Ludas Matyi, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-10-15 / 41. szám

Blumenthal, a­mí­ zen Blumenthal: Potom tízm­illió fo­rint keffl csak. Ennyiből­­­h­het épí­teni a régi Vígszínházát, ame­l telje­sen bedőlt. Vas Zoltán: Megnyugtatom, ír. Blu­­menthal, én nem fogok bedőli. ! i krumpli tragédiája írta* Gádor Béla ^_L/_ 's—-—J ÚJSÁGÍRÓ: —^/~V Elborított már az aszály Nekünk ezen­ sírni muszáj. Aszály, dagály, nagy a rumli, Nem lesz krumpli, nem lesz krumpli. METEOROLÓGUS. . . Nincsen semmi depressziónk, VJ ! Nagyon rossz az impressziónk. Derült ég és semmi más, Oda van a légnyomás. / SÖTÉT ÖDÖN: H­U Lesz krumpli, vagy nem lesz krumpli? Kezdem ezt a dumát unni. Jobbra át és balra át, Eldugom a­­ burgonyát. ÚJSÁGÍRÓ: Börtön, fegyház, mindez kevés, SJJJm Hol késik az intézkedés? Üres spajz és üres bödön, 1.Halál reád Sötét Ödön.­­JTrprn ~ FOGYASZTÓ: 5£jr Sok a szöveg, nagy a rumli, Hol a­­krumpli? Hol a krumpli? MINISZTER:­­ Nemi várom a holnapot, \­er JJ Adjon Isten jó napot. Ő fi Lesz itt ember krumplit rágó, Olyan leszek, mint a Drákó. . DRÁKÓ: Jaj, de máris ez a miszter, ő a szigorú miniszter. Hozzá képest­ mi vagyok? Üdvhadseregparancsnok.­­ FOGYASZTÓ: Sok a szöveg nagy a rumli, Hol a krumpli, hol a krumpli? MINISZTER: Ezer pokol, ezer átok, 1TT Razziát bocsátok rátok. Ez az ötlet vagyont ér, Gyere elő kolompér! rty­, KRUMPLIBIZTOS: Én vagyok a Krumplibiztos, ' | Ezután lesz krumpli biztos. Tárolok és zárolok, |L ! Ez aztán a jó dolog. SÖTÉT ÖDÖN: Nem érdekelsz Jilek Jenő, Az én krumplim nem jön elő. 't\V Nem adok, csak veszek én, , \ f ^ Majd eladom feketén, KRUMPLI: Semmi cica, semmi, így szokott az lenne, y Ha az ember krumplit akar, ” 'S"4« Félketén kell venni! ~^\ \ " :■ \ ^ Ami biztos, biztos Sötét Ödön megkéri a gazdag Labucka-lány kezét. — Mielőtt választ­ adnék, ■— mondja Libucka — információt szerzek be magáról. Egyébként harminc­ezer forintot adok a lányommal. Sötét Ödön egy pillanatig kalkulál, aztán így szól: — És információ nélkül? Drága az iskolaszer­ ­egint elfogtak egy szatír. — Tud arról Malcsákné, hogy a férje az Operánál télijén szokott állni a nőkre? — Nem, kérem. Itthon sose szokott lesben állni MASzOBSz Jelszava REGGEL — Tyű barátom, micsoda vannak ennek a, nőnek! Ma szaladgálok a lába előtt és m nem sikít... ftU/M€KTW^V \# yJE­­­I vasidegei félórája­­ mindig — Holnapra leírod ezerszer, hogy: „A szüleim drága pénzén vett papírt nem pocsékolom mindenféle hülyeségre." Minisztertanács az Olimposzon ■amor 'VELÜGy/ TA'to ca ■4mPar >y » -*' ^ /NÉPJOl^D TÄRCA^-^®ÁCchik NEPTUNDR. AESCULAP Mars: Elnök­e , ha a kommunisták békeakciója sikerrel jár, az én tárcám teljesen feleslegessé vált J­u­pi­t­e­r: Nem baj, fiam, majd beolvadsz a téjékoztatásügybe. Mit ír a Times • Magyarországról? A Times tudósítója nemrég k­ét hétig Ma­­­gyarországon járt Ta­pasztalatairól most cikket írt a Times című napi­lapban. Az angol újság­író igen érdekesen látja a magyar viszonyokat angol szemmel. íme: • Magyarországon az em­berek általában elégedet­tek, bár láttam az egyik vendéglőben egy magyart, aki nagyon elégedetlen volt a gam­irunggal. Meg­figyeltem azt is, hogy akik lemaradnak a villa­mosról, bosszús arcot vág­nak, ami a viszonyoknak még mindig valami stabi­­lizálatanságéra vall. A homokon ablakok van­nak, a Duna feltűnően le­felé folyik, ezt nem egy­szer megfigyeltem. A vendéglőben hajszálat­­ta­láltam a levesemben, még­hozzá ősz hajszál volt, valószínűl­eg az elnyoma­tás hatása alatt őszült meg a szerencsétlen. Nem mertem szólni a hajszál miatt, mert tudtam, hogy a szólásszabadság jelen­leg Magyarországon igen korlátozott. Vo­lt, aki szólt a hajszál miatt,­ez való­színűleg kommunista volt. Az arca ugyanis vörös volt sí­méregtől. Az újjáépítés vontatot­tan halad előre. Voltam Aquincumban, egy valaha virágzó városrészben. Sajnos, itt még a romo­kat sem takarították el. Sok emberrel beszél­tem, de, sajnos, nem értet­tem, mit mondanak, mert magyarul feleltek. Ez nem más, mint a bizal­matlanság jele, amelyet az idegennel, különösen a nyugati idegennel szem­ben éreznek. Tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy ha van­nak is a pesti utcákon baraikádok, ezeket kizá­rólag forradalom céljaira használják fel. Letartóztatták a Pfeiffer- párt titkárát Peyer: Adj nekem több mandátumot, tudod! Zsolt: Mit gondolsz, lo­pom én a mandátumot? Immár solymocskádat, kedves madárkádat Bocsásd el békével. Itt Van benne valami...

Next