Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai társas élet encyclopaediája, 5. kötet. Kazinczy - Pauperismus (Pest, 1853)

M - Márton József - Marx

338 Márton József, Marx. 1812-iki alkotmányt hozá. VII. Ferdinand visszatértekor e­ miatt az af­rikai fegyenezgyarmatokba deportáltatván, szabadságát csak az 1820-iki forradalom adta vissza. Megérkezése diadalmenet volt. 1820 cortesi kö­vet, 1822 a’ ministerium élén volt. Az absolutisták az évi támadása foly­tán elfogatott, ’s egyéb bántalom ugyan nem érte, de politikai hatását, eszélytelen magatartása miatt, egészen elveszte. Midőn 1823. a’ spanyol korlátlan uralom helyreállittatott, M. Párisba vándorlott ki, hol iro­dalmi foglalkozásoknak élt. 1830 szabadságot nyert a’ visszatérésre , de ezt csak 1833 vette igénybe. Szelleme, költői hite ’s élénksége által ha­mar megnyere a’ régens királynő bizalmát, ’s 1834. külügyminister ’s mi­­nisterelnök lett. 1834. behozta a’ kettős kamarai rendszert, ’s létrehozta a’ négyes szövetséget Spanyolország, Portugal, Anglia ’s Francziaország között. Egy ideig a’ hadügyi tárczát is kezelé, de a’ zavarok annyira fe­jére nőttek, hogy 1835. kénytelennek látta magát, a’ ministeriumból ki­lépni. Általánosan erély és határozottság hiányával vádolták. Ezután is­mét a’ cortesben foglalt helyet; nem sokára a’ franczia, ’s 1847. a’ pápai udvarhoz küldetett követül.­­ Mint költő leginkább színműveiről isme­retes. „Mariana“ szomorújátéka és „Az anya álarczos bálban ’s a’ leány otthonh­ ez. vigjátéka Párisban is , a’ Theatre francais-n adatott. Összes művei ,,Obras literarias“ czimmel jelentek meg Párisban 4 kötetben.Ga. Márton József, ismeretes nagyérdemű nyelvtani és szótáriró ’s magy. acad. lev. tag, szület. 1771-ben Iszka sz. Györgyön Fehérmegyében, hol atyja István, reform. pap volt. Eleinte nevelő , utóbb Lőcsén az evang. gymnasiumban erkölcstan és természetrajz oktatója lett. 1800 óta Görög Demeter által Pécsbe hivatván, hogy vele a’ m. irodalom körüli munkás­ságát megossza, folytonosan Bécsben maradt, ’s ott mint magános magyar nyelvmester, 1806-tól fogva pedig mint a’ bécsi egyetemnél a’ m. nyelv­nek rendkívüli fizetéstelen tanitója, végre a’ m. kir. testőr seregnél ren­des magy. nyelvtanitó működött. Fáradhatlan szorgalmának eredményei a’ több (1799 óta 1840-ig 13) kiadásban megjelent német, grammatika, olvasó- és szókönyvvel, a’ német-magyar és magyar-német szótár, melly 1800 ’s 1803—4-ben két kiadást; a’ „praktische Ungarische Sprachlehre für Deutsche“ melly 1810—1840-ig 9 kiadásban jött ki; a’ „Lexicon tri­­lingve scholasticum” kötetben 1815-től, ’s a’ másik „Lexicon trilingve latino hung. g­er­mani­cum“ 1818-ról; a’ „Deutsch-ungarisch-lateinisches Wörterbuch“ 2 kötetben 1821—23-ról ; Bertuch természethistoriai képes könyve, 10 darab, 1810—16-ról; a’ Görög és Kerekes által kezdett ma­­gyar Adlás folytatása, 62 tábla 1811-ről; ’sebez repertórium 1812-ről; Csokonai Vitéz Mihály poétái munkái 4 kötetben 1813-ról, és ismét „Vá­logatott munkái“ 2 kötetben 1816-ról. A’ Magyar Kurírt 1828-tól 1834 végéig szerkesztette. Végső munkája , mellyet halála félbeszakasztott, a’ „Gyönyörködtetve tanító magyar olvasó könyv“ 1840-ről. Ez évben, juli 26-ikán, tüdő szélhüdésben, rögtön elhunyt. — Az Akadémia, tisztelvén fáradhatlan munkásságát, mindjárt legelső nagygyűlésében 1. tagjává vá­lasztotta. — K. Marx (Adolf Bernhard), a’ zene tudora ’s tanára és a’ berlini egyetem zeneigazgatója, szül. 1799. Halléban. A’ zene elméletének kifejtése körül nagy érdemekkel bir. Ő szerkesztette a’ „Berliner all gern, musikalische

Next