Lobogó, 1974. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-02 / 1. szám

MAGASABB SZINTEN A HONVÉDELEMÉRT K­ét esztendővel ezelőtt, amikor pártunk Központi Bi­zottságának Titkársága felmérte a Politikai Bizott­ság 1967-es határozata óta megtett utat, és irányt mutatott a munka további javítására, feltételeinek még gyorsabb és hatékonyabb megteremtésére, szövetségünkben - a határozatban foglalt feladatok ismertetése és végrehaj­tásának megkezdése során - új színekkel gazdagodó, moz­galmas munkanapok következtek. 1972 és 1973 alapvetően ennek jegyében telt el, amelyet 1973-ban szövetségünk megalakulása 25. évfordulójának megünneplése színesített, gazdagított. Az elmúlt két év sok munkával, izgalommal telítődött, de volt értelme, mert való és lemérhető új sikereket, ered­ményeket hozott. Szövetségünk életének e két fontos eseménye egész tár­sadalmunk érdeklődését váltotta ki, és fordította a Magyar Honvédelmi Szövetség munkájára. A párt-, az állami és a társadalmi szervektől, az üzemektől, a vállalatoktól és a termelőszövetkezetektől, valamint a fegyveres testületektől nyert erkölcsi, politikai és anyagi támogatás növekedése mellett a szövetség vezetői, dolgozói és több tízezer tár­sadalmi aktivistája ebben az időszakban fokozott felelős­ségérzettel és lelkiismeretességgel végezte munkáját. A megyei és járási vezetőségeknél, a szövetség több ezer szakági klubjában az elmúlt évben növekedett az önállóság, a függetlenített dolgozók és aktivisták politikai, szakmai ismerete. Ennek következtében magasabb szinten és következetesebben teljesítették a katonai elő- és utó­képzésben, a hazafias­ honvédelmi nevelő munkában, vala­mint a honvédelmi sportok kiszélesítésére és fejlesztésére kapott feladataikat. A párt-, állami és társadalmi szervek segítsége, az ak­tivisták felelősségérzetének növekedése, a munkaintenzitás fokozódása következtében, egyes kivételektől eltekintve, az MHSZ-klubok nagy többsége — mint a szövetség társa­dalmi bázisai — a hazafias­ honvédelmi nevelő, elő- és utóképző munka és honvédelmi sportok központjává vált. Aktivistáink az oktatókkal együtt becsülettel végzik az elő- és utóképzést, lelkesen szervezik a lakosságot — elsősor­ban a fiatalokat - a honvédelmi tömegversenyekre, szak­emberekkel és eszközökkel segítik az iskolákban, a KISZ Ifjú Gárda-szakaszainál, az úttörőcsapatoknál folyó honvé­delmi oktató és nevelő tevékenységet. A Magyar Honvédelmi Szövetség fokozatosan javuló munkájának elismerését jelenti az is, hogy a pártszerve­zetek munkájának szerves részét alkotja az MHSZ-szervek és -klubok irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos te­vékenység, és hogy a tanácsok, a gazdasági egységek zöme az utóbbi két esztendőben növekvő mértékű anyagi segítséggel is hozzájárult munkánk feltételeinek javításá­hoz. A részünkre nyújtott anyagi segítségnek, az MHSZ- dolgozók, a klubtagok és a feladataink végrehajtását lel­kesen támogatók nagy értékű társadalmi munkájának kö­szönhető, hogy az elmúlt két esztendőben több mint het­ven új kiképzési és sportbázist adtunk át rendeltetésének. Ezeken a — többségükben korszerűen felszerelt — bázi­sokon a fiatalok tízezrei gyarapíthatják ismereteiket. Egy­részt a különböző szakmai tanfolyamokon a gépjármű­vezetési, az elektronikai, a rádiótávírász­, a repülési és ejtőernyőzési, a modellezési, valamint az általános hon­védelmi alapismeretek elsajátításával felkészülhetnek a haza fegyveres szolgálatára; másrészt a szövetség által irányított technikai sportágakba bekapcsolódva haszno­san tölthetik el szabad idejüket, növelhetik fizikai állóké­pesség­üket; végezetül olyan szakmai ismeretek birtokába jutnak, amelyek felnőtt életük kialakulását is hasznosan befolyásolják. S­zövetségünk vezetői és aktivistái — a párt ifjúság­politikai irányelveinek és az ifjúsági törvényben foglaltaknak megfelelően — az utóbbi években fo­kozottan törekedtek arra, hogy a fiatalok klubjainkban megtalálják a sportolás, a kulturált szórakozás lehetősé­geit. A fiatalok - sőt az idősebb korosztályhoz tartozók is - éltek a lehetőséggel. Sok ezren vettek részt a már ha­gyományossá vált összetett Honvédelmi Versenyeken, az Úttörőolimpia lövészversenyein, a Honvédelmi Kupa Lö­vészversenyeken, a Tartalékosok Honvédelmi Versenyein és Lövészversenyein. A tömegsportok fejlődése mellett sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy magasabb fokon — kü­lönböző minősítéseket is megszerezve — rendszeresen spor­toljanak a lövész-, a könnyűbúvár-, a rádió-, a vitorlázó- és motorosrepülő-, az ejtőernyős és modellezősportágak­ban. A klubok válogatott versenyzői a tőlük elvárható szín­vonalon képviselték hazánk színeit az Európa-bajnokságo­­kon és a nemzetközi versenyeken. A modellezők hét, a rá­diósok egy Európa-bajnoki aranyérmet hoztak haza az 1972-73-as években, sőt e sportágak versenyzői közül töb­ben értek el második és harmadik helyezést is. A honvédelmi elő- és utóképzésben megnövekedett fel­adataink sikeres teljesítésén, a fiatalok szórakozási és sportolási lehetőségeinek fokozásán túl, a lakosság igé­nyeinek kielégítéséhez is hozzájárultunk azzal, hogy mind több és több gépkocsi-tulajdonost képeztünk ki gépkocsi­vezetővé. Az elmúlt esztendőben elért eredmények szívós, kitartó munkából születtek, de erőfeszítéseink nem vezettek min­den esetben az elvárható sikerekhez. A Központi Bizottság Titkárságának határozata felada­tunkká tette a nők nagyobb számú bevonását a honvé­delmi munkába. Sajnos itt nem tudtunk olyan dinamikus fejlődést elérni, mint más területen. Igaz, vannak kitűnő nő sportolóink, egyre több lány ismeri fel tevékenységünk hasznosságát, és be is kapcsolódik a klubok munkájába, de számuk ma még kevés ahhoz, hogy ezen a téren is sikerekről beszélhessünk. Tovább kell fokoznunk és meg­győzőbbé kell tennünk a nők körében végzett felvilágo­sító tevékenységünket azért is, hogy eloszlassuk a lá­nyokban és asszonyokban azt az indokolatlan kisebbségi érzést, mintha e munka végzése, e sportok űzése kizárólag férfikiváltság lenne. Számos példa mutatja ennek ellen­kezőjét. Ehhez persze az is kell, hogy elsősorban a szö­vetség vezetői ne idegenkedjenek attól, hogy a függetle­nített dolgozók, a politikai-mozgalmi munkatársak körét az arra alkalmas és e munkát szívesen vállaló lányokkal, asz­­szonyokkal bővítsék. Szerencsére már ennek is vannak kez­deti jelei, de ennél sokkal több kell. Az elmúlt két esztendő eredményeit összegezve el­mondhatjuk: agitációs és propagandamunkánk színvona­lának emelkedésével biztosítani tudtuk, hogy hazánk dol­gozói - mindenekelőtt az ifjúság - előtt ismertté és vég­zett munkánkkal együtt elismertté váljon a Magyar Hon­védelmi Szövetség tevékenysége. Aktivistáink segítségével megteremtettük azokat a feltételeket és lehetőségeket, amelyek biztosítékai az új esztendőben feladataink ma­gasabb szintű végrehajtásának. E­redményeink rövid összegezése után lássuk, milyen feladatok várnak szövetségünk vezetőire és akti­vistáira az új esztendőben? Az MHSZ-vezetők és -aktivisták a nap nap után végzett munka során tapasztalhatták, hogy az elmúlt két eszten­dőben — különösen 1973-ban, szövetségünk jubileumi évében - vezetőségeink és klubjaink munkája céltudato­sabbá vált, szervezetileg erősödtünk, a honvédelmi ren­dezvények egész sorával elismerést és megbecsülést vív­tunk ki magunknak népünk, sőt a testvéri országok hon­védelmi szervezeteinek nálunk járt vezetői és­ sportolói előtt is. Mindez jól szolgálta a hazafias nevelés, a haza védelméért érzett felelősség fokozásának ügyét is. Elér­tünk tehát egy olyan szintet, amelyet - az élet fejlődésé­nek törvényeit és a jövő igényeit tekintve — ma már egy biztosabb, szilárdabb alapnak tekinthetünk. Az 1974-es, sőt az ötéves tervünket befejező 1975-ös esztendőben is azokat a feltételeket kell továbbfejlesz­teni, amelyek még jobban megszilárdítják helyzetünket, elősegítik és biztosítják a hazafias­ honvédelmi nevelő munka színvonalának emelését. Jelmondatunknak is te­kinthetjük­­azt a követelményt, hogy a vezető, irányító munka megjavításával, a klubok szervezeti életének meg­erősítésével, képzési és sportmunkánk eredményességének fokozásával tevékenységünk minőségének gyors ütemű fej­lődését kell biztosítanunk. E célkitűzések természetesen nem jelentik, hogy a mun­ka mennyisége csökkenni fog, hiszen a jövőben sem mondhatunk le arról a korábbi elhatározásunkról, hogy minden bevonulás előtt álló fiatalt előképzésben részesít­sünk, és a tartalékosokat minél nagyobb számban vonjuk be az utóképzésbe. Nem lehet elégszer hangsúlyozni — még akkor sem, ha ismétlésnek tűnik is -, hogy munkánk mennyisége és mi­nőségének színvonala elsősorban a klubokban végzett te­vékenységtől függ. A Magyar Honvédelmi Szövetség vala­mennyi vezetőjének és társadalmi aktivistájának arra kell törekednie az új esztendőben, hogy az üzemekben, a vál­lalatoknál, a községekben és városokban működő MHSZ- klubok — legyen az lövész-, tartalékos-, modellező-, re­pülő-, rádió-, könnyűbúvár- vagy a közelmúltban meg­alakult honvédelmi klub — szervezetileg erősödjenek, szak­mai, mozgalmi és nevelő tevékenységük javuljon. A vezetőknek és klubtagoknak a klubokban olyan pezsgő életet kell teremteniük, ami a klub hatókörébe vonzza a fiatalokat. Úgy gondoljuk, ez most a legfontosabb fel­adat. És ha a klubtagok összefognak, ha jobb lesz az oktató- és a honvédelmi felkészítő munka — érdekes ren­dezvények, vetélkedők, lövész- és honvédelmi sportverse­nyek, élménybeszámolók, kirándulások, munkás-paraszt­­katona találkozók stb. szervezésével -, képesek is lesznek ennek elérésére. Új dolgokat most nem kell kitalálni, sőt ebben az év­ben még a nagy tömegeket mozgósító honvédelmi napok rendezéséről is lemondhatunk, hogy minden energiánkat a klubok munkája színvonalának emelésére fordítsuk. Azt mondhatnám, hogy az élet, a színvonalas mozgalmi te­vékenység most ott folyjon, oda fordítsuk a figyelmet, oda adjuk a segítséget, tegyük próbára önmagunkat, mire va­gyunk képesek. Az egyes klubokban bevált és jelentős ered­ményeket hozó módszereket szükséges ebben az évben más klubokban is meghonosítani. Csak így lehetünk képesek a hazafias­ honvédelmi nevelő, felkészítő és sportmunka felté­teleinek továbbjavítására, az ezen a területen mennyiségi­leg és minőségileg is magasabb igények kielégítésére. A­z új esztendőben - amikor az eddig megteremtett szilárd alapokra építve mennyiségileg és minőségi­leg is fokozni kívánjuk tevékenységünk hatékonysá­gát — elengedhetetlenül szükségünk van arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. június 20-i és a Köz­ponti Bizottság Titkárságának 1971. november 22-i határo­zata alapján a helyi pártszervezetek további útmutatásokat, az állami szervek és tömegszervezetek, a gazdasági üzem­egységek vezetői, a hadsereg és a fegyveres testületek ala­kulatainak parancsnokai a jövőben, a lehetőségek szerint nagyobb mértékben nyújtsanak erkölcsi, politikai és anya­gi segítséget az MHSZ klubjai által végzett honvédelmi felkészítő és nevelő munkához. Ez jelenti az alapját annak a mind nagyobb eredményeket biztosító kölcsönös együtt­működésnek, amely már évekkel ezelőtt kialakult közöttünk, és amelyet az új esztendőben tovább kell erősítenünk. 1974 őszén lesz harminc esztendeje annak, hogy a máso­dik világháború sok véráldozatot követelő csatáinak meg­vívása során a Szovjetunió dicsőséges hadserege megkezd­te hazánk és népünk felszabadítását a német fasizmus és magyar csatlósainak népnyúzó rendszere és minden haladó gondolatot, kezdeményezést letipró igája alól. A három év­tizeddel ezelőtt történt események emlékeit felidézve mé­lyítsük tovább az MHSZ tanfolyamain tanuló, klubjainkban serényen tevékenykedő fiatalok tízezreiben a hazánkat fel­szabadító Szovjetunió iránti tiszteletet, a proletár interna­cionalista érzéseiket. Készüljünk fel arra, hogy a helyi és országos megemlékezésekbe és ünnepségekbe való bekap­csolódásunkkal együtt munkánk tartalma és minősége ma­gasabb szintű legyen, elért eredményeink pedig szimbolizál­ják hűségünket népünkhöz, pártunkhoz és készségünket szo­cialista hazánk védelmi képességének növelésére! Az MHSZ vezetőinek, aktivistáinak és klubtagjainak nem lehet szebb és magasztosabb feladatuk annál, hogy a ha­zánk védelmét szolgáló munkájukkal párhuzamosan tuda­tosítsák a lakosság - de különösen a szocializmus építéséért és védelméért napjainkban csak részben, de a jövőben tel­jes egészében felelősséggel tartozó ifjúság — körében a Varsói Szerződés tagállamai, a szocialista tábor valameny­­nyi országa összefogásának szükségességét. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszönetet mondok a tevékenységünket segítő párt-, állami és társadalmi szer­veknek, valamint szövetségünk klubtagjainak, társadalmi aktivistáinak, valamennyi dolgozójának és vezetőjének azért a munkáért, amelyet a fent említett párthatározatokban foglalt feladatok megvalósítása, a szövetség megalakulása 25. évfordulójának kimagasló sikerekkel történt méltó meg­ünneplése érdekében az elmúlt két évben végeztek. K­ívánom a hazafias nevelő munka, a honvédelmi elő- és utóképzés, a technikai sportágak további fejlesz­tésén munkálkodó valamennyi dolgozónak és tár­sadalmi aktivistának, hogy az új esztendőben érjenek el munkaterületükön mind magasabb eredményeket, dolgozó népünk védelmének érdekeit szolgáló tevékenységünk során örömöket hozó sikereket! írta. KISS LAJOS vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára

Next