Lobogó, 1971. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)

1971-05-05 / 18. szám

A HAZASZERETET IGENJE Az igazán nagy szeretetet mindig kíséri a megvál­toztatás vágya: még szebbnek, még jobbnak, még tel­jesebbnek akarjuk azt, amit szeretünk. A hazával is így vegyünk: minél erősebb hozzáfűző érzelmünk, an­nál inkább törekszünk formálására, fejlesztésére. E tudatossá emelt nagy szenvedély azonban nem min­dig válhatott cselekvéssé. Elvileg ugyan megvan a le­hetőség a létre és a haladásra, a történelemben azon­ban a kizsákmányoló osztályok mindig tűzzel-vassal védelmezték a hatalmukat biztosító rendet, irtották a haladás híveit, igyekeztek elfojtani minden olyan cse­lekvést, amiben a progressziónak a legelemibb ré­szecskéjét is észrevették. Ezért a népek e nagy érzése csak­ ritkán teljesedhetett magasabb fokozat felé való mozgássá, haladássá. Sok országban vegetáló létre voltak és vannak ma is kárhoztatva a dolgozó töme­­gek. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyek az emberi haladás élvonalában menetelnek. Népünk - a Szovjetunió segítségével — letépte magáról a bék­lyózó köteleket és mindazt, ami hazaszeretetének al­kotó cselekvéssé bontásában akadályozta. Mi nemes, nagy célokat követünk. A mostani választásokon hét­millió ember válogatta, kereste a legmegfelelőbbek közül a legjobbakat, hogy a személyi feltételeket is megteremtse e célok eléréséhez, politikánk megvalósí­tásához. A hétmillió - egy csekély töredéket nem számítva - ember igenje, nem egyszerűen csak helyeslése egy politikának, hanem­­ a párt által kidolgozott politika - egy bevált politika — megvalósításában való közre­működés kifejezése, rámutatás az előrelépést lehetővé tevő erőforrásokra, népünk szorgalmára, tehetségére, tettrekészségére. Fogalmazzuk így: népünk igent mon­dott arra a politikára, amelyet a X. kongresszus dolgo­zott ki és fogalmazott meg; a szavazatokkal - elis­merve az eddigi sikereket - e politika célkitűzéseinek megvalósításában való alkotó együttműködéséről biz­tosítja pártunkat, kész a célokért fáradozni az élet minden előrelépésre szabad vagy felszabadítható terü­letén. A megválasztottak pedig számítanak is népünk tettrekészségére, minden becsületes, békét, szocializ­must szerető ember összefogott erejére, szellemi érté­kére és a nemzeti egységben megtestesülő összefogá­sára. Népünk cselekvő hazaszeretetének őre, védelmezője, a mi népi hadseregünk is - amelynek képviselői ott lesznek a parlamentben - merít ebből az összefogott, egységes népi-nemzeti forrásból: erőt, eltökéltséget, biztatást, tudást, szakértelmet... Tehát mindent, ami szükséges lesz ahhoz, hogy hivatását betöltse, védel­mezze hazánkat, rendszerünket, és a testvéri országok­­hadseregeivel szoros együttműködésben ezután is a szocialista világrendszer és a béke védelmező seregé­nek tántoríthatatlan része legyen, de támasz is mind­azoknak, akik a világ bármely részében a haladásért és a világ békéjéért küzdenek. ANYÁK NAPJÁRA Nehéz meghatottság nélkül írni erről a májusi ün­nepről, amelyet nem jelez piros betűkkel a naptár, s­­ amelyen mégis ünnepi virágcsokorral a kezünkben, kissé akadozva, nem is mindig a legtökéletesebb fogalma­zással köszöntjük az édesanyákat. Az érzelmek, az őszinte, tiszta szeretet és végtelen megbecsülés nem időzíthető az esztendő egyetlen nap­jára. Nem olyan, mint az új ruha, amelyet csak alkal­makkor veszünk fel, nem vehető elő a sublódból, hogy leporolva, kifényesítve, erre a napra díszünk legyen. Szeretjük és tiszteljük az édesanyákat intézményesítés nélkül és mindennap, s hogy mégis jólesik felköszön­­töttnek és felköszöntőnek ezen a májusi vasárnapon virágcsokorba kötni a szeretetet, annak nem is az okát, inkább a tartalmát kellene elmondani. Vannak dolgok, amelyeket a hétköznapok nem ké­pesek elkoptatni, amelyek a „használat" következtében nem válnak elcsépeltté, közhellyé, s ha olykor szemér­mesen leplezzük is pőre érzelmeinket, ha nem szívesen használunk is nagy szavakat, ha kényelmetlennek érez­zük is olykor a pátoszt, az elragadtatást - ezen a na­pon mindenki egy kicsit költővé válik. Hisz talán sem­miben nincs annyi poézis, tiszta költészet, mint az édesanyák szeretetében. De ha valakinek, éppen a meghatottság miatt, nehezen forogna a nyelve, aka­dozva öntené veretes szavakba érzelmeit, elég, ha annyit mond: köszönöm! Ők, az édesanyák, ennyivel is beérik ... (képek* * ,hírek* . .képe­shírek.. • hó A HITLERI FASIZMUS felett aratott győzelem 26. évforduló­ján Európa és a világ népei tisz­telettel adóznak a szovjet hősök­nek, akik a nácik 1941. június 22-i hitszegő támadása után hallatlan véráldozatot hozva sa­ját hazájuk és Európa népeinek felszabadítása érdekében, 1945. május 9-re kemény csaták soro­zatában leverték a hitleri fasiz­mus haderejét, és a berlini Reichstag csúcsára tűzték a győ­zelem vörös lobogóját, majd a moszkvai Vörös téren a náci hadseregtől zsákmányolt lobo­gók és más hadijelvények tízez­reit dobták a Kreml falához, je­lezve, hogy a világ népei meg­szabadultak a fasizmus fenyege­tésétől. A Szovjetunió népei­nek nagy demonstrá­ciója a moszkvai Vörös téren (Telefotó) Nagy Sz. Imre és ifj. Bohanek Miklós felvételei A NEMZETKÖZI MUN­KÁSMOZGALOM nagy ünnepén, május 1-én vi­lágszerte megemlékeztek a munkásság sok évtize­des harcáról, az emberibb élet- és munkakörülmé­nyek megteremtéséért, a kizsákmányoló társadal­mak megváltoztatásáért vívott küzdelméről. Az ün­nepen a szocializmust építő országok dolgozói színpompás felvonuláso­kon tettek hitet a világ­béke, a proletár interna­cionalizmus eszméje mel­lett. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke, valamint más párt­ és állami vezetők a díszemelvényen Oláh István vezérőrnagy, miniszterhelyettes a meghívott diplomaták között A május 1-i ünnepi felvonulás Budapesten é nek kollektíváját és további USZONÖT ÉVES KA- eredményeket kívánunk fon­­TONAI ÚJSÁG. 1946. május­­ól munkájukban. 1-én jelent meg a honvéd határőrség tájékoztató lap­ja, a Határőr. Ez az újság a maga eszközeivel segí­tett a határőrség harci szel­lemének fejlesztésében, s tájékoztatta a katonákat és tiszteket a hazánk történel­mi átalakulásáért, a szocia­lizmusért folytatott küzde­lemről. 1950 óta ez a lap Hazáért néven jelenik meg, s a BM Határőrség és a BM Karhatalom lapja, írá­saival immár negyed száza­don át hazaszeretetre, a haza hűséges szolgálatára neveli a határőrség és a karhatalom személyi állo­mányát. E jelentős jubileu­mon szeretettel köszöntjük a Hazáért szerkesztőségé- LOBOGÓ, a Magyar Honvédelmi Szövetség hetilapja. — Főszerkesztő: SZEBELKÓ IMRE, főszerk­esztő-helyettes: SZABÓ GYÖRGY, olvasószerkesztő: TURÁN ISTVÁN, kép- és tördelőszerkesztő: KOMLÓS TIBOR, honvédelmi szerkesztő: BODROGI SÁNDOR, külpolitikai szerkesztő: DR. NÉMETH TIBOR, katonai kom­mentátor: MAGYARI PÁL. — SZERKESZTŐSÉG: Budapest V., Beloiannisz utca 16. Telefon: 121—780. — Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: TÓTH LÁSZLÓ. KIADÓHIVATAL: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 116—660. — 71.2634/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: BOLGÁR IMRE. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: havi 10,— Ft. — A beküldött kéziratokat és rajzokat nem őrizzük meg, és nem küldjük vissza. INDEX: 25 503. /

Next