Lobogó, 1971. január-június (13. évfolyam, 1-26. szám)
1971-05-05 / 18. szám
A Csepel Vas- és Fémművek az ország legnagyobb iparvállalata. Ráillik az elnevezés: gyárváros. Termékeivel itthon nap nap után találkozunk, de ismeri azokat a külföld is. összesen 70 országba exportál a tröszt, egyebek között: motorkerékpárokat, színesfémipari termékeket, öntvényeket, gépeket, gépsorokat... Ezeket a termékeket 36 ezer dolgozó szervezett munkája állítja elő. A tervezők, rajztábláik fölé hajolva, az egyre korszerűbb technológia megteremtői, az öntőmunkások az izzó ferrumlávát, a feldolgozásra kerülő vasat szelídítik formálható anyaggá. Csepel azonban nemcsak a vas, hanem a magyar munkásosztály politikai állásfoglalásának a kohója is. A Horthy-korszakban született mozgalmi induló egyik sora: „Vörös Csepel, vezesd a harcot!..ma is érvényes. Milyen feladata van Csepelnek a szocialista társadalom felépítéséért és megvédéséért vívott harcban, társadalmunk keretei között? Hogyan látják Csepelen a magyar ifjúság hazafias nevelésének kérdéseit? Hogyan értékelik a Magyar Honvédelmi Szövetség munkáját, s milyen lehetőséget látnak a segítésére? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, amikor interjút kért Csató Lászlótól, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatójától — Meszes László, az MHSZ Csepel nagyüzemi titkára jelenlétében — lapunk főszerkesztője: Szebelkó Imre és a Lobogó honvédelmi rovatának munkatársa: Mónus Miklós. — Azt mondjuk Csepelre, hogy iparkolosszus, de nehezen tudjuk viszonyítani akármihez is, mert Magyarországon hasonló nagyságú termelőbázis nincs. Milyen példával tudná érzékeltetni Csepel gazdasági és politikai jelentőségét, súlyát hazánk és népgazdaságunk jelenében? — Röviden talán annyit: Csepel gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű. A tröszt évi termelési értéke 13—14 milliárd forint, s ez az összeg olyan értékes termékeket takar, amelyek nélkül a mai modern ember élete elképzelhetetlen. Természetesen, itt tulajdonképpen nem egy, hanem 14 teljesen önállóan gazdálkodó vállalatról van szó, amelyek egy tröszbe tömörülve, a tröszt vezérigazgatóságának elvi jelentőségű utasításai szerint hajtják végre a termelési feladatokat. Jó néhány terméket hazánkban csak Csepelen gyártanak. Ilyen például a kerékpár, a motorkerékpár, bizonyos fajta vascsövek, színesfémkohászati termékek stb., néhány gyártmányunkat pedig más vállalatok termékeibe beépülve használják fel. De a termelésen túl is mondanék egy érdekes, összehasonlításra alkalmas példát. Csak a Csepel Vas- és Fémműveknek — tehát nem az egész Csepel kerületnek — ugyanakkora az úthálózata, mint az egyik legnagyobb városunké, Győré. — Csepel politikai jelentősége mérhetően szintén a termelésben mutatkozik meg. Előírt terveinket nemcsak végrehajtjuk, hanem túl is teljesítjük. Erre pedig csak akkor vagyunk képesek, ha a tröszt dolgozói átérzik, milyen fontos szerepük van az ország továbbfejlődésében. A csepeli munkások öntudatát bizonyítja egyebek között az is, hogy számos olyan munkaverseny-mozgalmat kezdeményeztek, amely ma már országosan is elfogadott, bevált, amely ma már a szocialista építés egyik mozgatója. Példaként talán a „Szocialista Munka Vállalata” elnevezésű mozgalmat említeném. Csak az a vállalat érdemelheti ki e megtisztelő címet, amely egymás után három alkalommal teljesítette a „Kiváló Vállalat” mozgalom feltételeit, és azon túl, dolgozói többségének erkölcsi-politikai magatartása példamutató. Az erkölcsi-politikai állapot fejlődését elég pontosan jelzi a Csepelen továbbtanuló dolgozók száma. A tröszt dolgozóinak fele, 18 ezer ember tanul különböző oktatási formákban, saját munkája mellett. Természetesen, mi minden eszközzel támogatjuk őket, mint ahogy közülük minden erőnkkel támogatjuk azokat a dolgozókat is, akik a honvédelmi szövetség egyes tanfolyamainak hallgatói, vagy klubjainak aktív tagjai. — Köztudomású, hogy az MHSZ Csepel Vas- és Fémművek szervezeteiben eredményes munka folyik. Ezt a helyi vezetőktől kapott jelentős támogatás teszi lehetővé. Miért tartják fontosnak, hogy segítsék a szövetség munkáját? — Az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. évi júniusi határozata különösen nagy feladatot adott a honvédelmi szövetségnek az ifjúság hazafias nevelésében. A szövetség Csepel nagyüzemi vezetősége a KISZ-bizottsággal közösen kidolgozta a határozatból adódó feladatokat, a helyi adottságoknak megfelelően megjelölte a honvédelmi nevelés legfontosabb területeit. Célkitűzéseik megvalósításához kérték a párt- és a gazdasági vezetők támogatását. A párt- és a gazdasági vezetés pedig azért támogatja a szövetséget, mert úgy értékeljük az MHSZ munkáját, hogy az hasznos, szükséges az MSZMP honvédelmi politikájának végrehajtásához. És hozzátenném: ezen túl a szövetség oktató-nevelő munkája hasznos a termelés szempontjából is, hiszen a klubokban folyó széles körű politikai oktatás növeli dolgozóink öntudatát, elősegíti politikai és gazdasági célkitűzéseink jobb megértését, a feladatok eredményes végrehajtását. Lényeges az is, ami a szövetség természetéből adódik, és szintén fontos a termelésben is: dolgozóink körében erősíti a fegyelmet. A fegyelmezett magatartás, a határozott cselekvés pedig nemcsak a munkában, hanem a magánéletben is fontos követelmény. A termelőmunka segítése szempontjából, az elmondottak mellett, igen lényegesnek tartjuk, hogy az MHSZ kiképzési ágaiban folyó munka mindegyike technikához kötődik, s az ottani magas követelmények fejlesztik a dolgozók technikai készségét, ami feltétlenül hatással van a termelésre. Jól látható, mondhatnám: kézzelfogható eredménye van például annak, hogy a nagyüzemi vezetőség szervezésében évente több százan gépkocsivezetői, mozigépészi, rádiótávírászi képesítést szereznek; ezt önálló munkaterületeken is hasznosíthatják és hasznosítják is. — Lát-e ön tartalmi összefüggést, szoros kapcsolatot Csepelen a párt, a KISZ és az MHSZ munkája között? — A Csepel Vas- és Fémművekben természetes, hogy az előttünk álló politikai és gazdasági feladatok megoldása, ezen belül a honvédelmi munka is, a pártszervezet irányítása mellett valamennyi társadalmi és tömegszervezet, valamint a gazdasági vezetés közös kötelessége. Az MHSZ-munka legközvetlenebb és legerősebb kapcsolatban a KISZ munkájával van. A Csepel Művek KISZ vb és az MHSZ nagyüzemi vezetőség együttesen határozta meg a honvédelmi nevelés és az ifjúság katonai szolgálatra történő felkészítésének legfontosabb területeit. Ezek a következők: — a katonai szolgálat előtt álló fiatalokat KISZ-megbízatás alapján beiskolázzuk különböző szaktanfolyamokra, és a KISZ-oktatás keretén belül honvédelmi köröket szerveztünk; azon vagyunk, hogy a fiatalok minél nagyobb számban vegyenek részt olyan technikai és elméleti ismereteket adó szakkörök vagy klubok munkájában, amelyek hozzájárulnak a honvédelmi felkészültség fokozásához. Ezen belül olyan honvédelmi jellegű rendezvényeket tartunk, ahol a fiatalok aktív részesei a kiképzésnek, közvetlen élményekkel gazdagodnak, és megtanulhatják kezelni a különböző katonai eszközöket. A Csepel Művek Ifjú Gárdaegységeinek is megfelelő kiképzést biztosítunk, növeljük a fiatalok fizikai erejét, ügyességét, a tömegsport adta lehetőségek kihasználásával. — A csepeli gazdasági vezetők és a tömegszervezetek helyi csoportjai segítik az MHSZ üzemi szervezeteit. Vajon az MHSZ társadalmi aktivistái ugyanígy mindent megtesznek a termelési feladatok teljesítéséért? — Hogy összességében milyen hatása van az MHSZ munkájának a termelésre, azt az előbb már értékeltem. De azt, hogy az egyes aktivistáknak milyen szerepük van, nem lehet elhatárolni. Hiszen az MHSZ aktivistái közül sokan párt- vagy KISZ- vagy szakszervezeti tagok is, és a különböző tömegszervezetekben végzett munkájuk nem határolódik el élesen egymástól. Tapasztalataink szerint az MHSZ- aktivisták becsülettel teljesítik termelési feladatukat, részesei az elért gazdasági eredményeknek. Véleménye szerint minden lehetőséget kimerítettek Csepelen az ifjúság hazafias nevelésének érdekében? És ha nem, akkor milyen erkölcsi és anyagi lehetőségeket lát arra, hogy még hatékonyabban, még szélesebb területre terjedjen ki a szövetség oktató-nevelő tevékenysége? — A Csepel Vas- és Fémművekben az MHSZ nevelő munkájának politikai, erkölcsi és anyagi lehetőségeit mindig biztosítottuk. Ez megmutatkozik eredményeinkben is. Tavaly a nagyüzemi vezetőség 89 tanfolyamot szervezett, amelyen több ezer fiatal kapott katonai elő- vagy utóképzést. A különböző honvédelmi sportversenyeken összesen 30 ezren indultak. Repülőink, ejtőernyőseink, lövészeink, könnyűbúváraink eredményeikkel ország-világ előtt öregbítették Csepel jó hírnevét. És engedjék meg, hogy megemlítsem: valamennyi csepeli dolgozó büszke arra a hősies helytállásra, amit könnyűbúváraink az árvíz elleni küzdelemben tanúsítottak. — Az elmúlt években néhány egészen jelentős eszközzel is gazdagodtak az MHSZ csepeli klubjai. A többi között hat gépkocsit, egy vitorlázó- és egy motoros repülőgépet vásároltunk, kiképzési célokra. Tataroztuk a lőteret, amelyhez új garázst is építettünk, újra csatornáztuk, és bevezettük a központi fűtést. Soron következő feladatainkban ismét szerepel néhány nagyobb beruházás. Repülő-, vízi-, modellező- és rádiósklubjaink új helyiségeket kapnak, ahol munkájukhoz az eddiginél modernebb feltételeket akarunk számukra biztosítani. Természetesen, mindez nem azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk. Ahogy nőnek feladataink, úgy támasztunk nagyobb követelményeket magunkkal szemben. Ebben a szellemben dolgozzuk ki az MHSZ Csepel Vas- és Fémművek ötéves fejlesztési tervét, amely májusban a párt-vb elé kerül. Végső soron ott határozzuk meg a szövetség helyi klubjainak további feladatait, a fejlődés további lehetőségeit. Ezenkívül célszerűnek tartanám, ha a nagyvállalatok vezetői találkozhatnának az MHSZ Országos Központ vezetőivel. Természetesen, a szövetség és a vállalatok együttműködésének, kapcsolataink erősítésének további lehetőségeiről esne közöttünk szó. Egy ilyen munkabeszélgetés nagy segítséget jelentene. „Úgy értékeljü^^W az MHSZ i munkájáv hogy az ^ jg J .for V. „J. "V Beszélgetés Csató Lászlóval, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatójéval Csató László, a Csepel Vas- és Fémművek vezérigazgatója Helikopter-bemutatót is tartottak a csepeli repülőklub tagjai