Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
P - Petíció - Petljura, Symon - Petneháza - Petőfi Sándor
A magyar nemzet története (1933, Asztalos Miklóssal). Petíció, általában kérvény, ill. panasz, rendszerint közérdekű cél elérésére. Közelebbről az 1925 : XXVI. t. c. alapján az országgyűlési képviselővé választott egyén mandátumának megtámadására irányuló eljárás. Petljura, Symon, ukrán hadvezér és politikus, szül. 1879., megh. 1926. Diákkorában csatlakozott az ukrajnai szoc. mozgalomhoz, 1917. hadügymin., a németek Ukrajnába történt bevonulásuk után letartóztatták. Az 1918. megalakult direktórium elnöke. A bolsevisták elleni harcban a lengyelekkel szövetkezett és Pilsudski segítségével elfoglalta Kijevet. 1922. Párisba költözött, ahol 1926. egy Schwarzbart nevű emigráns agyonlőtte. Petneháza, kir., Szabolcs és Ung e. vm., nyirbaktai j. (1930) 1639 lak. Vasúti állomás. Petőfi Sándor, költő, szül. Kiskőrös 1823 jan. 1., megh. a segesvári ütközetben 1849 júl. 31. A legnagyobb magyar lírikus, a magyar írók közül a világirodában is a legismertebb. Igen változatos tanulmányi évek, katonáskodás, ismételt színészi próbálkozás után 1842. lépett az irod. nyilvánosság elé. 1844. Pestre jött, Vörösmarty támogatásával kiadta költeményeit és a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett. Első versei még a korabeli ízlés (almanach-líra) hatását mutatták, de az 1844—46 évek meghozták költői erejének kifejtését. Saját közvetlen lírai természete, játékos szerepérzéke, a természetes folyású nyelv és népi forma találkozott már ekkor költészetében. (János vitéz, genre-képek, népdalok.) Az eredmények azonban nem elégítették ki. A még hiányzó nagy élményt a szerelemben vélte megtalálni (Cipruslombok Etelka sírjára, Szerelem gyöngyei). Kritikai támadások is keserítették, elégedetlensége és sötétlátása szeszélyes költeményekben (Felhők) és romantikus rémtörténetekben (A hóhér kötele, Tigris és hiéna) keresett magának kifejezést. 1846. megismerkedett Szendrey Júliával, akit 1847. feleségül vett. Ebben a szerelmében lelke újra egyensúlyba jutott : nemzetpál. felfogása, természet- és emberszemlélet határozott és férfias alakot öltött. (Szeptember végén, Erdélyben). Megismerkedett Arany Jánossal, meg is látogatta és egész életre terjedő páratlan barátság szövődött a két költő között. Ez évben jelentek meg összegyűjtött versei. Az 1848 márc. napoktól kezdve újabb izgalmakban élt. A pesti ifjúság pol. megmozdulásában vezető szerepe volt és költészetét is a reformeszmék szolgálatába állította (Nemzeti dal, A királyokhoz, Az apostol). Szélső pol. álláspontja többekkel összeütközésbe került. 1848 őszén Debrecenben tartózkodott mint honvédszázados. Itt szül. fia, Zoltán. 1849 elején Bem hadseregébe helyeztette át magát és több ütközetben vett részt. Apja és anyja halála hírére Pestre jött, majd a kormány menekülésével ő is vidékre húzódott. Júliusban ismét Bem seregében szolgált. A júl. 31. lefolyt Segesvár—fehéregyházi ütközetben látták utoljára. Halála hírét a közvélemény nehezen tudta elhinni. P. költészete, amellett, hogy régibb írói kezdemények legteljesebb befejezője is, új korszak nyitója a magyar irodában. Tárgy, költői nyelv és forma újdonsága egyaránt jellemzi. Kifejtésre juttatta a megelőző korszak minden törekvését a népies dalban és a lirai személyességben. Új utakat nyitott a lirai leírás és a genrekép műfajaiban, a Ura mondanivalóját kiterjesztette a személyes élet minden mozzanatára, magát a nyelvet közvetlenné, a lírai megnyilatkozást spontánná 197» Petőfi egy verssora s kézjegye Ár» Iá kr.ff A János vitéz címlapja Hot sírjaink domborulnak, unokáink leborúlnak. És áldó imádság mellen Mondják el szent neveinket A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk. A Nemzeti dal utolsó szakasza Petőfi kézírásával