Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)

2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése

74 Vitézi Rend Kora Antal levéltári források és az Esztergom és Vidéke c. lap két világháború közötti évfolyama­inak tudósításai alapján. Bízunk benne, hogy tanulmányunkkal - ha csekély mérték­ben is - hozzájárulunk nemzeti történelmünk e mindeddig kevéssé ismert részterületé­nek alaposabb feldolgozásához. A Vitézi Rend megalapítása, célja és szervezeti felépítése A Vitézi Rend alapításának előzménye még az első világháború előtt meghozott 1912. évi LXIII. törvénycikk volt, amely a haditelkek létrehozását rendelte el. A világ­háború alatt ezt minden évben kiegészítették újabb törvénycikkekkel, majd a 6650/ 1920. M.E. rendelet és az 1920. XXXVI. tc.77. §-a pontosan szabályozta a most már vitézi telek néven elkülönített földterületek használatát. A vitézi telek meghatározott háborús kitüntetések alapján volt adományozható az államfő részéről; a kapott telket nem lehetett elidegeníteni, öröklése elsősorban az elsőszülött fiút illette meg (végrendeletileg - az államfő hozzájárulásával - a női le­származott férje is örökölhette), utód nélkül vagy hazaárulás, esküszegés esetén vissza­­szállt az államra. Ezek a kötöttségek - amelyek csaknem egybeestek a középkori nemesi birtokok oszthatatlan és kiváltságos voltával - lehetővé tették, hogy e telkek tulajdonosait egy zárt közösséggé, renddé szervezzék. Így alapították meg 1921. május 22-én a Vitézi Rendet, amelynek alapszabályában olvashatunk a kitűzött célokról: „...utódaikban is jutalmazni s az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a magyar állam védel­mében egyéni vitézségükkel és a forradalmak alatt nemzeti érzésükkel kitűntek, érde­meik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket, s egyúttal állandó értékű nemzetvé­delmi szervezetet teremteni, úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli for­radalmi kísérleteivel szemben. A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekinté­lyüknél fogva példaként állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonat­kozású dolgokban természetes vezetőit."­ Nemzetvédelmi szervezetként a felépítése katonai jellegű volt, erős egyszemélyi vezetés alatt állt. A legfőbb tisztséget a Vitézek Főkapitánya töltötte be, akit az alap­szabály szerint az Országos Vitézi Szék tagjai választottak élettartamra, kinevezésé­hez az államfő hozzájárulása kellett. Mivel azonban a főkapitány kezdettől fogva vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó és legfőbb Hadúr volt, így az alapszabály e pontjának alkalmazására 1944-ig nem került sor. A főkapitány a Rend legfontosabb ügyeiben személyesen dönthetett. (Az ilyen döntésekről készült iratokra azt vezették rá: „Legfelsőbb Elhatározás”.) A Budapesten működő Országos Vitézi Szék (a továbbiakban: OVSZ) volt a Rend legfőbb irányító szervezete, elnöke a Vitézek Főkapitánya. Tagjai: az államfő által kinevezett nyolc Vitézi Törzskapitány, a miniszterelnök, a belügy-, az igazságügy-, a földművelésügyi s a honvédelmi minisztérium 1-1 képviselője, illetve a Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója. Az Országos Vitézi Szék rendeletekkel irányította az alsóbb szervezeteket: évente mintegy 2-3000 rendeletet adott ki, s egy nagy létszámú hivatal szakosztályi felosztás­sal végezte az adminisztratív munkát (2. sz. melléklet). A gazdasági ügyeket az OVSZ által kinevezett főszéktartó irányította. A Vitézi Rend - piramishoz hasonló­­ felépítményének (felülről lefelé haladva) a

Next