Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)

2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése

Vitézi Rend Ez összesen 15 784 fő, de ha leszámítjuk a várományosokat, akik még gyerekek lehettek, akkor-a megalakulás után 15 évvel - mindössze 13 068 fő.­ Felvétel a Vitézi Rendbe, a vitézek legfőbb jogai és kötelességei A Vitézi Rendbe való felvétel módját a Kis Káté tartalmazta. A kérelmezőnek a kérvény mellé 18 igazolást kellett benyújtania: elbocsátási igazolvány, kitüntetések igazolása, csendőri jelentés, illetőségi igazolvány, a legközelebbi hozzátartozók ke­resztlevelei, házassági levél, orvosi bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, községi bizo­nyítvány, „fegyvertény leírás és nyilatkozat” stb.. A legfontosabb azonban a kitüntetések mértéke volt. A) Tábornokok és törzstisztek esetén: hadiékesítményes és kardos Lipótrend lo­vagkeresztje vagy a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje. B) Főtisztek (századosig): hadiékesítményes és kardos III. o. Vaskoronarend, vagy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, esetleg tiszti arany vagy ezüst vitézségi érem. C) Legénység: arany vagy első osztályú ezüst (nagyezüst) vitézségi érem.­" (Hősi halottaknál, vagy ha valaki saját ingatlanából vitézi telket alapított, eggyel kisebb kitüntetés is elegendő volt.) A kitüntetések igazolásával - az iratok szerint - sok probléma merült fel. Volt, aki elvesztette kitüntetéseit, ilyenkor a Magyar Királyi Hadilevéltárból kellett eredeti Belohnungsantragot kérni. Volt, aki a háború végén, az összeomláskor már nem kapta meg a kitüntetését, bár fölterjesztették, volt, aki külföldi érdeméremmel rendelkezett (pl. Német Vaskereszt) — ezekben az esetekben pontszámokkal értékeltek, és a Kor­mányzó elhatározása döntött. Az OVSZ fogadta el és vizsgálta felül a jelentkezési lapokat. Az elfogadott jelent­kezés esetén a jelentkezőnek, ha a neve nem volt magyaros hangzású, a Belügyminisz­tériumtól névmagyarosítást kellett kérnie. Ezt a leendő vitézek illetékmentesen, gyor­sított eljárás során megkapták. Szabály volt, hogy az új névnek tisztek esetén „y”-ra, a legénységnél „i”-re kellett végződnie. Az elfogadott jelentkezőkről 15 pontból álló törzslapot töltöttek ki. A személyi adatok mellett itt olyan pontok is szerepeltek, hogy az illetőnek milyen volt a forradalmak alatti magatartása, milyen a családi élete, a „fajfenntartás szempontjából” nincsenek-e aggályok, és volt-e szakszervezeti tag. A vitézi avatást valamelyik nemzeti ünnepre tűzték ki. Erre a vármegye összes vitéze, családtagjaival együtt, behívójegyet kapott. A behívójegyet „portakötelesként” kellett továbbítani; a rászorulók ingyenes vonatjegyet kaptak, sőt 1 pengő 50 fillér napidíjat is.11 Az avatást - belépőjegy ellenében - bárki megtekinthette, ebből fedezték az avatás költségeit. Nem kellett belépőjegyet váltani a meghívott díszvendégeknek és a vitézi telket felajánlóknak. Az avatandó vitéznek az avatás előtt meg kellett vennie és tanulmányoznia kellett a Vitézi Rend Kis Kátéját, továbbá be kellett fizetnie 7 pengőt a vitézi jelvényre 1­­s a zöld igazolványra. Formaruhát is kötelesek voltak készíttetni. Eleinte nem volt meg­szabva a formaruha: a Komárom megyei vitézek pl. a régi „komáromi szekeres gaz­dák” ezüstgombokkal díszített magyar ruháját készíttették el, csizmával. Később azon­ban egységesítettek, ezzel kapcsolatos az OVSZ alábbi leirata is.

Next