Ludas Matyi, 1967 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1967-06-08 / 23. szám
I/JPASH/Py/ EMIKÓVttJÍBE Amikor Debrecenben a Ludas Matyi címszerepét játszottam, nagyon sokan a magánéletben is Ludas Matyinak neveztek. Gyakran hallottam az utcán a halk megjegyzést: „Itt jön a Ludas Matyi!” Később a budapesti Úttörő Színházban, a mai Tháliában is játszottam Ludas Matyit, de itt nem vált be a debreceni trükköm. Ott ugyanis huszonöt botütés helyett csak ötször, hatszor sújtottam Döbrögi uramra. A számolással csaltam. A második ütésnél hatot, a harmadiknál tizenegyet mondtam, és így tovább. Budapesten azonban, az Úttörő Színházban, a gyerekek kórusban számlálták az ütéseket, és így egytől huszonötig rá kellett ütnöm Döbrögire. Az Úttörő Színház kis nézői azután, amikor a kiskapuban autogramért várakoztak, nem elégedtek meg a nevemmel, a Ludas Matyit is le kellett írnom. Még inkább azonosultam a szerepemmel, amikor a Tenkes kapitánya lettem. Mindenki és mindenhol Tenkesnek nevezett. Hiába voltam Mátyás király a színpadon , Tenkes maradtam. Amikor például azt kérdeztem Mátyás király szerepében, hogy „Ki tesz itt igazságot?”, többen felkiáltottak a nézőtéren: „A Tenkes kapitánya!” A „Naszreddin Hodzsa" címszerepében hoszszú szakállal jelentem meg a színpadon, mire a nézőtéren megszólaltak: „Itt jön a Tenkes kapitánya!” Sőt, leveleket is kaptam a Tenkes kapitányának címezve. A magyar postáról régen tudtam, hogy feladata magaslatán áll, mégis meglepett, amikor egy olyan levelet kaptam, amelyen az utca neve sem volt feltüntetve. Ez a címzés állott a levélen: „Naszreddin Tenkes Hodzsa kapitány úr részére." Kézbesítették... Zenthe Ferenc Vasárnaponként és néha egy-egy szerda délután igen népszerű műsorszáma a rádiónak a „Mérkőzések percről percre” című közvetítéssorozat. Három főmérkőzésen kívül még vagy négy-öt, kisebb jelentőségű találkozóról adnak helyszíni közvetítést. Kicsit belemelegszik a hallgató az egyik mérkőzés izgalmaiba, máris átkapcsolnak a következőre, a harmadikra, az ötödikre; a nevek, az eredmények csak úgy kavarognak az ember agyában, viszont minden eseményt azon melegiben közölnek a futballrajongókkal. Gondoltam, miért nem veszi át ezt a módszert mondjuk a drámai osztály. Egy csendesebb hétköznap este is legalább tízegynéhány budapesti színház játszik, miért ne adhatnának helyszíni közvetítés sorozatot? Valahogy így képzelem el a fejleményeket : Bemondó: Kedves hallgatóink, helyszíni közvetítést adunk a ma esti színházi műsorokból. Elsőnek kapcsoljuk a Nemzeti Színházat. Vajon, megkezdődött-e már a Bűnbeesés után? Gulyás: Igen, már megkezdődött, és éppen Quentin monológját hallhatjuk a színpadról. Kálmán Gyuri remek formában, szinte ellenállhatatlanul száguldozik a színpadon. Noha az ellenfél három csinos nőből állított védelmi falat, de ez Quentin Gyuri számára nem jelenthet leküzdhetetlen akadályt. Most megtorpant, és egy kissé csapkodóvá vált a játéka, ugyanis az asztalt csapkodja, így megkérdezem, megkezdődött-e már az előadás az Operaházban? Szepesi: Nem, még csak hangolnak a muzsikusok, Karajan osztrák bíró intésére várnak, hogy megkezdhessék Rigoletto és a mantuai herceg küzdelmét. Addig kapcsoljunk át a Vidám Színpadra. Szűcs: Ahol már eredményről is beszámolhatok: megvan az első poén! Kazal átadta Kibédinek, az egyből viszszakérdezett, Kazal kapásból rávágta a feleletet, és a tapsból, nevetésből is lemérhetik hallgatóink, milyen a siker. De kapcsoljunk át az Ódzy Színpadra, vajon megvan-e már az első gyilkosság a krimiben? Novotny: Minden pillanatban érik a gyilkosság. A gonosztevő a függöny mögött áll, Halász Jutka közeledik felé, ollóba fogja ellenfelét... Megvan! Gyilkosság! Kedves hallgatóim, megvan az első bűntett! Ezek után átadom a szót az Operaháznak. Szepesi: Ahol azóta egy sor esemény történt, amelynek ismertetésére majd visszatérek az előadás végén. Éppen a Rigoletto-ház kapuja előtt folyik a játék, és jelenleg Herceg II., a mantuaiak csatára indított el egy remek áriát. Rigolettónak sikerült kicseleznie a Herceget, és máris szöktetheti Gildát. Bravó, Rigoletto, így kell ezt csinálni! Hogy viszi a zsákot, hogy viszi! Még egy csel, még egy csel, még mindig nála van a zsák ... No, most szépen ejteni! Úgy van! Ragyogó volt! Rigoletto kapásból beejtette a zsákot a tóba! Gilda tehetetlen volt. Ő volt a zsákban, öngól! Bemondó: Kedves hallgatóink, helyszíni közvetítést adtunk a ma esti színházműsorokból. A második felvonásokat a Kossuth-adón közvetítjük! Tardos Péter Várnai György rajza Mai gyerekek 11 mmmmm