Állami felsőbb leányiskola, Lőcse, 1897
49 a tudományos műveltséget, mert hisz a főurak jó része e korban még a nevét sem tudta leírni. Hunyadi ifjú korától kezdve a vitézi pályán töltötte életét s az iskolai nevelés hiányait nála pótolta a gazdag élettapasztalás. Mint Zsigmond királynak testőre, ifjú korában sokszor kisérte urát a külföldre. A látott és hallott dolgok fejlesztették benne a tudományok és művészetek iránt való érzéket, miről a vajdahunyadi fényes lovagvár máig is tanúskodik. A tudományos embereket igen becsülte és két fiát ilyenek által kitűnő nevelésben részesítette. Érdemeiért a köznemesség a legmagasabb polctra, a kormányzói méltóságra emelte, melyet kitűnő józan eszével, higgadságával és határozottságával úgy töltött be, hogy csaknem királyi tekintélynek örvendett. Mikor pedig a fölmerült nehézségek miatt a kormányzóságról önként lemondott, azután is teljesítette hazafiai kötelességeit, a szenvedett méltatlanságok daczára, mindenkor híven és kérkedés nélkül. Mély vallásosság és hazaszeretet voltak legfőbb erényei. Ezekre buzdította fiait is, midőn a fényes nándorfehérvári diadala után 1456-ban Zimonyban meghalt. Egy századdal utóbb id. Zrínyi Miklós volt a törökök réme. Szomorú korszakban élt, midőn a politikai és vallási viszályoktól szétmarczangolt országnak java része már török kézben volt, kivel szemben minden talpalatnyi földért élethalál harczot kellett vívni. E harczok legkiválóbb hőse Zrínyi Miklós, ki a brebiri grófok híres családjából származott és vitézségéért előbb horvát bánná, majd a dunántúli vidék főkapitányává és Szigetvár parancsnokává neveztetett ki. Itt gyakran verte meg a határszéleken dúló török csapatokat. E vereségek megboszulására indította meg Szolimán szultán utolsó hadjáratát. Zrínyi magára hagyatva harmadfél ezer emberével egy álló hónapig védte e csekély várat a töröknek 100,000-nyi serege ellen, melyből a janicsárok java elesett s ennek láttára Szolimán lelke is átköltözött a más világra. De Zrínyi hada is leolvadt ez aránytalan küzdelemben, segítséget pedig hiába várt. Mégsem zúgolódott, hanem az eddigi csapásokat az Isten akaratának tulajdonítá s végső kirohanásra s a dicső halálra buzdítván bajtársait, igazi hősként hullott el velük 1566. szeptember 7-én. Emlékét legszebben hozzá méltó dédunokája örökíte meg, de idegen költők is magasztalták. Szigetvárt már van szobra, mely rohamra készülő oroszlánt ábrázol és még megérjük talán azt az időt is, hogy a fővárosban gyönyörködhetünk őt magát ábrázoló hősi alakjában. Zrínyi vitézi hírnevét mint huszárparancsnok alapította meg, hasonlóan úgy másfél századdal utóbb Pálffy János gróf. Ez a török háborúkban szerzett érdemeiért 1704-ben horvát bánná és 1710-ben a kuruczok elleni háborúkban. Felső-Magyarország vezénylő parancsnokává neveztetett ki. Királypárti ember volt ugyan, de egyúttal jó magyar, ki a harczokban kimerült nemzetet kibékítette a királylyal az 1711-ik szatmári békekötésben. Ezen, va-