Lobogó, 1971. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-29 / 52. szám

Az élet megdöbbentően rövid. Régen csodás hatású életelixíreket, fiatalító szereket ígértek meghoszabbí­­tására. Ezeket éppoly lehetetlen volt elkészíteni, mint a perpetuum mobilét, vagy megtalálni a bölcsek kövét. Mit ígér ma a XX. század, az atom­kor? Először nézzük, mit nem ígér. Nem szolgál „öregség elleni gyógyszerekkel”, megfiatalító eljárásokkal, csodás hor­monokkal. * De van egy tudományág, amely az öregedés problémájával, a hosszú élet­tel foglalkozik. Ez­ a gerontológia. — Mit jelent ez a szó? Dr. Tock Árpád tudományos munka­társ. — A görög „geros” (öreg) és a „lo­gos” (tudomány) összekapcsolásából alakult ki, szó szerint „öreg emberrel foglalkozó tudományt” jelent. A geron­tológia az ötvenes években szédületes fejlődésnek indult. Fő célja az aktív életkor megnyújtása, a korai elöregedés megakadályozása, az öregkor megsza­badítása a benne halmozottan jelent­kező betegségektől. De egyáltalán: mi az öregség? Kit ne­vezünk öregnek? — A népességtudományi statisztika a hatvan éven felülieket nevezi így, mert elérték a nyugdíjkorhatárt. Ám az öregség fogalma is korok szerint válto­zik. A római szenátorok, az „öregek”, a „bölcsek” átlagéletkora 35 év körül volt. Századunk elején a születéskor várható átlagos élettartam 37—38 év körül járt Ma meghaladja a hetvenet. Ugyancsak az 1900-as évek elején ha­zánkban száz lakosból mindössze hét­nyolc lépte át a hatvanadik életévét. Ma majdnem minden ötödik ember idősebb hatvan évnél, vagy másképpen kifejezve: lakosságunknak mintegy egy­ötöd része az idős korúak közé tartozik. A népesség elöregedése világjelenség, s komoly feladatot ró a társadalomra: a hosszabb élet ne a gond, a bajok forrá­sa legyen, hanem minél szebb öregkort biztosíthassunk az időseknek. S mit tesz mindennek érdekében az 1965-ben létrehozott Gerontológiai Ku­tató Csoport? — Csodatétellel mi sem foglalkozunk. Gyárakban, üzemekben, tervezőintéze­tekben nyugdíjasok címei után „nyo­mozunk”, s egy sokszorosított meghí­vót kézbesíttetünk számukra. L. Béláné, 61 esztendős, nyugdíjas varrónő: — Először meglepődtem, amikor a postaládámban megtaláltam az intézet „behívóját”. Elmenjek, ne menjek? Vé­gül a kíváncsiság győzött, eljöttem ide, a Somogyi Béla utcába. Most utólag már nagyon örülök, hogy rászántam magamat... Dr. Toók Árpád: — A jelentkezőknek először előadást tartunk a gerontológiáról. Ezután bel­gyógyász és pszichiáter beszélget ve­lük, alkalmasak-e a vizsgálatokra. Aki­ket alkalmasnak találunk, tíz napra ideköltöznek az intézetbe. Kétágyas, világos szobáink vannak, társalgó, rá­dió, televízió áll a rendelkezésükre. Tíz nap alatt sokféle vizsgálaton esnek át, belgyógyász, szemész, fogász, fülész, röntgenes, nőgyógyász és más szakor­vos veszi „kezelésbe” őket; ezt tréfá­san orvosi TMK-nak (tervszerű meg­előző karbantartásnak) nevezem, amely­nek célja az egészséges öregség, az úgynevezett kopási tünetek felderítése. B. Zoltán, 63 éves nyugdíjas köny­velő: — Nem kaptunk semmi gyógyszert, és mégis valóságos újjászületve távoz­tunk. A miliőváltozás, a kedves bánás­mód, az orvosi vizsgálatok és tanácsok, a tapintat, mintha csodát tettek volna. A szabad idejét mindenki kedve sze­rint tölthette. Aki akart, pihent, mások olvastak vagy színházba mentek, sétál­tak vagy a televíziót nézték. Az orvosok „pillanatfelvételt” készí­tenek az öregek egészségi állapotáról, s rögzítik egy gépi adatfeldolgozásra al­kalmas kérdőíven. A tapasztalatokat, az ismereteket hasznosítani tudják, s ezzel a következő generációk életét szebbé és jobbá tehetik. S mit tehetnek az öregek — önma­gukért? — Contra vim mortis non est me­­dicamen in hortis (a halál ereje ellen nincs orvosság kertjeinkben) — tartja az ősi mondás. Ez igaz. De a halált ho­zó erők visszaszorítása, az életfolyama­tok megnyújtása lehetséges. Az aktív tevékenység, a nyugodt élet, az orvosi tanácsok megszívlelése hozzájárulhat a hosszú, szép öregséghez. Erre tanítjuk mi is öregjeinket, akik részt vesznek tíznapos tanfolyamunkon. Ne hallgassuk el azt sem, hogy so­kan idegenkednek ettől, nem szívesen jönnek el ide. — Nem vagyok én kísérleti nyúl — mondta egy idős, gyanakvó bácsi. — Rajtam ne kísérletezgessenek abban az intézetben. G. bácsinak és a többieknek is csu­pán azt ajánljuk: lapozzanak bele a Gerontológiai Kutató Csoport emlék­könyveibe. Bizonyára másként látják majd a dolgot. Néhány mondatot mi is kimásoltunk a díszes kötésű köny­vecskékből : „Köszönet az itt töltött napokért.” „A mi korunkban, hogy azt élvezhes­sük, jó egészségre, megértő szeretetre, békés boldogságra van szükség. Ebben segít munkatársaival, tanácsaival a Ge­rontológiai Intézet orvosi kara és ösz­­szes dolgozója. Ezt köszönjük, és ígér­jük, szeretettel gondolunk az itt töltött időre”. „Mióta e csodálatos házba jöt­tünk, úgy érzem, egy elvarázsolt cso­davárba kerültünk, öregek vagyunk, és itt megfiatalodtunk. Köszönjük.” „Életünk alkonyán meggyőztek arról, hogy a naplementék is olyan szépek lehetnek, mint a hajnalok...” Ne csak éveket adjunk az életnek, hanem életet is az éveknek — így hangzik a Nemzetközi Gerontológiai Társaság jelszava. Szép jelszó. Nemes célkitűzés: öregnek, fiatalnak egyaránt... KÁRPÁTI GYÖRGY m­eghosszabbítható - Látogatás a Gerontológiai Kutató Csoportnál - A tüdő erősségét mérik a Varga-féle spirométeren A rövid életű halak az elöregedési kí­sérlet néma alanyai Idős, sőt, aggkorban levő emberek is felbecsülhetetlen értékű szolgá­latot tehetnek az emberiségnek. DARWIN 73, JÓKAI 79, TOLSZTOJ 82, VOLTAIRE 84, PAVLOV 87, KOSSUTH 92, TIZIAN 99 esztendőt élt és alko­tott. 1960-ban a 100 évet megért em­berekről az alábbi foglalkozási sta­tisztika készült: Pásztor 11; Szabó 1; Értelmiségi 2; Teknővájó 1; Háztartásbeli 4; Varrónő 2; Mosónő 1. Mitykó András bácsi, Békéscsaba legöregebb lakója — tizenöt dédunokája egyikével Fabó József, a Lenin Kohászati Művek nyugdíjas lakatosa, a születésnapi tortával Rácz Istvánné székesfehérvári lakost virággal köszöntik századik születésnapján A századik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen verset mond özv. Wein Józsefné, budapesti lakos Nem valami titokzatos életelixír forr az üvegekben — csupán a növényi és állati szövetek össz-nitrogén­tartalmát vizsgálják a laboratóriumban MTI FOTÓ felvételei

Next