Lobogó, 1975. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1975-10-23 / 43. szám
sára küldték. Ennek elvégzése után minisztériumi főelőadónak nevezték ki. Ám őt vonzotta a gyár, s ott szívesen is fogadták vissza. A puhagumi és műszaki vegyesüzem vezetője lett, azóta is ez a beosztása. Hívták más helyekre dolgozni, de ő mindig azzal tért ki, ha dolgozni indul, léptei csak a gumigyár felé viszik... A gumigyárban dolgozik Záramba Jánosné is, méghozzá a férje beosztottjaként. Nem irigylésre méltó a munkaköre, hiszen több száz termékért felelős, és itt nincs számára kegyelem, a férj igen szigorú főnök. Mégis magabiztosan végzi a dolgát, mert a család többi tagjától sok segítséget kap. A Zaramba család tagjai gyakran találkoznak. Mindenki mindent tud arról, mi történik a gyárban. Hetenként egyszer amolyan „tapasztalatcserét” tartanak. A második generáció tagja, Zaramba Éva (Krén Gyuláné) az eladási és értékesítési osztály vezető munkatársa. Többet tud a gyárról, mint a család bármelyik más tagja. Ő az, aki krónikásként jegyez meg minden olyan eseményt, ami a családot és a gyárat összeköti, így nyilatkozott: — Apám, Zaramba István csupaszív ember volt. Ismerte minden beosztottja családi körülményét. Tudta, kinek beteg a gyereke, kinek van bánata, öröme. Nem csoda, hogy beosztottjai szerették. János bátyám él-hal a gumigyárért, ahol 16 éves kora óta dolgozik. Jómagam, amikor a gimnáziumban leérettségiztem, a vegyészmérnöki karra jelentkeztem. Nem vettek fel. A gumigyár dolgozójaként beiratkoztam a vegyipari technikumba. Furcsa dolog volt, az apámmal együtt jártam az esti tagozatra. Ő egy évvel előttem végzett. Az igazság az, hogy az iskolában isúgy szerették az apám, mint a gyárban ... Most íróasztal mellett dolgozom, komoly munkát bíztak rám, többek között a világpiaci árak figyelemmel kísérése a feladatom. — Izgalmas munka. A vállalat mindent megtesz azért, hogy jól képzett szakemberei legyenek. Én jelenleg árszakértői tanfolyamra járok. A családi tradíció — úgy tűnik — nem szakad meg. Az „ükunoka” még csak tizenéves, ám orvos, pilóta és főleg vegyészmérnök szeretne lenni. PÁSZT RÓBERT Költségvetésünk Az országgyűlés őszi ülésszakán a kormány munkaprogramjának megvitatása és egyöntetű jóváhagyása után hangzott el Faluvégi Lajos pénzügyminiszter jelentése az 1974. évi költségvetés teljesítéséről. „Az előző évről, szóló számadásokat már hónapokkal ezelőtt lezártuk, azóta is gondosan elemeztük, ezért felelősen jelenthetjük, hogy a népgazdaság fejlesztésének és a társadalmi ellátásnak 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúlyviszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak” - mondta a miniszter. A pontos szavak mögött az ország érzi és értékeli azt a hatalmas erőfeszítést, amelyet a múlt év gazdasági tevékenysége követelt. Az 1974. évi költségvetés megalkotásakor senki nem láthatta előre azokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek tavaly világszerte lezajlottak. Az energiahordozók, a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése, a tőkésvaluták páratlan mértékű értékcsökkenése, a kereskedelemben alkalmazott megkülönböztető intézkedések begyűrűzése újabb és újabb döntések elé állították a kormányt. A kapitalista gazdálkodás válságjelenségei a nyugati, iparilag fejlett államok számára súlyos problémákat jelentenek: a növekvő munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése az NSZK, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok lakossága életszínvonalának 18—22 százalékos rosszabbodáshoz vezetett. Olaszországban százmilliárd lírás nagyságrendű a deficitje, költségvetési gondok aggasztják Törökországot, az életszínvonal drasztikus visszavetésével keres kiutat számos tőkésország. Hazánkban ilyen világjelenségek közepette is emelkedett az életszínvonal. A lakosság bevételei 12 százalékkal, a fogyasztás is ennek megfelelő mértékben növekedett. A fogyasztói árak emelkedése ugyanakkor nem érte el a tervezett két százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, a reálbér 5,5 százalékkal - ahogy Faluvégi Lajos jelentette - a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nehézségek ellenére elért eredmények a szocialista társadalom és a tervgazdálkodás magasabbrendűségét bizonyítják. Nálunk a világ ársokkjának hatásait a szocialista integráció védernyője jelentősen csökkentette. Népgazdaságunk ezért volt képes a nyugati árhatásokat mérsékelni, 16,8 milliárd forint ártámogatással a lakosság terheit csökkenteni. E gazdaságpolitikai törekvés a jövőben is érvényesül, ha nem is tartható fenn olyan mértékben, mint a múlt évben. Ezért kellett 1975- ben, és kell a jövő évben is egyes anyagok és importtermékek termelői árát növelni, az adózási szabályokat megváltoztatni. A pénzügyminiszteri expozé tényszerűségét és reális hangvételét akkor is megőrizte, amikor az 1974-es év más irányú, tekintélyes eredményeit ismertette. Elmondta, hogy a szociális létesítmények bővítésére, korszerűsítésére 7 milliárdot fordítottunk, a bölcsődei helyek számát 2220-szal, az óvodaiakat 22 ezerrel, az általános iskolai napközik befogadó képességét 30 ezerrel növeltük. Eredményeink e téren is nagyobbak lehetnének, ha az élet minden területén takarékosabban, körültekintőbben használnánk fel a népgazdaság anyagi eszközeit, ha jobban vigyáznánk megtermelt értékeinkre, s főleg, ha munkánkat hatékonyabban, nagyobb eredményekre törekedve végeznénk. További fejlődésünk attól is függ, mennyire tudjuk az előző költségvetési időszak tanulságait mindennapi munkánkban kamatoztatni. Fel kell tárnunk hasznosítható tartalékainkat. A gyártmányszerkezet korszerűsítése, az anyag- és energiatakarékosság, a jobb technológiák alkalmazása — ezek a vállalati gazdálkodás nagy tartalékai. örömteli tény, hogy első ízben 1974-ben nem akadt veszteséges állami gazdaság. Az előirányzatot meghaladó mértékben, 5 százalékkal növekedtek a termelőszövetkezetek bevételei is. Mindez annak köszönhető, hogy a népgazdaság nemcsak a valóban kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket támogatta, hanem azokat is, amelyek megfelelő adottságúak, és az átlagot meghaladó gépparkjuk is volt. A múlt költségvetési év sikerei és biztos előrehaladásunk — népünk szorgalmas munkája mellett - a szocialista államok együttműködésének, a KGST-ben megvalósuló integrációnak köszönhetők. Elsősorban legfontosabb partnerünkkel, a Szovjetunióval való szoros együttműködésünk erősítésére törekszünk. A KGST-tagországokkal való kooperáció hatékonyságának növelésére a szakosítást, a közös vállalkozásokat, a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztését tartjuk elsősorban fontosnak. Mindezek az 1974-es költségvetés végrehajtásából, annak eredményeiből adódó következtetések. A világpiacon továbbra is tartani tudjuk tekintélyünket és pozícióinkat, a tervezett mértékben emelkedik életszínvonalunk, az árak alakulása felett szigorú ellenőrzést gyakorol a kormány — ezzel indulunk a következő év feladatainak. B. S. m