Literaturai Lapok, 1837 (2. évfolyam, 1-19. szám)

1837-03-31 / 13. szám

50 ml, a’ föld és szől­­­óművelésre hatna, a’ tagok egyes eddig esméretlen növényeket érdeklő értekezéseket adnak , ’s zoo­lógiai «észrevételeket, melyek a’ szorgalomnak legkevesbet sem használnak. Az erőknek eloszlása által, egy­etlen egye­­sűlet sem emelkedhetik értekezéseinek folytonos kiadásain, ’s így m­indenike veszt a’ közönségnek részvétéből. Ezen egyesületek’ értekezéseire tekintettel kell lennünk, Nápoly új literaturájának rajzolatánál , mivel ezekben köz­­pontosúlnak a’ tudósoknak törekedései. Azonban a tagok legújabb névsora mutatja, mi ingatag lábon álnak ezen szö­vetkezetek’ külső tagjai a’ belsőkkel, ’s mi keveset esmérik ezek a’ külhoni személyváltozatokat, minthogy számos kül­földi tagok, kik már rég a’ föld’ ölében pihennek, az élők közé számitatnak. Hogy tehát most az egyes tudományokra ’s ezekben történt előmenetre a’ legújabb időkben térhessünk, az osz­tályok’ rangja szerint kezdjük meg visgálatunkat, mely a’ nápolyi egyetemnél is, mint másoknál a’ Theologia. Hanem ha a’ többi tudományok is szintúgy mint ez, elhagyatnának, tehát előadásunknak már véget értük volna; mert Nápoly­iján egy tudomány mező sem oly parlag mint a’ Theologiaé ’s vallásé. Tágasabb tér nyílik a’ jogtudományoknak. Ezen tudo­mánynak megtanúlására tolakodnak a’ legjobb fejek, itt van m­­g kilönböztetés, hivatalok, és mindenek felett gazdag ju­talmazás De habár Nápolynak ügyvédei rangokat szónoki tehetséggel, dialektikai mesterséggel, a’ különböző törvé­nyek’ positiv esméretével, tehát még sem jeleskednek mint írók, meg kell ugyan vallani, hogy sokat írnak Nápolyban, és egy harmada azon írásoknak , melyek Nápolyban megje­lennek , törvényes munkák , hanem valami jeles nem jelent meg a’ legújabb időkben , ’s ha mindjárt a’ nápolyi ügyvéd­nek számára némely jeleset nyomtatnak is, tehát a’ külföld­re nézve még is elveszti becsét és érdekét, minthogy több­nyire értekezések egyes törvényekről, melyek Nápolyon kí­vül nem alkalmazhatók. Egy terjedetes munkát ad ki ott 1­834 ben Pasguale Liberatore.: la ligiziazione del regno, del­­­e due Sicilie. III. részben. A’ korm­ánygazdaságnak literaturájában , a’ legközelebb lefolyt években epochát alkotott különféle fonákságoknak felfedezése a’ nápolyi status gazdaságban , a’ dologhoz értő bírálatok és szabad elm­ei nyelv által, mely az egész mun­kában uralkodik és a’ fennlétező intézeteknek birálatjába ereszkedik. Carlo Alan di Rivera commendator a’ munká­nak szerzője, ’s a’ munkának czímje „considerazioni su­i mezzi da res­tire il valore proprio ai doni e de la natura da largamente conceduto al regno delle due Sicilie 1832. Alan Rivera nyolcz évig volt a’ hidakra ’s utakra ügyelő, kire egyszersmind a’ vizek , erdők és vadászat bízva va­gyon , ’s ezen álláspontban elegendő alkalma volt azon esz­közöket megismerni, melyek által az alásü­lyedett nemzeti gazdaság Nápolyban felsegítethetnék. Minthogy hivatalánál fogva, magának kellett az országnak vidéke is különféle irányzatban beutazni, tehát elmélkedései mind saját tapasz­taláson építvék, ez oly tulajdona munkájának, melyet mind baráti mind ellenségei dicséretesen megesmérnek , minthogy Nápolyban jobbító javaslatokat számtalanokat találni , a’ nélkül, hogy az előterjesztők a’ helynek színén szerzettek volna magoknak oktatást. A’ kormánygazdaságnak legna­gyobb fogyatkozásait az erdőknek­­elhagyásában találja, melyek az alsó Apennineknek egész hozamát elborítják, to­vábbá a’ mocsárral ’s iszappal borított tájakral kevés figye­lemben , melyek naponkint nem hogy megfogynának, hanem elterjedeznek, tovább kikötők’, kórházak’, csatornák’ utak’, hidak’ fogyatkozásában egyátaljában oly szereknek elhagya­­tásában , melyek az egyes tartományokkal­ közlekedést kön­nyebbítik. A’ történeti útba igazításokban , miképpen kény­­telenítettek a’ hajdani népeknek berohanásaik által a’ tarto­mánynak lakosai , a’ lapályokban létező termékeny telkei­det elhagyni, ’s a’ hegyekbe vonulni, ’s ez által a’ gaz­dag tereket a’ vadnépeknek és ragadozó hegyi folyamoknak átengedni. Így csekélyedett a’ föl­­d termékenysége, igy fogyott a’ birodalomnak népessége, elannyira, hogy a’ különben termé­keny Nápolynak egy német mértföldére 3000 léleknél több nem esik. IIi Károlynak uralkodását magasztalja, ’s meg­­valja mind azon jót, mely általa az országra elterjedett, hanem mind ez a’ következő országlók alatt vagy elhagya­tott, vagy előbbi állapotába viszszahanyatlott. Alan di Ri­vera’ javallatai közfigyelmet gerjesztettek , főkép az, a’ mit az erdőknek fenntartásáról és az ültetvényekről mond, ő azt remélli, hogy ez által az elmocsárosodásoknak, melyek a’ lapályokban annyira elterjedeznek, gátat fog vetni, mint­hogy az erdők a’ tetőkről leomladozó földet feltartóztatják, nehogy a’ hegyi folyamok által, melyek folyton föld dara­bokat ragadoznak magokkal, a’ síkságok elbontassanak. A’ munkához tervek csatalvák, melyek a’javallatokat felvilá­gosítják , egy abrosz a’ ricinoi tóról, a’ misenoi foknál egy vesztegintézet’ emeléséről, nem különben a’ nisitai rév javí­tásáról , de mindenek előtt, a’ birodalomnak abroszsza ,a’ Favon innen , hogy ez által kifessék, mily kevés egybekötő utai vannak az országnak, ’s mennyit kell helyreállítani. Alan di Rivera jól tudván azt, hogy a’ kormány részéről tervei közűl vagy semmit, vagy keveset fognának létesíteni, egyesületek által kívánja azokat felállítani, hogy ez által az egyeseknek tőkepénzeit is körzetbe hozza, ’s igy vi­szonyhatást szerezzen a’ gazdag és szegény között. Üszköt vetett a’ kormánygazdák közé a’ ravoliere di Puglia iránt adott tanácsával, ennek történetét, az első kötethez mellé­kelt függelékben egészen megfejti. Ezen munka , nem ke­vesebbet mint tiz értekezést hozott napvilágra, melyek mind ellene valának intézve, úgy hogy még egyszer kellett a’ maga véd­elmére tollhoz nyúlnia. író philosophok közűl Nápoly csak egyet említhet , ki méltó az említésre, ez Pasquale Caluppi de Tropea báró, ki kevés évvel ezelőtt hivatott tanítónak az egyetemhez Az è saggio filosofico sulla critica, rövid idő alatt két kiadást nyert, a’ mi egy philosophiai munkára nézve Nápolyban nagy ritkaság. Hanem nem igen sokat lehet belőle tanulni, Galuppi még Kant elveiből indúl ki, ’s híre inkább alapúl értelmes ’s tiszta előadáson, mint eredetiségen alapúl. Ha­sonlót bizonyít logikája , metaphysikája ’s 1832 ben adott munkája: la filosofia della volontá , mely hallgatóinak nagy számától lelkesűléssel fogadtatott. Tennemannak német mun­kája: der Grundrist der Geschichte der Philosophie, fordí­tóra talált Rom­agnosiban 1833 ban. Említésre méltó munkák a’ ny­elvészetnek osztályában a’ legújabb időkben épen nem jelentek meg, a’ nápolyi tu­dós a’ német tudósok visgálatait ezen megyében nem esmé­­ri, ’s a’ mi napvilágra jó a’ régi grammatikákból , a’ régi classikusok’ új kiadásaiból vagy apróbb munkáknak, vagy részleteknek fordításából áll. Mind e’ mellett a’ régi lite­­ratura barátinak nem lehetetlen behatni ’s megbarátkozni ennek szellemébe, a’ mint ezt egy új munka, melyet Vol­­ph­ella Fü­löp a’ régi Tragédiáról négy kötetben adott ki, ’s a’ fordítások is bizonyítják ; felette kellemetesek olasz nyel­ven Rionnak költeményei, melyek 1832 ben jelentek meg. A’ Progresso czím­ű folyóirat Tacitusnak némely helyeiről számos nyelvészi értekezéseket ad , és egy felette sükerűlt fordítását Pericles beszédjének , mely Thucydides második könyvébe foglaltatik, Basílio Puositól. Az olasz nyelv feletti visgálatjaikat Nápoly’ tudósai a’ Vocabulario universale italiano czímű munkában tették le, mely által a’ Vocabulario della crusca 1830ban a’ nápolyi földre szállítatott át, a’ negyedik kötet már jelenleg az L betűt foglalja magában és 1834ben jelent meg. Az orvosi tudományokat Nápolyban már hajdanátúl kü­lönös szorgalommal ápolják, ’s ha bár a’ külföld a’ nápolyi tudósoknak irói munkáságáról keveset tapasztalt , még is munkáik nagy becsben tartattak Olaszországban. Domenico Cotugno elmaradt munkáit Pietro Ruggieri öt kötetben ad­

Next