Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-08 / 14. szám

GRILL-SÖR Időnként feltámadó grill-csirke éhségemet csil­lapítani, a Múzeum kör­úton működő büfébe jár­tam, amely az egyetemis­ták étkezőjének egy füg­gönnyel elválasztott részé­ben üzemel. Ha jól tu­dom, itt állították fel az elsők között az azóta már népszerűvé vált infrasütő automatákat, és kezdetben a büfé a csirkekedvelők kedvenc találkozóhelye volt. Békésen rágcsálták itt a puhára sült madarak puha csontjait a jámbor ínyencek, köztük — oly­kor-olykor — e sorok író­ja is. Ekkortájt a személy­zet kedves volt és halk szavú, és a büfé inkább hasonlított egy csendes szekta gyülekezőhelyéhez, mint egy falatozóhoz. Aztán változott a világ. Bevezették az üveges sör árusítását. Furcsa módon a csirkeevők közül jófor­mán senki nem ivott sört, viszont megtelt az üzlet olyanokkal, akik a sörhöz nem kértek csirkét. A fent említett szekta tagjai egy­re inkább kiszorultak, így napjainkban annak, aki enni akar, a következő kálváriát kell végigjárnia. Ha a kiszolgálók éppen nem adnak ki sört, akkor elképzelhető, hogy hozzá lehet jutni sült csirkéhez is. Ezt egy csöppnyi tányé­ron úgy adják az ember kezébe, hogy a hús tete­jére tornyozzák az uborkát és a zsemlét. A fogyasztó tányérkáját egyensúlyozva elindul, hogy a sörözők kö­zött tenyérnyi helyet talál­jon, ahová a tányérkáját leteheti. Az esetek döntő többségében erre azonban nincs remény. De ne le­gyünk túl pesszimisták! Mondjuk, hogy akad egy kis hely, de ebben sincs köszönet: a pulton tócsák­ban áll a sör, melyben csirkecsont és kenyérhéj­­darabkák úszkálnak, mi­közben jobbról és balról a sörivók nem mindig ét­vágygerjesztő társasága nyakalja az árpalét. Tisztában vagyok azzal, hogy a vállalat azért ala­kította át a büfét sörözővé, hogy nyereségesebb legyen az üzlet. Rendben van. Tisztelet a bevételnek! Eb­ben az esetben azonban ne hagyják, hogy a sör­ivókat zavarja az a né­hány ember, aki csupán grill-csirkét szeretne enni, nem tisztelve az üzlet be­vételi tervét. (6.) ÖNKRITIKA Zenit fényképezőgépemet beadtam javításra a Foto- Optika KSz. Múzeum körúti fiókjába, ahol 130 forintos irányárral el is vállalták. Néhány nappal később arról értesítettek, hogy a javítás 302 forintba kerül, mert „a gépet előzőleg már szakszerűtlenül ja­vítani próbálták". Az érv érthető és indokolt, csak egy szépséghibája van: a gépet - előzőleg - ugyanebben a szövetkezetben próbálták megjavítani. Po­tom 170 forintért. Sajnos, szakszerűtlenül. Ezt nem én mondom. Ők mondják. Gschwindt Imre Budapest X., Ugor u. 3. SE RÉGI, SE ŰJ! A Ludas tavaly decem­ber 17-én közölte a pana­szomat, hogy autómra se­hol sem tudok új külső gu­mit szerezni. A cikkre rea­gálva, január 13-án értesí­tett az Országos Gumiipari Vállalat, hogy a Nagymező utcai gumiabroncs-szaküz­­letük igényemet előjegyez­te, és rövid időn belül meg­kapom a keresett gumikat. Azóta csaknem három hó­nap telt el, ami nekem elég hosszú időnek tűnik, még­sem kaptam semmit. Úgy akartam átmeneti­leg segíteni magamon, hogy három elkopott autókö­penyt elküldtem a Nyír­egyházi Gumijavító Válla­lathoz, futózásra. Egyet visszaküldtek azzal, hogy az már teljesen alkalmat­lan a felújításra, de a má­sik kettőt hatvan napon belül, kijavítva, vissza fo­gom kapni. Az a hatvan nap is réges-rég lejárt, a küldemény mégsem érke­zett meg Nyíregyházáról. Most tehát se új gumi, se régi. Mihez kezdjek így az autómmal? Horváth Imre Mór, Liszt Ferenc u. 7. TENGELYTÖRŐ UTAK A Nógrád megyei Tar községet Nagybárkánnyal egy kb. 12 kilométer hosz­­szú kövesút köti össze. Ezen az útszakaszon autó­busszal bonyolítják le az utasforgalmat. Az út álla­pota nagyon rossz, tele van gödrökkel és kátyúk­kal. Ezért a busz sem tud megfelelő sebességgel ha­ladni és a tari vasút­állomásra siető utasok emiatt gyakran lekésik a vonatot. A Lud­ásva községhez tartozó nagykeresztúr te­lepülésre több esetben nem megy fel az autóbusz, mert a gépkocsivezető arra hi­vatkozik, hogy rossz az út, és nem szeretné, ha eltörne a busz tengelye. Kisebb javításokat ugyan elvégez az Útfenntartó Vállalatnak e szakaszon al­kalmazott két dolgozója, de ez nem oldja meg a problémát. Nagyon idősze­rű volna már ezeknek az utaknak a felújítása! B. T. Nagybárkány KOCSIRONCS A Ludas Matyi 1971. március 11-i számában „Nem épületes látvány” című olvasólevelükben fog­laltakra azonnal intézked­tünk. A kocsironcsot március 12-én szétvágattuk és el­szállíttattuk. Köszönjük, hogy figyelmünket a roncs eltávolítására felhívták. MÁV Műszaki Kocsiszolgálati Osztály Sarbó Tamás osztályvezető USZODA A Ludas Matyi 1971. március 11-i számában „Lukács vize folyik csen­desen” címmel megjelent közleményre az alábbiakat válaszoljuk. Az új Császár súlyfürdő és kórház építkezésénél fo­lyó mélyépítési munkála­tokat nem tudják elvégez- ZENES BAJOK JÁTÉK A GITÁRRAL Tavaly karácsonykor a kislányom kapott aján­dékba a nagynénjétől egy „tanulógitárt”. A nyugta szerint a gitár 251 Ft-ba került. Használati utasítást nem mellékel­tek, ezért még ma sem tudjuk, hogy a zenetanár által használhatatlannak nyilvánított gitáron ho­gyan lehet játszani. Egy biztos: a nagynénémet már megtanította a Fő­városi Hangszer Ker. Vál­lalat, hogyan lehet fele­lőtlenül bánni az embe­rek pénzével. Makra Béláné Dunakeszi, Táncsics-telep V. JÁTÉK A LEMEZJÁTSZÓVAL 3100 forintért vásárol­tam egy Akkord—10 tí­pusú bolgár lemezjátszós rádiót. A lemezjátszó mikro-tűje tavaly nyáron elromlott, azóta tűvé tesszük a várost egy új mikro-tűért, de sehol nem kapunk. A készülék egyébként kiváló és egy ilyen kis értékű alkat­rész miatt használhatat­lan. Holpár Csaba Bp. XVIII., Iparvasút u. 24. a címzett válaszol­ ni, csak vízszint-süllyesz­­téssel, ezért volt szükség a malomtó leengedésére, melyből a Lukács uszoda bővizű utánfolyása bizto­sítva volt. Jelenleg folynak a fel­mérések, hogy milyen mű­szaki megoldással oldható meg a nevezett medencék utánfolyásának bővebb víz­zel való ellátása. Meg kell említenünk, hogy az uszoda medencéi­nek vizét naponta cserél­jük és ha nem oly bő víz­zel, de az utánfolyás je­lenleg is biztosítva van. Fővárosi Fürdőigazgatóság Dr. Vitéz András igazgató TELEKKÖNYV A „Ludas Matyi”-ban Telekkönyv címmel meg­jelent közleményben fog­laltakat megvizsgáltattam. A földtörvény végrehaj­tásából a telekkönyvi ha­tóságokra háruló felada­toknak minden más mun­kát megelőzően kellett ele­get tenni. Ezért az utóbbi két évben késedelmet szen­vedett a telekkönyvi­­be­adványok intézése. Ennek ellenére nem járt el helye­sen a siklósi telekkönyvi hatóság vezetője, amikor több hónap eltelte után, a beadványának elintézését sürgető Takács György csányoszrói lakost soron­kívüliség kérésére szólította fel, ahelyett, hogy a szó­beli sürgetést ilyen irányú kérelemnek tekintette vol­na. * Egyidejűleg felhívtam a Pécsi Megyei Bíróság el­nökét, hogy az eddiginél nagyobb segítséget adjon a Siklósi Járásbíróságnak a hátralékos telekkönyvi be­adványok mielőbbi elinté­zéséhez. Dr. Böőr Péter főosztályvezető Igazságügyi Minisztérium KÉT KÖZLEKEDÉSI PANASZ Mit vétettünk mi, óbu­daiak, hogy ilyen nagy csapás sújtott minket? Megszüntették a 66-os vil­lamost, amely eddig a munkából hazaszállított bennünket. Így, egy átszál­lással és öt perc várako­zással megnőtt az utazásra fordított, amúgy is hosszú idő. Kérésünk könnyen or­vosolható: a 4-es villamos közlekedhetne a 66-os vég­állomásáig. Özv. Zábrák Dezsőné Budapest m., Zápor u. 14. * A Dohány utca, mint tudjuk, egyirányú, a ko­csiparkolás mindkét olda­lon megengedett, így az amúgy sem széles utca kö­zepén közlekedhetnek csak a járművek. A Köztiszta­sági Vállalat kuka-autói a reggeli csúcsforgalomban járnak szemetet szedni, emiatt az utcában megre­ked a kocsiforgalom, és az autók hosszú sora lépésben kíséri a szemeteseket. Nem ritka, hogy­­egy ilyen dugó tizenöt percre megállítja az 5-ös autóbuszt. A megoldás az lenne, ha a kuka­kocsi nem a reggeli csúcsforga­lomban végezné a munká­ját, mert a munkahelyün­kön hiába hivatkozunk a Köztisztasági Hivatalra, ha elkéstünk. Anghy Hajnalka Bpest XIV., Amerikai út 58.

Next