Lobogó, 1975. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1975-03-20 / 12. szám
ÖZÖn TÖRTÉNT■ ■■ HAJDÚBAN A szocialista közgondolkodás fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását, a közösségi szemlélet erősítését jelölte meg egyik legfontosabb feladatként a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság a X. pártkongresszus után. A közérthető program megvalósítása — a kezdet kezdetén — mégis nehézségekbe ütközött. A legtöbb gondot az érdekviszonyok helytelen értelmezése okozta. A megye társadalmi, termelési gyakorlatában alapvetően érvényesült a közösségi érdek elsődlegessége. Sokan azonban rosszul értelmezték a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek egymáshoz fűződő kapcsolatát. A szakképzettség, a végzett munka szerinti differenciált jövedelemelosztás feszültséget okozott az egyes emberek között csakúgy, mint a különböző foglalkozási ágazatokban. A megye egyetemein és főiskoláin felbukkantak bizonyos nacionalista nézetek. Az ellenük folyó harc a marxista- leninista oktatás színvonalának jelentős emelésével és a honismereti, helytörténeti mozgalmak népszerűsítésével kezdődött és folytatódott. Az MSZMP KB határozata alapján fokozódott a közoktatás korszerűsítése. A központi intézkedések az iskolai alapfeladatok ellátásában, a tanulók személyiségének fejlesztésében a rövid idő ellenére is éreztették hatásukat. Kevesebben buktak meg, különösen az általános iskolák első osztályaiban. A középiskolákban két év óta tanévenként 3—3 százalékkal csökkent a lemorzsolódás. A kollégiumokban egyre több fizikai dolgozó gyermeke talál második otthonra. Megépült a hajdúböszörményi munkás-paraszt kollégium. Mélyültek az iskolák társadalmi kapcsolatai: 280 intézményt érintett az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom. A megye vezetői a tárgyi és személyi feltételek fejlődése ellenére sem elégedettek a szakmunkásképzéssel. Az utóbbi években különösen elmaradott a könnyű- és élelmiszeripari képzés. Eredmény viszont, hogy az országban elsőként a megyében nyílt meg a szakmunkások szakközépiskolája. A felvett 610 munkás tanulási kedve is jelzi, hogy a szakmunkásképzés és továbbképzés fokozott gondoskodást érdemel, összehasonlítva az oktatásügy mai adatait a négy esztendővel ezelőttivel, érezhető az előrelépés. Az 1970—71-es tanévben 67 679 általános iskolai tanulóra jutott 3534 tanító és tanár, valamint 1551 tanterem. Az 1974—75-ös tanév 62 063 diákjára már 3663 pedagógus és 1584 tanterem jut 1970—71-ben 11 725-en jártak középiskolába, 730 volt a tanerők és 302 a tantermek száma. Jelenleg 11 297 tanulóval 751 pedagógus foglalkozik 354 tanteremben. A felsőfokú képzésben (nappali, esti, levelező tagozaton) négy évvel ezelőtt 5578-an vettek részt, ma körülbelül nyolcezren. Ez év szeptemberében ismét visszaállítják az ötvenes évek elején megszüntetett jogi kart a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A Debreceni Agrártudományi Egyetem biztosította a Tiszántúl mezőgazdasági szakember-utánpótlását, és ugyanakkor bekapcsolódott az 1973- ban létrehozott Hortobágyi Nemzeti Parkkal összefüggő tudományos kutatásokba is. A legnagyobb eredmények a tudomány gyakorlati alkalmazásában mutatkoztak. A vállalatok tudományos kutatásai és műszaki fejlesztései szorosan kapcsolódtak a gazdaságpolitikai célokhoz. A kutatási eredmények gyors alkalmazásáért, a tudományos bázisok munkájának összehangolásáért a közeljövőben hozzák létre a Debreceni Akadémiai Bizottságot. A megyében a közművelődés a X. kongresszus által megjelölt irányban fejlődött. Nőtt a művészeti rendezvények látogatottsága. A könyvtárak olvasói között egyre több a munkásfiatal. A „Korunk valósága” elnevezésű kulturális vetélkedőn évente több száz szocialista brigád, több ezer munkás vett részt. A megye irodalmi és művészeti alkotó körei aktívabbak lettek, közelebb kerültek a társadalmi valósághoz. Az Alföld folyóirat és a Hajdú-Bihari Napló jelentős szervező erőnek, alkotóműhelynek tekinthető. A megye zenei élete gazdag és sokszínű. Mind a hivatásos zenészek, mind a zenekedvelő és -értő közönség nevelése sokoldalú. Az utóbbi esztendőkben új zeneművészeti főiskola épült, és hivatásos rangra emelkedett a Kodály Kórus. Zenei könyvtárak alakultak Debrecenben és a megye több községében. Növekedett a hangversenyek — ezen belül az ifjúság részére szervezett zenei programok — száma. A színházlátogatók között egyre több a munkás és a paraszt. A rádió-előfizetők száma az 1970-es 112 770-ről 115 ezerre, a televízió-előfizetőké 70 012- ről 102 400-ra emelkedett a megyében. Tizennyolc százalékkal nőtt a mozilátogatók száma is. Jelentősen növekedett a pártoktatásban részt vevők aránya. Az 1974—75-ös oktatási évben a megye párttagságának 63 százaléka vesz részt párt- és tömegszervezeti oktatásban, 10 százalékkal több, mint 1971—72-ben. Ezenkívül a párttagság 7 százaléka politikai vitakörökben bővíti ismereteit. A Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem általános és szakosított tanfolyamain több mint háromezren tanulnak. A különböző oktatási formákba egyre több fizikai dolgozó kapcsolódik be. Az 1973— 74-es oktatási évben az 5 hónapos pártiskolán 78 százalék, az egyéves iskolán 32,5 százalék volt a munkások aránya. A pártszervek és -szervezetek irányításával, a kommunisták aktív részvételével a KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, az MHSZ, az MTESZ, a TIT jelentős szerepet tölt be a megye társadalmi és szellemi életében. A lakosság valamennyi rétegével érintkezve segítik a párt politikájának következetes megvalósítását. HORVÁTH KÁLMÁN Debrecen szülötte, Csokonai Vitéz Mihály szobra a városban A hajdúdorogi gyermekkönyvtár és olvasói