Limes - Tudományos szemle, 7. évfolyam (Tatabánya, 1994)
1994 / 4. szám - Műhely - Albertini Béla: A továbbélés lehetősége. Egy Komárom-Esztergom megyei múzeumi kiadványról
MŰHELY 120 A továbblépés lehetősége Egy Komárom-Esztergom megyei múzeumi kiadványról A magyarországi múzeumügy és a fotókultúra kapcsolódásának eddigi legfontosabb dokumentumát veheti kézbe az Érték a fotóban olvasója. A kötet a Tatán 1993. szeptember 27-28-án megtartott országos fotótörténeti konferencia előadásainak anyagát tartalmazza értékes és érdekes fényképi illusztrációkkal. A könyv végén lévő melléklet tájékoztat a kötetével azonos című országos fotótörténeti kiállítás létrejöttének előzményeiről, a kiállítás-rendezés néhány szakmai sajátosságáról — pl. szűrőhatású UV-fóliák alkalmazása —, s szól a tárlat pár fontosabbnak tartott fotójáról. Felsorolást kapunk itt a kiállításon résztvevő intézményekről, majd a kiállított fényképek jegyzéke következik, amely a pozitívok technikai kiviteléről is tudósít. Aligha lehet túlbecsülni azt a szakmai szervező munkát és anyagi áldozathozatalt, amely mindezen eredmények alapja volt. 39 közgyűjtemény — közöttük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye, s az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum válogatott képanyagának kiállítássá rendezése, 29 előadás és korreferátum előkészítése, majd az elhangzottak kötetbe gyűjtése és kiadása igen jelentős erőfeszítést jelent, különösen a jelenlegi pénzszegény kulturális környezetben. A munkák zömét a tatai Kuny Domokos Múzeum s a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma és a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) illetékesei végezték. Az esemény megyei és helyi közéleti megbecsülését jelzi, hogy a konferencia megnyitását ill. köszöntését a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke és Tata Város polgármestere vállalta. Bevezetőben az eddigi legfontosabb dokumentum minősítést használtam. Hasonló tartalmú publikáció-gyűjtemények, amelyek múzeumok fényképgyűjteményeivel,táraival, a múzeumi fotográfiák funkcióival foglalkoztak, már korábban is keletkeztek. A Történeti Múzeumi Közlemények 1984. évi 1-2. száma 12 múzeum, illetve muzeális fotógyűjtemény anyagára építve adott gyűjtemény-ismertetéseket, s dolgozott fel múzeumi fotográfiákkal kapcsolatos témát. 1988-ban a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság adta ki A fénykép mint történeti forrás címmel egy országos szakmai konferencia szerkesztett jegyzőkönyvét. Ha ezekhez hozzátesszük azokat a múzeumi évkönyvekben és más fórumokon megjelent publikációkat, esetenként kismonográfiákat, amelyek múzeumi fotógyűjteményeknek köszönhetően születtek, akkor látható, hogy szép számban vannak előzmények ebben a témakörben. Kár hogy az Érték a fotóban című kötetből az ezekre vonatkozó utalások nagyobb részben hiányoznak. A múzeumügyben kívánatos lenne a történeti emlékezet jó működése — aligha igényel különösebb bizonyítást, hogy ez a fejlődés egyik alapja. Miről szólnak az egyes előadások és a korreferátumok? A konferencia nyitó előadása a fénykép mint (mű)tárgy értékét, a múzeumba került fotográfia érték-felismerését, s az ezekből következő teendőket taglalja (e szerint a gyűjtemény gyarapításakor és a gondozás során értékszempontú szelektálást kell végezni). A kapcsolódó előadás e vonatkozásban némileg eltérő álláspontot tükröz; kevésbé szigorú az „értéktelen” minősítés kimondásában, s tájékoztat egy áthidalási gyakorlatról is. (Magyar Fotográfiai Múzeum — Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Történeti Múzeuma.) Limes