Uj Lexikon 5. MAGY-REA (Budapest, 1936)

N - Népszámlálás - Népszavazás (plebiscitum, referendum) - Népszínház - Népszínmű - Népszövetség - Néptudomány (etnológia)

Népszámlálás Hóman Bálint, tb. elnöke Czakó Elemér, elnöke Zichy István gr. dr. Népszámlálás. Az első N.-okat Kínában Konfucius Lu King c. könyve szerint Kr. e. 2000 évvel tartották. A szentírás is tartalmaz feljegyzéseket a zsidók ókori N.-airól. Egyiptom, a klasszikus Görög­ország és az ókori Róma is készítettek ilyen statisztikákat. A római cenzusok már rendszeres N.-ek voltak. A közép­korban Nagy Károly Breviárium Fisca­­lum­a és Hódító Vilmos birodalmi katasz­tere nevezetes N.-szerű összeírások. Szabó Károly magyar történész szerint Szt. István királyunk után is maradtak ily statisztikai feljegyzések. Az első rend­szeres N.-t Magy.-on II. József tartotta 1784—87. Az 1872. szentpétervári nem­zetközi statisztikai kongresszus határo­zata értelmében a legtöbb államban 10 évenkint tartanak N.-okat, a zérusra vég­ződő évek dec. 31-ének éjféli időpontjára vonatkozó állapot szerint. Bpesten öt­évenként van N. A mai N.-ok egyéni laposak, azaz minden, a N. időpontjában jelenlevő egyénről külön népszámláló­lapot kell kitölteni. Az egyéni lapokat családi és házi gyűjtő­ ívbe, azokat pedig helyi nagyobb csomagokba foglalva ter­jesztik be a községek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatalhoz. A feldolgozás évek hosszú során át történik s az orsz. eredményeket 6—10 vaskos kötetben teszik közzé. Széll T. Népszavazás (plebiscitum, referendum), a nép­szavazás útján történő közvetlen döntése az alkotmányra, törvényekre v. állami hovatartozására vonatkozólag. Az újabb pol. életben gyakran fordulnak NI.-hoz ; Németországban a weimari al­kotmány, majd a nemzetiszocialista rezsim, Ausztriában az 1920. és 1934. alkotmány, Svájcban az alkotmány kör­vonalazza a N. elrendelésének körülmé­nyeit. A legutolsó N. a Saar-vidéki volt, 1935. Népszínház. A múlt sz. hatvanas évei­ben merült fel a terv, hogy a népszínmű és operett számára külön színházat léte­sítsenek. Több sikertelen kísérlet után 1875. nyílik meg Pesten a N. Első igaz­gatója Rákosi Jenő , a második Erna Lajos, a NI. virágkorát az ő igazgatósága idején élte. Távozása után a színház egyre veszít népszerűségéből s 1908. meg­bukik. Épületébe a Nemzeti Színház tár­sulata költözött. Népszínmű, olyan dráma, amelynek tárgya a nép életéből való, alakj­elenítése idealizáló és érzelmes. A prózai párbeszé­det időnként népi vagy népies dalok szakítják meg. A műfaj megteremtője Szigligeti Ede és kedveltségét a XIX. sz. demokrácia­ áramlata biztosította. Virág­zása az 1880-as évekig tartott. Népszerű­ségéhez hozzájárult néhány kitűnő szín­­művésznő (Hegedű­sné, Blaháné). Azóta a színpadról kiszorulóban van. Népszövetség, 1. Nemzetek szövetsége. Néptudomány (etnológia). Az az érdek­lődés, amely a néprajz tudományának kialakítója volt, érdeklődés az idegen, a barbár iránt ősi eredetű, s minden magasabb kultúra magatartásában helyet foglalt a környező elmaradottabb világ­gal szemben. Ez az érdeklődés a hódító magatartásnak mintegy humanistább párja volt. Az egyiptomi kultúrában, a gyarmatosító föníciai, tyros-i város­­alakításokban, a kínai figyelő maga­tartásban meglelhetjük már a néprajzi érdeklődés nyomait. A görög-latin szem­léletben egészen világos jeleit találhatjuk a néprajzi megfigyelésnek, leírásnak, Hérotodosz, Polübiosz, Sztrabón tört., földr. munkái néprajzi szempontból is jelentősek. Az európai középkor zárt szemléletformája ezt az érdeklődést el­­szűkítette : ezen a zárkózottságon csak néha törtek át a térítői, kereskedői és diplomáciai utak kalandos híradásai. Az európai néprajzi érdeklődés feléledése s ezzel kapcsolatban a néprajztud. kiala­kulása a renaissance-szal és a kora­­kapitalizmussal s egyben a kár­­térítő­szándékkal összefüggő felfedezői utazá­sokhoz kapcsolódik. A spanyol, portugál, francia, angol gyarmatszerző vetélkedé­sek nemcsak az európai világhatalmi helyzetet szabták meg napjainkig, de az európai gondolkozásba is merőben új elemeket hoztak. Az önmaga szellemi hivatását és imperialista szándékait mindjobban átérző Európa előtt egészen új világ bontakozik ki, ismeretlen emberi létformák , a primitív kultúrák válto­zatos, különös formái. Ezek a felfedezői utak szolgáltatják a XVIII. sz.-i Európa preromantikusnak nevezett kora számára az anyagot optimista primitív­ rajongásá­hoz. Rousseau ismeretes felfogásában a természeti népek képviselik az emberiség ősi, megrontatlan boldog és tiszta álla­potát, ők adják a példát a visszatérés elméletéhez. Míg a primitív kultúrák egyre másra elpusztulnak éppen az európai megismerés brutalitásai miatt, a XVIII. sz. humanista-morális támadá­sainak szimbolikus hőse a vadember. Mégis ehhez a romantikus szemléleti formához kapcsolódik népraj­ztud­­unk

Next