Lobogó, 1974. július-december (16. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-24 / 30. szám

I Te a szabadságot megüdvözölte Még bölcsőjében. Az viszont nel Utolsó búcsúzásaképp megírta Agyúdörgésekkel - sírversedet. Nem mondja kisded síri jel: E zugban porlik tested el. És jól van ez, mert így e sir - Amelyen egy hon népe sir, S körülragyogja szellemed: Egész e honnak keble lett (Madách A névtelen honvéd szabadsághősök és Petőfi Sándor emlékoszlopa a segesvári csatatéren ^^^^Csaknem húsz éve lesz már. Az eső —amely erdélyi utamon egész Segesvárig verte vonatomat — elállt. Szél vágtatott elő a hegyek közül, s szétker­gette a fellegeket. Az égen telihold fénye áradt el. Szállodaablakommal szemben — mint valami roman­tikus mese díszlete — a fekete hegytetőn ezüstrojtos felhőfoszlányok közé rajzolódott a segesvári öregto­rony sisakja. A kivilágított óraszámlap tizenkettesén összeértek a mutatók. A harangjáték megkondult. Éjfél. Ezernyolcszáznegyvenkilenc nyarán a tornyos felleg­várban Lüdersz cári generális törzskara tanyázott. A népek szabadságáért vívott küzdelmek nemzetközi hőse, a lengyel származású Bem honvédtábornok arra készült, hogy maroknyi erővel kiverje Segesvárról a cári seregeket. Rengeteg nyomasztó gondja közepette az az elhatározás is megérlelődött benne, hogy július 29-i, berecki találkozásuk alkalmával frissiben kineve­zett hadsegédét, „fiát”, Petőfi Sándor őrnagyot ne vigye magával az istenkísértő ütközetbe... Százhuszonöt esztendeje, 1849. július 30-án Petőfi, aki a tordai református lelkész gondjaira bízott fele­ségétől és kisfiától egy héttel előbb vett búcsút, Ma­rosvásárhelyt, Bem tábornok főhadiszállása, a régi Görög-ház első emeleti erkélyes termében reggelizett barátjával, harcostársával, a Nemzeti Színház jeles drámai művészével, Egressy Gáborral. Arról álmodo­zott, hogy „mihelyt némileg biztos lesz a hely”, oda­hozatja Juliskáját és Zoltánkát is. A szerelmes, a férj, a fiatal apa ábrándozott. Ám a férfit, a költőt, a sza­badságharcost nem állították meg végzete útján áb­rándképei. Reggeli után Petőfi a Görög-ház előtt a harctérre in­duló tisztikocsikat szemlélgette. Megpillantva Gyaló­­kay Lajos honvédkapitányt, egyenesen felé tartott: — Pajtás — szólította meg —, nekem azt mondták, hogy neked magadnak van kocsid, adhatnál-e nekem egy kis helyet? — Ezer örömmel — hangzott a válasz, s Petőfi már­is pattant fel az ülésre, s Bem tiltakozásával mit sem törődve, imádott vezére után indult. Az ódon Sáros ut­cán robogott ki a kocsi a városból, három folyó völ­gyét szelte át, amíg elérkezett Székelykeresztúrra, ahol Bem táborkarával, Segesvár felé menet, megszállott. Alkonyattájt lépett be a költő a székelykeresztúri Gyárfás-kúria oszlopos tornácára — az utolsó vacsora színhelyére. És amikor július 31-én reggel — élete utolsó reggelén — az udvarház mögött magasodó — húsz évvel ezelőtt még eleven — körtefa alatt a há­ziak búcsúzóul megvendégelték, szorongás nélkül, fris­sen szállott fel ismét Gyalókay kocsijára, hogy tovább­jusson Segesvár felé. ^fc^július 31-én reggel Bem a Segesvár és Fe­jéregyháza között elterülő csatatérre érkezett, s a Hal­­ler-birtokhoz tartozó Monasztéria-kert közelében, egy emelkedett helyen foglalt harci állást. A kezdő csatá­rozások honvédsikerei azt a hiedelmet keltették az el­lenségben, hogy Bem valahol komoly tartaléksereggel rendelkezik. Ezekben a mindent kockáztató, de cso­dával vagy reménnyel is kecsegtető pillanatokban ér­kezett Gyalókay kocsiján Petőfi, a Haller-kastély elé. Az ágyúzás és a csatazaj hallatára izgatottan felemel­kedett az ülésből, búcsúzás nélkül leugrott a kocsiról, és sebesen előreszaladt. Szemtanúk szerint a tiszti ki­nevezésének megújítása óta eltelt rövid idő alatt egyen­ruhát csináltatni nem tudott, így vitorlavászon zub­­bonyban-mellényben, fekete pantallóban, vállán szür­ke köpennyel, fején honvédtiszti sapkával, fegyvertele­nül, mindössze egy válláról függő bőrtáskával felsze­relve jelent meg Bem harci állásánál. A dombon, két előretolt ágyú mellett, figyelte az ütközetet Bem és vezérkari főnöke. Mikor a tábornok a költőt megpil­lantotta, mindenképpen el akarta távolítani a vesze­delmes pontról, s szokott indulatosságával, de szokatla­nul nyersen, töredezett németséggel ráripakodott: — Petőfi úr, magának itt semmi keresnivalója, tessék hátrább menni! Petőfi kelletlenül engedelmeskedett, visszahúzódott, hogy elkerüljön Bem látóköréből. És ettől kezdve összemosódik a valóság, és felköd­­lik a legenda. A csatatér különböző pontjain látták. A sütőkemencén ült a leégett falu szélén, jegyezgetett. Délután négy óra felé a Sárpatak hídjának karjára könyökölve bámult a messzeségbe. Majd a tüzéreknél bukkant fel, egy becsapódó ágyúgolyó porfellege ta­karta el. A kötözőhelynél, a seborvos közelében any­­nyira elmerült gondolataiba, hogy a cári lovasság há­rom oldalról is felhangzó dübörgésére, csataordítására is az orvos hívta fel figyelmét. — Potomság! — legyintett a költő, amikor a rémült Lengyel József doktor a két ezred dzsidásra mutatott, akik szétverték a hasztalanul védekező maroknyi hu­­szárságot. A következő pillanatban világossá vált, hogy a honvédeket a cári túlerő bekerítette. Az orvos lóra kapott, és elmenekült. A dombról visz­­szapillantva úgy rémlett, mintha még felvillanna szeme előtt az országúton hajadonfőtt, szétterjesztett vignyak­kal, lengő zubbonnyal menekülő költő. A Héjjasfalva és Segesvár közötti országút kanyarulatában, egy kuko­ricaföld melletti kaptatónál van az a hely, ahol élő alakját utoljára látták. Két évtizede az évszázados ku­koricás mellett, egy zsombékos hajlatban betongyűrű emlékeztetett a hajdan „Ispánkút”-nak nevezett for­rásra, ahol a csatát követő reggelen egy derékig le­meztelenített felkelőt találtak, háton fekve, holtan, dzsida ütötte sebből kiömlött vér tócsájában. A so­vány, sárgás arcbőrű, fekete bajszú, kurta szakállas holttest mellett szanaszét szórt iratok. Heydte császári ezredes, aki az ütközet után a csatateret végigvizs­gálta, a bécsi, titkos levéltárban évtizedekig lappangó jelentését, amelyben részletesen beszámolt az ispán­kúti halottról, e mondattal zárta: — Később, közölve velük ezeket az adatokat, tudakozódtam több felkelő tisztnél e személyiség után, s legtöbbjük úgy vélte, hogy a halott bizonyosan Petőfi volt... A százhuszonöt esztendeje történt tragikus eseményt követő évtizedekben zajló éles viták, fan­tasztikus feltevések, legendák, szélhámosság határát súroló mesék ellenére szinte bizonyos, hogy Petőfi a segesvári síkon, az Ispánkút mellett lelte halálát. Heydte ezredes valóban az ő holttestét látta. De hogy a halottat hová temették, azt a legújabb kori kutatá­sok sem tudták megállapítani. A jóslat a tény: ott esett el a harc mezején, csontjai együtt porlanak azok­kal, akik 1849. július 31-én ontották vérüket a világ­szabadságért ... Amikor néhány évvel ezelőtt gyakrabban, ma már szerencsére ritkábban kérdezgették tőlem, hogy vajon megtalálják-e valaha csontvázát... felismerik-e a ko­ponyáját ... meglesz-e még a kiálló szemfoga — vi­­szolyogtam ezektől a suta hírverés szülte kérdésektől. Szerencsére a kérdezőket már jó ideje nem a halál­hely és nem a sírnyomozás izgatja. Inkább az iránt érdeklődnek: milyen volt és milyen lett Petőfi kap­csolata a Duna völgyi népek költészetével, hogyan visszhangzanak versei a mában, serkent-e a világban szabadság-poézise, mit elemez ki életművéből a jelen számára az irodalomtörténet, s mit jelent léte és el­múlása a tovafutó életnek? ... Ha valaki summás választ kér arra, hogy mi maradt meg a százhuszonöt éve hősi halált halt költőből, én azt felelem: — Példája és költeményei. BÉKÉS ISTVÁN halhatatlanság felé... Ilyen volt két évtizeddel ezelőtt Héjjasfalva és Segesvár között a betongyűrűbe fogott hajdani Ispánkút .! A Sárpatak hídjának karfájához dőlve figyelte a csatát... RÁDIÓ július 7. — hétfő KOSSUTH. 17.00: Hírek. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.55: Húszas stúdió. 19.37: Szegény szerelmesek króniká­ja. Rádiódráma, I. rész. 20.20: Arturo. Toscanini Beethoven­­felvételeiből. 21.30: Mi, férfiak. 22.20: Kórusok népdalokat énekelnek. 23.00: Gabos Gá­bor zongorázik. 0.10: Bill Evans zongorázik. PETŐFI. 18.00: Hírek. 18.20: Emlékezés régiekről. 18.45: Töltsön egy órát kedvencei­vel! 20.10: Részletek a Cher­bourg­ esernyők című filmből. 20.30: Kettesben... 21.30: Népi muzsika. 22.30: A hét zene­műve. 23.15: Operettrészletek. JÚLIUS 30. — KEDD KOSSUTH.­ 17.05: Mozart: Esz-dúr In­vertimento. 17.57: Könnyűzenei Olimpia — dön­tő. I. rész. 18.30: A Szabó család. 19.25: Népzenei maga­zin. 20.05: A mondabeli Pe­tőfi. Néprajzi összeállítás. 21.03: Örökzöld dallamok. 23.03: Népszerű magyar együttesek műsorából. 0.10: Éji zene. PETŐFI: 18.10: Riportműsor. 19.21: Bartók: Zene húros, ütőhangszerekre és cselesztá­ra. 20.28: Népi muzsika. 22.11: Zenés játékokból. 23.15: Két magyar vonósnégyes. JÚLIUS 31. — SZERDA KOSSUTH: 18.27: Könnyűze­nei Olimpia — döntő, X. rész. 19.00: Esti krónika. 19.25: Szi­tuációk — megoldások, XX. rész. 20.24: Gondolat. A Rá­dió irodalmi lapja. 21.12: Si­kerlista. 1974. július. 22.20: Népi muzsika. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: Filmzene. PETŐFI. 18.00: Hírek. 18.20: Föld és csillagok. Gárdossyi Géza sályi gyermekével, 5. rész. 18.40: Magyar bajnokok tornája. Közvetítés a Vasas— MTK-mérkőzésről. 19.00: Mu­zsikáló KISZ-tábor Fertődön. 19.30: Mesélő Magyarország: Palócföld. 20.50: Népi muzsi­ka. 21.10: Bartók: A fából fa­ragott királyfi — szvit. 22.00: Esti hangverseny Schumann műveiből. 23.15: Operettrészle­tek. AUG. 1. — CSÜTÖRTÖK KOSSUTH. 17.00: Hírek. 17.05: Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny. 17.42: Köny­nrűzenei Olimpia — döntő, ÜL rész. 19 35: Részletek a Kabaré című film zenéjéből. 19.35: Színes népi muzsika. 20.09: Gounod: Faust, ötfel­vonásos opera. 23.18: Nótacso­kor. 0.10: Az Innsbrucki Vo­­gelweide kórus felvételeiből. PETŐFI. 18.00: Hírek. 18.10: Csak fiataloknak! 19.13: Rá­dióhangversenyekről. 20.28: Tartályvonat Pest felől. Rá­diójáték. 21.31: Halló Berlin! Halló Budapest! Közös tánc­zenei műsor. 22.31: Gitárral és furulyával. 23.15: Zenekari muzsika. AUGUSZTUS 2. — PÉNTEK KOSSUTH. 18.31: Könnyűze­nei Olimpia — döntő. IV. rész. 19.30: Kaleidoszkóp. 20.57: Fél­óra sanzon. 22.30: Dzsesszklub. 23.30: Operakórusok. 0.10: Bundschuh István citerázik. PETŐFI: 17.00: Ötórai tea. 18.20: Falusi esték. 19.12: Mo­zart: Esz-dúr divertimento. 20.28: Hanglemezgyűjtőknek. 22.00: A királyok temetője. Dokumentumjáték. 23.15: Nó­ták. AUGUSZTUS 3. — SZOMBAT KOSSUTH: 16.00: 168 óra. Ipper Pál műsora. 17.30:­­Hét bagoly. Rádiójáték, vm. rész. 17.56: Könnyűzenei Olimpia — döntő, V. rész. 18.25: Zene­kari muzsika. 20.10: Földön, vízen, levegőben. Útirány : Mongólia. 21.10: Népi muzsi­ka. 22.20: A beat kedvelői­nek. 23.05: Operettrészletek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI. 15.05: Bach-művek. 16.05: A hét műsorából. 17.03: Kíváncsiak Klubja. 18.10: Régi magyar táncmuzsika. 19.00: Közkívánatra! 20.30: Közvetí­tés a magyar bajnokok tor­nájáról. Elődöntő. 21.16: Cilea: Adriana Lecouvreur. Négyfel­­vonásos opera. AUGUSZTUS 4. — VASÄRNAP KOSSUTH: 15.00: Híre«. 15.08: Művészlemezek. 16.03: Szegény szerelmesek króniká­ja. Rádiódráma, II. rész. 17.05: Nótakedvelőknek. 18.05: Nyitá­nyok. 18.31: Könnyűzenei Olimpia­i döntő, VI. rész. 19.15: Tarelkin halála. Komé­dia. 21.22: Népdalok. 22.20: Vá­laszút. Tanulmányok a XVII. század zenéjéről, II. rész. 23.03: Slágerexpressz. 0.10: André Segovia gitározik. PETŐFI. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 14.00: Táskará­dió. 15.30: Operettrészletek. 16.05: Tánczene. 16.37: Jelen- Időben. 17.07: Magyar zenemű­vek. 18.15: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 19.10: A rock mesterei, 39. rész. 20.15: Szimfonikus zene. 22.02: Az úszómester. Zenés anekdota. 23.10: Operarészletek. JÚLIUS 30. KEDD. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv- Híradó. 20.00: Nyitott könyv. 21.00: Falusi arcképek, IV. rész. 21.15: Arany Mokka Kupa (nemzetközi kerékpár-pálya­­verseny). 21.55: Tv-Híradó. 2. műsor 20.00: Asszonysorsok (doku­mentumfilm). 20.30: Az „Éle­­tünk”­ 21.10: Tv-Híradó. 21.30: Egy ágy monológja (norvég rövidjátékfilm). JÚLIUS 31. — SZERDA 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- Híradó. 20.00: Nagy csaták (francia dokumentumfilm-soro­­zat, VII. rész). 21.25: Arany Mokka Kupa (kerékpár-pálya­­verseny). 22.05: Tv-Híradó. 2. műsor 20.00: Beethoven: IH. Esz­dúr szimfónia. 20.50: Kisfilm. 21.10: Tv-Híradó. 21.30: Rafael, a tetovált (francia film). AUGUSZTUS 1. — CSÜTÖRTÖK 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- Híradó. 20.00: Parasztok (len­gyel tévéfilmsorozat, XI. rész). 20.55: Szovjet dokumentumfilm. 2.130: Ez is operett, az is .ope­rett. 22.00: Tv-Híradó. 2. műsor 20.00: A cirkusz csillagai (ism.). 20.55: Tv-Híradó. 21.20: A kalandra hívó tenger (ame­rikai filmsorozat, IV. rész). 21.45: NSZK ismeretterjesztő film (ism.). A RADIO ÉS TV MŰSORÁBÓL 1974. július 29-től augusztus 4-ig TELEVÍZIÓ AUGUSZTUS 2. — PÉNTEK 18.30: Radar. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-Híradó. 20.00: Önök kérték — 21.25: Dokumentum­film. 22.20: Tv-Híradó. 2. műsor 20.00: Szeget szegget (színmű két részben). Kb. 21.20: Tv- 1 Híradó. AUGUSZTUS 3. — SZOMBAT 14.37: Japán—Magyarország női röplabdamérkőzés. 17.03: Korunk tudománya. 17.45: Hí­rek. 17.50: Olasz rövidfilm. 18.10: Képes Krónika. 18.50: Diótörő (zenés társasjáték). 19.15: Cicavízió. 19.30: Tv-Hír­­adó. 20.00: Nana Mouskouri (zenés angol film). 20.30: A felügyelő (NSZK bűnügyi filmsorozat). 21.30: Tv-Híradó. 21.40: Anna Karenina (ameri­kai film). 23.15: A buszon (an­gol tévéfilmsorozat). AUGUSZTUS VASÁRNAP 16.35: Jávor Pál (ism.). 17.35: Riportfilm. 18.20: Omer pasa (osztrák tévéfilmsorozat, IV. rész). 18.45: Delta. 19.13: Esti mese. 19.30: A hét. 20.25: Hírek. 20.30: Hannibál utolsó útja (té­véjáték). 21.50: Terek és em­berek (portréfilm). 22.10: Hírek — sporthírek. A műsorváltozást a napi sajtó közli.

Next