Uj Lexikon 6. REB-ZSÜR (Budapest, 1936)
T - Törökkopány - Török művészet - Török nyelvek - Törökország
Tirtikorszég elnök 11 felelős min.-vel kormányoz. Fővárosa Ankara. 5 európai és 60 ázsiai vilajetre oszlik. Nagyobb városai : Ankara ( 1930: 95.000 lak.), Konstantinápoly (1927: 794.444 lak.), Szmirna (153.845 lak.), Konia (1933 : 48.990 lak.), Brussza (1927 : 61.690 lak.), Cesarea (1927: 39.134 lak.), Djarbekir (1927: 30.709 lak.), Edime (1927: 34.528 lak.), Erzurum (1927:31.485 lak.), Urfa (1927:29.098 lak.), Prinz Gy. Közgazdasága T. termelésének gerince az állattenyésztés. Az összes területek 18%-a van mezőgazd. művelés alatt. 1927: a dolgozó népesség 81,6%-a mező- és erdőgazd., 5,6%-a az ipar és bányászat, 5’1 %-a keresk. és közlekedés terén tevékenykedett. Elő-Ázsia belső fennsíkján búzatermelés, az Égei-tenger K.-i partján déligyümölcs és dohány, Elő-Ázsia DK.-i részén tengeri, cukornád és gyapot, a Fekete-tenger partján len és dohány termelése folyik. Ópiumgyártáshoz mákot termelnek még. Az állattenyésztésnek fontos szerepe van a kivitelben (juh, kecske, angorakecske, marha, lótenyésztés). A bányák megnyitása csak lassan halad, noha bányászati kincsekben gazdag : kőszén, króm, ezüst, cink és márvány. Az ipar főként kisüzemi szervezetű. Jelentős háziipar a szőnyegszövés s a bőripar. Az ipar fejlődését a közlekedési eszközök hiánya gátolja. A kisázsiai vasúthálózat jelenleg 3500 km hosszú. Mezőgazdasági termelés (1934, 1000 g-ban) Búza 24.000, árpa 18.790, zab 1450, kukorica 3.220, rizs 570, burgonya 1260, cukorrépa 650, dohány 400, olívaolaj 196, gyapot 166. Bányászati és nyersanyagtermelés (1934, 1000 tonnában) Gyapjú 17, nyersselyem 190 (kb), só 220 (kb.), cement 850 (1933), szén 2288, mangánérc 77 (kb.), ólomérc 2*8 (1933), krómérc 135, ezüst 4*00 kg (1931). Külkereskedelem (millió török font) 1930 1931 1932 1933 Import........ 147-5 126 7 86 73 5 Export........ 151-5 127-3 1013 1018 Története Az oguz-törökök közül mintegy 50.000 Szolimán törzsfőnök vezetése alatt a mongolok elől 1225. Perzsia É.-i részéből Örményországba, majd Kis-Ázsiába vonult, ahol már Ertogrul vezérlete alatt Ankara körül telepedtek meg. A vendéglátó ikonioni szeldzsuk szultán, Kai Kobad halálakor Ertogrul fia, Oszmán (1299—1326) magához ragadta a szultáni hatalmat, elfoglalta a kisázsiai görög városokat és öccse, Alaeddin segítségével megszervezte az állandó hadsereget Szolimán 1357. Gallipolit, I. Murád. 1360. Edirnét, ahová székhelyét helyezte, 1381. pedig Szófiát foglalta el. Az oszmántörök birodalom ezen első sz.-a alatt teljesen imperialisztikus szervezetűvé fejlődött. Az iszlámból alapelvül a harciasságot, a vallásos fanatizmust és a szultán vezérlete alatti totális államszervezetet fogadták el ; a nem mohamedán gyaurt barbárnak tekintették. K.-i harcmodoruknak megfelelően a született törökök lovaskatonák (spahi) voltak, akik az európai hűbériséget átvéve, csak az államhatalmi szervezetben működtek, míg a termelő munkát gyaurokkal végeztették. I. Bajazid (1389—1403), aki családi hagyománnyá tette a trónkövetelő szultán-öccs meggyilkolását, hogy a szultáni hatalom mindenkor szilárd maradhasson. 1396. Nikápolyt foglalta el és éppen Bizánc ostromára készült, amikor Timur mongol fejedelem hadai hátbatámadták és az ankarai csatában el is fogták. Unokája, 11. Murád a várnai csatával (1444) döntötte el a Balkán fölötti tartós uralmat. Fia, II. Mohamed hatalmas előkészületek után 1453. bevette Bizáncot, amelyet Isztanbul néven szultáni székvárossá tett ; középdunai terjeszkedését csak Hunyadi János nándorfehérvári (1456) és Kinizsi kenyérmezei (1479) győzelme akadályozta meg. I. Szelim 1515—17. elfoglalta Kurdisztánt, Mezopotámiát, Szíriát, Palesztinát és Egyiptomot és felvette a kalifái méltóságot, amivel a török nagyhatalom megalapozása befejezést nyert. Fia, II. Szolimán, aki a gör. ker. egyház patriarchájának megerősítési jogát is a mindenkori szultán számára biztosította, 1521. elfoglalta Nándorfehérvárt, 1522. pedig Rhodosz elfoglalásával birodalmát tengeri nagyhatalommá tette . 1523. hadihajói az egész Földközi-tengeren és az Indiai-óceánon is sértetlenül vitorláznak. 1526 aug. 29. Mohácsnál a magyar királyi sereget semmisíti meg, de Budát csak 1541 szept. 2. veszi birtokába. A török nagyhatalom további sikerei már csak látszatsikerek : az oszmán imperializmus kizárólag hódításra tudott berendezkedni s nem a gazdaélet, a termelés racionális szervezésére. A tisztek csak személyes, nem örökletes hűbért kaptak, amelyet rablógazdálkodásszerűen még életükben kizsaroltak, a gyaurt, a dolgozó, meghódított népet csak eszközöknek tekintették s így a termelés színvonala folyton hanyatlott. A meghódított lakosokból megújított janicsár-gyalogság elvesztette harci erényeit, a szultán és környezete