajtában a K.-et, amelyeket legnagyobbrészt Amerikából importált v. már itthoni kultúrában szüretelt magról, kisebbrészt pedig dugványról tenyésztenek. Amerikában új foglalkozási ág keletkezett : a kaktuszvadászé, aki fáradságos expedíciókon növényt és magot gyűjt az európai telepek számára. A K. szerény, szívós és hálás növények, általában a legcsekélyebb ápolással is beérik és kiválóan alkalmasak szobai tenyésztésre. Nyáron, a növekedési időszakban, sok fény, sok víz és sok friss levegő kell nekik ; télen, amikor pihenniök kell, kevés víz és hűvös, de világos hely. Átültetni csak ritkán kell őket, átlag 2—3 évenként, mert természetük, hogy lassan nőnek. A hazájában minden kaktusz, amely megérett a virágzásra, minden évben virít. Vannak fajok, amelyek már fiatal korukban nyílnak és olyanok, amelyek több m magasak, illetve néhány száz évesek, amikor az első virágaikat hozzák , de nemvirágzó fajta nincs. Az a sokfelé elterjedt tévhit, hogy a K. csak 7 v. 100 évenként, v. egyáltalában nem virágzanak, onnan származik, hogy európai kultúrában, ahol nincsenek meg a hazai életföltételek, bizonyos fajok tényleg nem virítanak, v. csak ritkán és nehezen. Ezzel szemben igen sok olyan faj van nálunk forgalomban, amely a mi éghajlatunk alatt is már egészen fiatal korában nyílik. Frommer I. Kakucs, nk., Pest vm., alsódabasi j. (1930) 3383 lak. Vasúti állomás Inárcs- Kakucs. Kakuk, 1. Madarak, III. 12. Kakukfű, 1. Ajakosak. Kakukforma, 1. Keresztesvirágúak. Kál, nk., Heves vm. egrij. (1930)4389 lak. Vasúti állomás Kál-Kápolna. Kalábria (Calabria), az olasz félsziget D.-i nyúlványa, t. 15.075 □ km, (1931) 1,669.110 lak. Földrengésektől veszélyeztetett terület. Völgyeiben olaj-, narancs-, citrom- és szőlőtermelés. K. Az ókorban ager Bruttius, a Kr. e. VIII. sz.-ban Nagy-Görögországhoz tartozott, Kr. e. 275. római fennhatóság alá került. A Nyugatrómai birodalom bukása után a K.-i gótok, bizánciak, majd a XI. sz.-ban a normannok kezére került, akik a Nápoly-szicíliai királysággal egyesítették. Kalahari, D.-Afrika belsejének lefolyástalan területe az Oranje és Zambézi folyók vízgyűjtő területeinek kezén. Ny.-en és K.-en a tengerpart hegységei zárják el a párás széltől, ezért 800—1300 m-es fennsíkján csak időszakos folyók és sóstavak vannak, erdők és pusztamezők azonban bőven. Kitűnő vadászterület.) A becsuánok földje. Kaláka, magyar népszokás : a gazda összehívja szomszédait, rokonait, barátait valami munka, pl. házépítés, kukoricafosztás, aratás elvégzésére. A munkát ingyen végzik, de a gazda megvendégeli őket és állandó a játék, mesélés, ének, zene, tánc. Kalandosok (kalendások) társulatának nevezték Magy.-on eredetileg azon vallásos egyesületeket, amelyek tagjaik és a vándor idegenek eltemettetéséről gondoskodtak. A tagok minden hó első napján (Calendae) gyűlésre és lakomára ültek össze. Szabályaikból a céhek is sokat átvettek. Mivel a XV. sz.-tól K. neve alatt egyes titkos csoportok politikát űznek, 1986