Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)

N - Népoktatás - Nepomuki szt. János - Nepos, Cornelius - Néprajz - Néprajzi múzeum - Néprajzi Társaság (Magyar)

Néprajzi Társaság cselekedetekkel, hagyományokkal. A II., nem alakult külön önérvényű művészetté, hanem elválaszthatatlan a parasztság életterétől, társadi, szellemi hagyomá­nyaitól, a népi foglalkozásoktól. Jelent­kezési területe is mindig a használati tárgy a munka eszközei : ruhák, ágy­neműk, edények, szerszámok, bútorok. Ez a díszítőkedv sohasem ment az anyag rovására ; a II.-re jellemző, hogy az anyag lehetőségeihez és törvényeihez alkalmaz­kodik, így a faragások, fém, csontdíszíté­sek inkább stilizált, mértanias díszítések voltak s a fafaragás technikájában csak újabb folyamat eredménye a naturalista ábrázolás. Ugyanez a folyamat a szőtte­sek, hímzések motívumtörténetében, szí­neinek gyarapodásában. Vannak népek, amelyek eredendően szerették a színpom­pát és a minél dúsabb ornamentikát (a kü­lönböző K.-i N.-ek i­s vannak, amelyek a kevés szint s a minél egyszerűbb motívu­mokat kedvelik. A közösség életével való kapcsolat következménye volt az is, hogy a N. fejlődése nem volt sohasem forra­dalmi, hanem a különböző stílusalakulá­sok lassan, mintegy a közösség beleegye­zésével fejlődtek ki. A N. alkotásaiban még határozottabban érvényesül a kö­zösség stílusakarata, mint a paraszti kul­túra egyéb területein. A N. alkotásait az egyes nemzetek parasztságán belül jel­lemzi a stílusnak, szerkesztésnek, moti­válásnak törvényszerű ismétlődése, for­mulák, stíluselemek más-más területen való felbukkanása. Az anyagból adódó azonos díszítési eljárás az egyik oka, hogy az európai N. minden nacionális eltérés ellenére is mennyi rokonvonást mutat felfogásban, stílusban s a fejlődésnek az irányvonalai az óeurópai díszítőművésze­tektől kezdve sokban hasonló jelensége­ket mutatnak a különböző népeknél. A II. csoportjai nagyjában a következők : a házzal kapcsolatos (ház, bútorok, cse­répedények), a foglalkozással kapcsolatos­­(különböző fafaragások, szerszámok stb.) s végül a viselettel kapcsolatos (a szőtte­sek, hímzések stb.) díszítőművességek. Elképzelhető csoportosítás anyagok (fa, agyag, fém, szövet, bőr stb.) szerint is. Mint a népi kultúra egyéb területei, a NI. is erősen pusztulóban van európaszerte s városi hatásoknak enged. (L. még : Ma­gyar népművészet.) Irodalom . Botsert, H. Th. Volkskunst in Europa (1926). Ortulay Gy. Népoktatás, célja a műveltség alap­vető elemeinek megtanítása. A N. Magy.-on hosszú időn át az egyházak feladata volt. Eötvös volt az első, aki Új Lexikon­a a magyar N.-t az 1868 : XXXVIII. t. c. útján szervezte. Az 1918. évi néptörvény rendeli el újból a kötelező népoktatást. Magy.-nak (1918) 17.491 népiskolája, 35.491 tanítója és tanítónője volt. A vil. háb. utáni Magy. iskoláinak száma 6381, a tanítók száma : 15.117. Az 1921. évi XXX. t. c. ismételten elrendeli a köte­lező elemi iskoláztatást. A következő években a tanítók s elemi iskolák száma s köztük a tanyai iskoláké is fokozatosan nőtt. Az elemi iskolák államiak, közsé­giek V, felekezetiek. A magán elemi is­kolák is az állam felügyelete alatt állnak. A nyolcosztályú elemi iskolázást Ausztria 1927. tette kötelezővé. Németországban a weimari alkotmány állapította meg a nyolcéves mindennapi tanulás kötele­zettségét ; Franciaországban az elemi népiskola után (6­-13 év) a felsőbb nép­iskola 3 éves tanfolyamára lehet irat­kozni ; Olaszországban, Hollandiában, Dániában, Svájcban, Romániában a 7 oszt. elemi kötelező ; Csehszlovákiában, Jugoszláviában 8 év. Az É. Egy. Áll.-ban az elemi iskolázás korhatára — államok szerint — 12, 16 v. 18-ik év. Magy.-on a 8 oszt. elemi iskolát az 1973/1928. évi. sz. min. rendelet szabályozza, amely annak felállítását 1940 szept. 1-i hatállyal teszi kötelezővé. A 7. és 8. oszt.-ban gazd. és ipari lesz a tanítás anyaga. A N. szol­gálatában áll a polg. iskola is. Kemény a. Nepomuki szt. János, a gyónási titok vértanúja, a gyónás védőszentje, szül. 1340 kör., megh. 1393. II. Vencel cseh király, miután N. nem akarta elárulni felesége vétkeit, kínoztatás után, a prágai Károly-hídról a Moldvába dobatta. Tisz­telete igen elterjedt. Ünnepe máj. 16. Nepos, Cornelius, latin író, szül. Kr. e. 109 kör., megh. 30 kör. Cicero kortársa, Catullus baráti körének tagja. Itt össze­foglaló történelmet, továbbá krónikát, életrajzokat híres emberekről (De viris illustribus), római és külföldi hadvezérek­ről, államférfiakról, költőkről, szónokok­ról. Ennek csak a külföldi hadvezérekről szóló könyve maradt ránk : 21 görög hadvezér, továbbá Hannibal és Hamilkar életrajza. N. mint történetíró jelenték­telen , kritika nélkül dolgozik, szívesen helyet ad mendemondáknak, de egyszerű, igénytelen, könnyű előadásmódja miatt iskolai olvasmány lett. Néprajz, 1. Néptudomány. Néprajzi múzeum, 1. Nemzeti múzeum. Néprajzi Társaság (Magyar) 1889. ala­kult Magy. néprajzi tanulmányozására. Folyóirata az Ethnographia, ma Ethno­­graphia-Népélet. A N. jelenlegi védnöke 181

Next