Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1976-11-25 / 48. szám

ADY ENDRE, CZÓBEL ERNŐ, JÁSZI OSZKÁR A NÉVSORBANA Martinovics' cy Sajátjaifile) 3 peldányban kitöltendő, aláírandó as egy fénykép kíséretében az ajánlónak átadandó. tmirn irrtua r sirt­'i Ady vallomása a nyilatkozat második oldalánM ■■■agyarországon a középkori templom­építő kőműves és kőfaragó céhek hagyomá­nyait felelevenítő szabadkőműves-páholyok az 1770-es években kezdtek szerveződni. Ba­tsányi János, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, és a korszak más kiemelkedő személyiségei által irányított szabadkőművességet 1794-ben császári rendelettel törvényen kívül helyezték. A kiegyezés utáni társadalmi reformtörek­vések ismét életre keltették a szabadkőműves­­páholyokat. E páholyok szigorú fegyelemre támaszkodó szervezettsége a polgári ellen­zéknek — a politikai akciók végrehajtásához - a társadalom különböző rétegeire támasz­kodó hálózatot biztosított. A magyar belpolitikai élet századforduló utáni válsága nyomán megszaporodtak a szabadkőműves-páholyok. 1902 és 1917 között 59 új páholy alakult. A századelejei szabad­kőműves-páholyokban megtalálhatók a leg-Ady Endre belépési nyilatkozata a Martinovics-páholyba különbözőbb politikai áramlatok. Egy részük­ben a polgári radikálisok és a Szociáldemok­rata Párt értelmiségi vezetői döntő befolyás­ra tettek szert. A radikális eszmék térhódítása nyomán egy-egy páholy valóságos ellenzéki politikai centrummá alakult. Követeléseik többsége megegyezett a munkásság, az el­nyomott osztályok törekvéseivel. A dolgozó osztályoknak emberibb életkö­rülményeket követelve akciókat indítottak az általános, egyenlő és titkos választójogért, a felekezet nélküli, ingyenes népoktatásért, a polgári házasság törvényes elfogadásáért, és küzdöttek a militarizmus ellen. Megalapítot­ták és fentartották a Szabad Líceumot, a Széchenyi-társaságot, a Társadalomtudomá­nyok Szabadiskoláját, a Galilei-kör. Diák­menzákat, népkönyvtárakat létesítettek, létre­hozták és anyagilag támogatták az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesületet. Ingyen­kenyér-, ingyentej-, és más hasonló, jótékony célú akciót szerveztek. A radikális irányzatú szabadkőműves-páho­lyok közül az 1908-ban alakult Martinovics­­páholy volt a legjelentősebb. Tagjai között a korszak szellemi életének kiemelkedő egyéni­ségei találhatók, mint Ady Endre, Bölöni György, Czóbel Ernő, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Madzsar József, Nagy Endre, Po­gány József, Reinitz Béla, Schöpflin Aladár. A Martinovitcs-páholy alapította meg a Tár­sadalomtudományok Szabadiskoláját, részt vett a Huszadik Század című folyóirat, vala­mint a Világ című lap, és a Galilei-kör fenn­tartásában.­­ A páholy programjának a középpontjában a radikális demokrácia, a szabadelvűség és a békeagitáció szerepelt. Felléptek a társa­dalmat feszítő kérdések demokratikus megol­dásáért. Jászi Oszkár írta 1908 decemberében Fölvételi kérelem szám, érk. 19/imvi­­ hó­napján. Felohasztott "... hó­­­napján. A Martinovics-páholynak a BUDAPESTEN Alulírott kérem a Martinovics-páholyt, hogy szíveskedjék engem kötelékébe fölvenni. E fölvételi kérelmem támogatására a következő adatokat említhetem föl: Foglalkozásom: Családi viszonyaim: Lakásom: twtccs insuitj [22]

Next