Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)
N - Népszámlálás - Népszavazás (plebiscitum, referendum) - Népszínház - Népszínmű - Népszövetség - Néptudomány (etnológia)
Népszámlálás Hóman Bálint, tb. elnöke Czakó Elemér, elnöke Zichy István gr. dr. Népszámlálás. Az első N.-okat Kínában Konfucius Lu King c. könyve szerint Kr. e. 2000 évvel tartották. A szentírás is tartalmaz feljegyzéseket a zsidók ókori N.-airól. Egyiptom, a klasszikus Görögország és az ókori Róma is készítettek ilyen statisztikákat. A római cenzusok már rendszeres N.-ek voltak. A középkorban Nagy Károly Breviárium Fiscaluma és Hódító Vilmos birodalmi katasztere nevezetes N.-szerű összeírások. Szabó Károly magyar történész szerint Szt. István királyunk után is maradtak ily statisztikai feljegyzések. Az első rendszeres N.-t Magy.-on II. József tartotta 1784—87. Az 1872. szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozata értelmében a legtöbb államban 10 évenkint tartanak N.-okat, a zérusra végződő évek dec. 31-ének éjféli időpontjára vonatkozó állapot szerint. Bpesten ötévenként van N. A mai N.-ok egyéni laposak, azaz minden, a N. időpontjában jelenlevő egyénről külön népszámlálólapot kell kitölteni. Az egyéni lapokat családi és házi gyűjtő ívbe, azokat pedig helyi nagyobb csomagokba foglalva terjesztik be a községek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalhoz. A feldolgozás évek hosszú során át történik s az orsz. eredményeket 6—10 vaskos kötetben teszik közzé. Széll T. Népszavazás (plebiscitum, referendum), a népszavazás útján történő közvetlen döntése az alkotmányra, törvényekre v. állami hovatartozására vonatkozólag. Az újabb pol. életben gyakran fordulnak NI.-hoz ; Németországban a weimari alkotmány, majd a nemzetiszocialista rezsim, Ausztriában az 1920. és 1934. alkotmány, Svájcban az alkotmány körvonalazza a N. elrendelésének körülményeit. A legutolsó N. a Saar-vidéki volt, 1935. Népszínház. A múlt sz. hatvanas éveiben merült fel a terv, hogy a népszínmű és operett számára külön színházat létesítsenek. Több sikertelen kísérlet után 1875. nyílik meg Pesten a N. Első igazgatója Rákosi Jenő , a második Erna Lajos, a NI. virágkorát az ő igazgatósága idején élte. Távozása után a színház egyre veszít népszerűségéből s 1908. megbukik. Épületébe a Nemzeti Színház társulata költözött. Népszínmű, olyan dráma, amelynek tárgya a nép életéből való, alakjelenítése idealizáló és érzelmes. A prózai párbeszédet időnként népi vagy népies dalok szakítják meg. A műfaj megteremtője Szigligeti Ede és kedveltségét a XIX. sz. demokrácia áramlata biztosította. Virágzása az 1880-as évekig tartott. Népszerűségéhez hozzájárult néhány kitűnő színművésznő (Hegedűsné, Blaháné). Azóta a színpadról kiszorulóban van. Népszövetség, 1. Nemzetek szövetsége. Néptudomány (etnológia). Az az érdeklődés, amely a néprajz tudományának kialakítója volt, érdeklődés az idegen, a barbár iránt ősi eredetű, s minden magasabb kultúra magatartásában helyet foglalt a környező elmaradottabb világgal szemben. Ez az érdeklődés a hódító magatartásnak mintegy humanistább párja volt. Az egyiptomi kultúrában, a gyarmatosító föníciai, tyros-i városalakításokban, a kínai figyelő magatartásban meglelhetjük már a néprajzi érdeklődés nyomait. A görög-latin szemléletben egészen világos jeleit találhatjuk a néprajzi megfigyelésnek, leírásnak, Hérotodosz, Polübiosz, Sztrabón tört., földr. munkái néprajzi szempontból is jelentősek. Az európai középkor zárt szemléletformája ezt az érdeklődést elszűkítette : ezen a zárkózottságon csak néha törtek át a térítői, kereskedői és diplomáciai utak kalandos híradásai. Az európai néprajzi érdeklődés feléledése s ezzel kapcsolatban a néprajztud. kialakulása a renaissance-szal és a korakapitalizmussal s egyben a kártérítőszándékkal összefüggő felfedezői utazásokhoz kapcsolódik. A spanyol, portugál, francia, angol gyarmatszerző vetélkedések nemcsak az európai világhatalmi helyzetet szabták meg napjainkig, de az európai gondolkozásba is merőben új elemeket hoztak. Az önmaga szellemi hivatását és imperialista szándékait mindjobban átérző Európa előtt egészen új világ bontakozik ki, ismeretlen emberi létformák , a primitív kultúrák változatos, különös formái. Ezek a felfedezői utak szolgáltatják a XVIII. sz.-i Európa preromantikusnak nevezett kora számára az anyagot optimista primitív rajongásához. Rousseau ismeretes felfogásában a természeti népek képviselik az emberiség ősi, megrontatlan boldog és tiszta állapotát, ők adják a példát a visszatérés elméletéhez. Míg a primitív kultúrák egyre másra elpusztulnak éppen az európai megismerés brutalitásai miatt, a XVIII. sz. humanista-morális támadásainak szimbolikus hőse a vadember. Mégis ehhez a romantikus szemléleti formához kapcsolódik néprajztudunk