Papp Ferenc: A Debreceni Thészaurusz - Linguistica, Series C. Relationes 11. (2000)
Eredmények
ma már mindenki rugalmasabb, érdeklődésének megfelelő rendezéseket állíthat elő - Komár említett igyekezetének köszönhetően otthon, saját PC-jén, ha beszerezte modern adathordozón a BUT (az ÉrtSz./DT) anyagát. 7. Magukat a címszavakat ( önálló szócikkel rendelkező címszó) két kérdés érinti: a) Hány címszó van az ÉrtSz.-ban? Az ÉrtSz. szerkesztői szerint 58023 (ÉrtSz. VII. 671), szerintünk 58323, tehát pont háromszázzal több. (Ez a „pont” is némileg valószínűsíti, hogy emberi számlálási hibával van dolgunk: a gép számára a „kerek szám” semmivel sincs kitüntetve.) Amint korábban is írtuk e két számról s a köztük lévő eltérésről (8), az eltérést egy fentebb már említett ok miatt nem tudtuk pontosan (milyen kezdőbetű alatt stb.) kimutatni: az általunk alkalmazott és a hagyományos, az ÉrtSz.-ben is érvényesített betűrend eltérése miatt. Ehhez még annyit tegyünk itt hozzá, hogy a BUT valóban a fenti mennyiségű címszót tartalmazza (ti. 58.323-at). Ám a kártyák romantikus utóélete, a nyitott szekrény, taxin való utaztatás stb. (vö. Komár i.h.) elvileg elképzelhetővé teszi, hogy a jelenleg hozzáférhető kártyamennyiség ettől eltérő (nyilván kevesebb - a valóságban néhánnyal több van, egyelőre nem tudjuk, miért. Ez lesz a BUT, a DT budapesti verziója.) Magán a DET-en belül két nem túlságosan jelentős különbség is van: (1) A VégSz. sajtó alá készítésekor annak kéziratán (a [DET] 2a jelzésű outputon) attól eltérő változtatásokat eszközöltem, emlékezetem szerint elég nagy számban. A grammatikai kódokkal ellátott AT-lista ugyanis egyes következetlenségeket szinte „magától” kihozott, ez a nyelvtani (morfológiai) szótárak, így az AT- szótárak sajátja a magyarhoz hasonló („nem bantu típusú”) nyelvekben. (ii) Az DET/AT és az ABC rendezések között némi eltérés van (épp az előzők miatt). b) Mely karakterekkel vannak rögzítve a címszók? A hetvenes évek derekán (nem egyszer azóta is) felháborodva írtam nyelvész, nem nyelvész (informatikai) orgánumokban: az, amit nagy (vagy kisebb) szótáraink elejükön-végükön közölnek, mint teljes magyar ábécét - nem teljes még az izolált magyar címszavak tekintetében sem. Évtizedek elmúltak - újabb szótáraink ugyan jelentek meg, de továbbra is illegális, tehát fel nem sorolt, betűkkel. Íme, az illegális jelek, melyek címszók rögzítésekor előfordulnak magyar szótárakban, lexikonokban: á (a 5 Ft, a la carte stb.), ё (zárt e), kötőjel), - (nagykötőjel: marxista-leninista, osztrákmagyar, marxizmus-leninizmus, marxi-lenini’, több címszó e jellel az ÉrtSz.-ben nincs is), „ „ (szóköz: illegeti-billegeti magát címszó az ÉrtSz.-ben: előbb egy kiskötőjel, majd egy szóköz áll benne: billegeti magát). A helyesírási-nyelvművelő szakirodalomban rendszerint felsorolt q [kú], w [dupla vé], vagy a számítástechnikai-matematikai gyakorlatban talán inkább [vévé], x [iksz], a neve [ipszilon], ejtve [i] (az ÉrtSz. egyetlen címszavában fordul elő: brandy) (vö. pl.