Lobogó, 1976. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)
1976-11-25 / 48. szám
ADY ENDRE, CZÓBEL ERNŐ, JÁSZI OSZKÁR A NÉVSORBANA Martinovics' cy Sajátjaifile) 3 peldányban kitöltendő, aláírandó as egy fénykép kíséretében az ajánlónak átadandó. tmirn irrtua r sirt'i Ady vallomása a nyilatkozat második oldalánM ■■■agyarországon a középkori templomépítő kőműves és kőfaragó céhek hagyományait felelevenítő szabadkőműves-páholyok az 1770-es években kezdtek szerveződni. Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, és a korszak más kiemelkedő személyiségei által irányított szabadkőművességet 1794-ben császári rendelettel törvényen kívül helyezték. A kiegyezés utáni társadalmi reformtörekvések ismét életre keltették a szabadkőművespáholyokat. E páholyok szigorú fegyelemre támaszkodó szervezettsége a polgári ellenzéknek — a politikai akciók végrehajtásához - a társadalom különböző rétegeire támaszkodó hálózatot biztosított. A magyar belpolitikai élet századforduló utáni válsága nyomán megszaporodtak a szabadkőműves-páholyok. 1902 és 1917 között 59 új páholy alakult. A századelejei szabadkőműves-páholyokban megtalálhatók a leg-Ady Endre belépési nyilatkozata a Martinovics-páholyba különbözőbb politikai áramlatok. Egy részükben a polgári radikálisok és a Szociáldemokrata Párt értelmiségi vezetői döntő befolyásra tettek szert. A radikális eszmék térhódítása nyomán egy-egy páholy valóságos ellenzéki politikai centrummá alakult. Követeléseik többsége megegyezett a munkásság, az elnyomott osztályok törekvéseivel. A dolgozó osztályoknak emberibb életkörülményeket követelve akciókat indítottak az általános, egyenlő és titkos választójogért, a felekezet nélküli, ingyenes népoktatásért, a polgári házasság törvényes elfogadásáért, és küzdöttek a militarizmus ellen. Megalapították és fentartották a Szabad Líceumot, a Széchenyi-társaságot, a Társadalomtudományok Szabadiskoláját, a Galilei-kör. Diákmenzákat, népkönyvtárakat létesítettek, létrehozták és anyagilag támogatták az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesületet. Ingyenkenyér-, ingyentej-, és más hasonló, jótékony célú akciót szerveztek. A radikális irányzatú szabadkőműves-páholyok közül az 1908-ban alakult Martinovicspáholy volt a legjelentősebb. Tagjai között a korszak szellemi életének kiemelkedő egyéniségei találhatók, mint Ady Endre, Bölöni György, Czóbel Ernő, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Madzsar József, Nagy Endre, Pogány József, Reinitz Béla, Schöpflin Aladár. A Martinovitcs-páholy alapította meg a Társadalomtudományok Szabadiskoláját, részt vett a Huszadik Század című folyóirat, valamint a Világ című lap, és a Galilei-kör fenntartásában. A páholy programjának a középpontjában a radikális demokrácia, a szabadelvűség és a békeagitáció szerepelt. Felléptek a társadalmat feszítő kérdések demokratikus megoldásáért. Jászi Oszkár írta 1908 decemberében Fölvételi kérelem szám, érk. 19/imvi hónapján. Felohasztott "... hónapján. A Martinovics-páholynak a BUDAPESTEN Alulírott kérem a Martinovics-páholyt, hogy szíveskedjék engem kötelékébe fölvenni. E fölvételi kérelmem támogatására a következő adatokat említhetem föl: Foglalkozásom: Családi viszonyaim: Lakásom: twtccs insuitj [22]