Uj Lexikon 4. IRE-MAGY (Budapest, 1936)

L - Liánok - Liáo-ho - Liáojáng (Liaoyang) - Liáotung - Liász (fekete jura) - Liautey, Hugert Louis - Liba - Libanon

2421 Libanon kísérletet megközelítésére, eredménytele­nül. Körösi Csorna Sándort is L. felé töre­­kedtében érte utói a halál, Tibet határá­hoz közel. 1904. angol katonai expedíció elfoglalta L.-t, de utóbb kiürítették a várost és az angolok később sem kívánták, hogy a Dalai Láma megnyissa idegenek­nek L.-t, csupán az angol pol. megbízott és kísérete tartózkodhat ott. Baktay E. Liánok. 1. Horgokkal bíró kapaszkodó növény. 2. Az Ampélopsis Veitchii tapadókorongjai. 3. A borostyán kapaszkodó léggyökerei. 4—5. Tekerődző növények. 4. Jobbra tekerődző (komló). 5. Balra tekerődző (sövényszulák). 6—7. Kacsokkal kapaszkodó növények. 6. Boyonia. 7. Bauhinia. 8. Horgokkal kapaszkodó (Uncaris). 9. A Bauhinia szalagalakú szára, a majomlépcsó. 10. Lián törzs­­részlete. 11. Kábelszerű felépítésű liántörzs Liánok, lágyszárú v. fás növények, amelyeknek a gyökérzete a talajban van, Liáojáng (Liaoyang), a mandzsukuói Fcngtien tartományban levő város a Mukden (Fengtien) -Dairen közötti vasút­vonal mentén, (1931) 91.600 lak. Rádió­­állomás. Az orosz-japáni háborúban a japániak itt aratták (1904 aug. 24—szept. 5) első nagy győzelmüket, amelynek következtében az oroszok kénytelenek voltak Mukdenhez visszavonulni. Liáotung, kínai félsziget Mandzsúriától D.-re a Liáotungi- és Kóreai-öböl között. A félszigetet boritó hegység a Láo-tie-sán kvarcitheggyel végződik, amely Port Arthur kikötőjét védi. Legdélibb részét, Kuángtungot a japánok bérbevették. Liász ( fekete jura), a föld-középkor (mezozoikum) jura-szisztémájának alsó tagja, amely hat szintre osztott, tengeri eredetű rétegsorozatból áll. A L.-t Quenstedt osztályozta, aki a L. svábföldi kifejlődését vette rendszere alapjául. A szintjelző ammonitekben s egyéb tengeri állatok maradványaiban bővelkedő L.­­rétegek az egész földkerekségen igen nagy elterjedésűek. A pécsvidéki szénképződ­mény is a L.-korból származik. L.-kori az Ichthyosaurus és a Plesiosaurus is. Liautey, Hubert Louis, francia tábor­nok, szüli 1854., megh. 1935. Katonai szolgálatát Indokínában kezdte. 1902. Algirba helyezték. L. volt az algeciras Liáazkori állatok és növények : a pieeiosaurusok (Thaumt&osaurus victor), b lehthyosaurusok (Eurhinosaurus longiroetris), mindkettő beleranitesre (c) vadászik (Belemnites acuarius), d tengeri liliom (Pentacrinus briareus) leveles, virágos száruk azonban más tár­gyat (növényt v. sziklát stb.) használ fel támaszul, hogy minél magasabbra nőhes­sen a kellő mennyiségű fény és levegő meg­szerzésére. A felfutás a legkülönbözőbb módon történhetik. Hatalmas L. talál­hatók a forró-égöv alatt. (L. még : Kúszónövények. ) Liáo-ho, Mandzsúria D.-i részének folyója, hossza 1100 km. Baloldali mellék­vize a Hun-ho, Mukden és a fusuni szén­telepek víziútja. egyezmény katonai végrehajtója. 1916— 17. a Briand-kormány hadügymin.-e, később marokkói főkormányzó és az afrikai francia haderők főparancsnoka. Franciaország legnagyobb gyarmati szak­­tekintélye. Marokkó meghódítása és a riíkabilok legyőzése az ő érdeme. 1921. tábornagy. Liba, 1. Lúd. Libanon (arab : Hzsebel Libnan: fehér hegység), a Földközi-tenger beiruti part­jai mögött magasló (3063 m) 160 km

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék