Limes - Tudományos szemle, 12. évfolyam (Tatabánya, 1999)

1999 / 3-4. szám - I. kötet - Közép-Európa: valóság vagy illúzió - Lengyel László: Kelet-Közép-Európa Koszovó után. Miért nincs Közép-Európa?

Limes Lengyel László Kelet-Közép-Európa Koszovó után - Miért nincs Közép-Európa? - A világ, Európa és ezen belül Kelet-Közép-Európa nem ugyanaz, mint volt a koszo­vói háború előtt. Átrendeződés ment végbe a nemzetközi célok, intézmények és sza­bályok tekintetében. Semmi sem végleges és megkövesedett, de a változások körvo­nalai kibontakoztak. A Koszovó utáni nemzetközi szabályrendszer nem azonos a Koszovó előttivel. Át­éltünk már ilyen szabálymódosulást. A jaltai-potsdami békerendszer és a hideghábo­rú általános normarendszerén belül voltak jelentős változások, így például a kétpólu­sú világ jaltai alapszabályait rendre módosította a Truman-doktrína, a koreai háború, majd a berlini válság, később a vietnami háború, illetve a gorbacsovi peresztrojka. A hidegháború utáni korszakban már elkezdődött az új békerendszer, a nagyhatalmi egyensúly szabályainak kialakítása. A kelet-közép-európai országok a hidegháború utáni többpólusú világban A német egyesítés, a boszniai háború lezárása, az Európai Unió maastrichti elmé­lyítése, illetve a NATO és az EU keleti kiterjesztésének elindulása, a NATO-orosz ki­egyezés, a közel-keleti békefolyamat előrehaladása, Kína stratégiai bevonása a nem­zetközi térbe, a NAFTA létrehozása, az ENSZ és szakosított intézményeinek univer­zális felhasználása átmenetileg megteremtette a hidegháború utáni sajátos multi­­poláris világrend szabályait. Az alap a folyamatos globalizáció, a liberalizálódás, a tő­ke, a szellem szabad áramlása. A „máltai-madridi” világrendben, amely az 1989-es máltai megállapodáshoz, valamint az 1997-es madridi NATO keleti kiterjesztési döntéshez kötődik, a multi­poláris világpolitika globális alapintézményei az ENSZ és szakosított szervezetei, amelyeket regionálisan kiegészítenek, alátámasztanak a regionális nagyhatalmak ál­tal szervezett s vezetett biztonsági és gazdasági-politikai szervezetek. A világméretű egyensúly a globális szuperhatalom - az Egyesült Államok - vezető, de nem uralmi szerepén, és a regionális nagyhatalmak - az Európai Unió, Japán, Kína, Oroszország - régiókat rendben tartó feladatvállalásán nyugodott. A NATO keleti kiterjesztésével és a kelet-közép-európai országok nyugati sorba­­rendezésével mintegy kialakultak az új európai határok. Lengyelország, Csehország és Magyarország benyitottak az európai ajtón, s úgy tűnt, hogy belátható időn belül be is léphetnek rajta. A többi poszt-szovjet és poszt-jugoszláv állam kívül rekedt az európai határokon. Szürke zónába kerültek. Se a Nyugat, se Oroszország nem akarta, nem tudta betölteni őket. A Nyugat érdektelenné vált velük szemben, Oroszország pe­dig gyengének bizonyult. Az új rendben Lengyelország, Csehország és Magyarország 37 Közép-Európa: valóság vagy illúzió

Next