Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 4. kötet. Girod de L'Ain - Kazan (Pest, 1852)
J - Jókai Mór
Jókai, rte, Toulonból. Oct. 27-én érkeztek meg Sz. Ilona előtt. 15-én vévé át J. hg Francziaország nevében a’ szent hamvakat, ’s 18-án elhagyá Sz. Ilonát. Több közbejött akadály szerencsés legyőzése után horgonyt vetett Cherbourgnál. A’ holttetem Belle Poule fregatról Normandie gőzhajóra ’s Rouenben egy a’ Szajnára alkalmas kisebb hajóra tétetett át. Itt is a’ hg. vivé a’ vezényletet. Dec. 15. volt az ünnepélyes bevonulás Párisba. A’ herczeg a’ gyászkocsi élén volt kíséretével. A’rokkantak palotájába érve, a’ királylyal találkozott. .,Sire — mondá a’ herczeg — átadom önnek Napoleon császár tetemét.“ — ,,’S én azokat Francziaország nevében átveszem“ — válaszolá a’ király. A’ tengerészet legkedvenczebb eszméje ’s e’ pályán nagy ügyességet, bátorságot ’s jellemszilárdságot tanusítva, nagy népszerűségre tett szert Francziaországban , mellyet az 1848-diki események sem törűlhettek el. A’ herczeg a’februári napokban tengerészparancsnok volt az afrikai gyarmatokban, ’s a’ respublika kikiáltása után, hódolva a’ nyert parancsnak, ’s mint ő mondá „Francziaország akaratának,’ eltávozott állomásától ’s elűzött családja többi tagjait fölkeresendő, Angliába utazott, hol azóta tartózkodik. Ip. Jókai (Mór), fényes tehetségű regény- és novellairónk, szül. Komáromban 1823 körül. Ifjabb éveiben versírásban gyakorolta magát, ’s talán ez adá meg utóbb prózájának azon hangzatosságát, mi olly kellemesen üti meg Jókai műveiben az olvasó fülét. Első dolgozatai a’ Jelenkor és Regélő czimü lapokban jelentek meg. Föllépése az irodalomban azon korra esik, minden neje szintén először lépett föl a’ budai szinpadon, u t. i. 1835-re. Később, Petőfivel megismerkedése után kezdé magát a’ prózai irodalomra adni. „Isten ítélet“ czimű novellája 1842-ben a’ pápai képzőtársulat előtt egy arany pályadijt nyert. Ugyanekkor nyertek Pethes Soma és Petőfi is egyenként kétkét aranyat. Említendő itt azon pályafordulat, miszerint ugyanez időben Jókai a’ festészetre, Pethes a’ költészetre, ’s Petőfi a’ színészetre képezé magát, ’s mindhárman teljes mértékben látták egymásban e’ kedvencz tehetségeket, miket a’ következés , mint tudva van, kicseréltetett velek. Pestre lővén Jókai, az irodalom több nevezetességei, Bajza, Vörösmarty és mások részéről szives fogadtatásban részesült. 1844-ben,,Zsicső fiú“ czimű pályadrámája dicséretet nyert a’ Tudós Társaságtól. 1846-ban pedig már egy nagyobb , két kötetes regény („Hétköznapok“) jelent meg az ifjú írótól. Mint regény kétségkívül nem nagy értékű dolog; a’ részletek azonban, egyes leirások, itt amott a’ ragyogó szinezet a’ legszigorúbb műbirák figyelmét sem kerülheték el. A’ tehetség nyomai félreismerhetlenek már e’műben, mellyet most talán maga szerző is kora szülöttnek tart. Feltűnt e’ műben már az ifjú írónak hajlama a’ comicaira, sőt humorra is. Még ragyogóbb vala azonban föllépése novelláiban, mellyek az időben a’ divatlapokban megjelentek. Illyenek : „Marcze Zare“, „Nepean sziget“, „Sonkoly Gergely“, „Nyomorék naplója“stb. 1846. közepén a’ szépirodalom ifjú tehetségei közöl tizen (ezek közt Petőfi, Tompa, Pálfi Albert’stb) szövetkeztek. Ezek közt volt Jókai is. ’S midőn az év végén e’ szövetség, kettőn kívül, az „Életképek“ czimű divatlaphoz csatlakozott . 1847 közepén Jókai e’ lap szerkesztését is átvette; ’s novellán kivül, növelte különösen e’ lap élénkségét a’ napi tárcza élénk kezelése által. Az 1848-ki téli tábor