Limes - Tudományos szemle, 16. évfolyam (Tatabánya, 2003)

2003 / 4. szám - Helytörténet - Kora Antal: A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése

Limes Kora Antal A Vitézi Rend és a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működése Bevezetés A két világháború közötti Magyarország egyik sajátságos szervezete volt a Vitézi Rend. Működéséről, szerepéről igen kevesen rendelkeznek kellő ismerettel, hiszen 1945 és 1990 között még a történeti szakirodalomban sem igen esett szó róla - így például a Magyarország története tíz kötetben című szintézis 1976-ban megjelent, 8. kötetet sem említette. Történelemtanárként, gimnáziumi tankönyvben először egy 1989-es kiadá­sú kötetben találtam említést a Vitézi Rendről. Ebben az alábbi, apró betűkkel szedett sorokat olvashattuk: „igazán életképesnek csak a többholdas kis családi birtokok bizo­nyultak, amelyek többségét vitézi telek formájában azok a személyek kapták, akik a háborúban vitézségükkel, a forradalmakban pedig ellenforradalmi magatartásukkal kitűntek. A »vitézeket« a Vitézi Rend fogta össze, amely mindvégig az ellenforradalmi rendszer egyik szervezett támasza volt. "­ Az 1990 utáni történetírás tárgyilagosan közelítette meg a kérdést. A Glatz Ferenc által szerkesztett, nagy ívű összefoglaló többek között ezt írta: „Horthy legsajátabb gondolata volt, hogy hadi kitüntetéseket szerzett, érdemdús paraszti sorú személyekből és le­származottaikból hozzá feltétlenül hű, katonailag szervezett Vitézi Rendet hozzon létre. A hűbérbirtokot a vitézi telek jelképezte, a személyes függő viszonyt a vitézzé avatás középkorias szertartása hozta létre, a karddal való vállra ütéssel és az eskü­vel. ”­ A Vitézi Rend régóta hiányzó összefoglaló történetét a Budapesten élő fiatal kuta­tó, Tátrai Szilárd írta meg kétrészes tanulmányában, amelyet a Hadtörténelmi Közle­mények című folyóirat közölt 1997-ben, illetve 2000-ben.­ A szerző szerint „a Vitézi Rend történetének, működésének értelmezése, értékelése a Horthy-korszak megítélé­sének függvénye, ugyanis a rend, melynek élén főkapitányként Horthy Miklós állt, a kormányzói politika céljainak megfelelően próbálta kifejteni tevékenységét. Horthynak a Vitézi Rend létrehozásával az volt a célja, hogy egy rendszerhű kis- és középbirtokos tulajdonosi réteg alapjait lerakva növelje saját társadalmi bázisát.”­ Ez azonban nem sikerült, s a kormányzat „pozitív diszkriminációja” ellenére a vitézek nem váltak a vidéki földműves társadalom meghatározó elemeivé. „A Vitézi Rend legitimációjának alapvető problémáját az jelentette, hogy bár egy feudális éthoszhoz kapcsolódott, hí­ján volt a hagyomány és a folytonosság legitimáló erejének... A Vitézi Rend... bár fogékony volt a szélsőjobboldali eszmék iránt, eszmei arculatát mégis egy konzervatív értékrend határozta meg. ”6 írásunkban a Komárom-Esztergom megyei Vitézi Szék működését foglaljuk össze 73 Vitézi Rend

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék