Ludas Matyi, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-04-08 / 14. szám

MAZSOLAFENYEGETÉS — Nem értem, rendőr elvtárs, hol van itt kitéve a „Megállni tilos!" tábla?...­­ A főnököd gyerekén fogom megbosszulni! T­ cJfrMíí&rMf /»gpúqghL 4 'ingpféfe (LACIKA MONOLÓGJA) Anyunak szabad szom­batja volt és ilyenkor a legboldogabb. Délután di­vatbemutatóra ment egy „barátnéjával”, amit azért teszek idézőjelbe, mert anyu ezt mindig így mond­ja, és én hiába szólok neki, hogy azt barátnőnek kell mondani, mert ezt mi így tanultuk a suliban. Amikor anyu a divatbe­mutatóról este hazajött, még boldogabb lett, mert apu meghozta neki a nye­reségrészesedését, amit anyu már január óta vár. Mindig azt szokta apunak mondani, hogy a nyereség­­részesedést tulajdonképpen december 31-én kellene megkapni, mert akkor van vége az évnek. Apu ilyen­kor megmagyarázza, hogy az évet le kell zárni, a mérleget el kell készíteni, és csak azután fizethetik ki a nyereségrészesedést, de anyu azt mondja, őt nem érdekli a bürokrácia, csak a pénz. Anyu mindjárt elkezdte a tervezést, és azt mondta, hogy az ő nyereségrésze­sedését nem adja a közös­be, félreteszi egy télikabát­­anyagra, amit most meg­vásárol, de csak ősszel csi­náltatja meg. Apu ezen na­gyon csodálkozott, és azt mondta, hogy anyu az idén télen már csináltatott egy nagyon szép, m­ir­apré­­mes télikabátot. Anyu azonban mindjárt felvilá­gosította aput, hogy ez egy gála télikabát, amit nem hordhat mindig, a régi pe­dig, amit hordhatna, ki­ment a divatból, tehát ne­ki az idén egy nem gála, de divatos télikabát kell, mindennapos használatra. Ha most beteszi az OTP- be a saját nyereségrészese­dését, akkor apunak télen már nem lesz gondja az anyagra, csak a fazonra meg a cégeberre, ami nem vészes, mert még egy osz­tályon felüli szalon árait is el lehet viselni egy olyan vezető állásban levő em­bernek, mint apu. Ezzel anyu nyereségré­szesedése el van intézve, jegyezte meg apu, és most már sor kerül az övére is. Ez persze a közösbe megy, mondta anyu és első a gyerek, ő egy import far­mernadrágot kap (aminek én nagyon örülök), de ugyanennyire első apu is, mert őneki az állásához méltóan kell öltözködnie, de hála istennek, apu min­dennel el van látva, tehát valami luxusdolgot kap. Fél tucat nagyon szép, sváj­ci mintás férfizsebkendőt, amilyent anyu az egyik áru­házban látott, és kap hozzá még egy ingpulóvert is, mert most az nagy divat és anyu szereti, ha apu együtt halad a divattal. Az a fontos, hogy min­denki megkapja a magáét a nyereségrészesedésből, mondta anyu. Ő most a di­vatbemutatón egy csodála­tos marone, azaz geszte­nyebarna, kockás tavaszi kabátot látott, ahhoz egy ugyanolyan színű kalap kell meg cipő, hogy meg­legyen a kellő összhang, valamint egy hozzávaló tás­ka, zsugorított bőrből, mert ez most a sláger. És azt is mondta, hogy kell neki még egy tavaszi és két nyári ruha meg egy kö­tényruha, amit nem a nagyszalonban csináltat meg, hanem olcsóbb he­lyen. Takarékoskodni kell ugyanis, magyarázta anyu, mert semmiképpen sem szabad túllépni a nyereség­részesedési pénzt. Apu azt mondta, nagyon örül, hogy anyu ilyen ta­karékos és a család mind­egyik tagjáról gondoskodik, de azt nem érti, miért kell még egy táska anyunak, amikor három is van neki: világos és sötétbarna, egyik szebb mint a másik. „Most elárultad, hogy ti férfiak milyen buták vagytok”, mondta anyu. „Igaz, hogy három táskám is van, de egyik sem marone és egyik sem illik pontosan ahhoz a tavaszi kabáthoz, amit én már meg is rendeltem magamnak a divatbemuta­tón, és egyik sem zsugorí­tott bőr, hanem sima skay, ami nagy különbség. Egyébként is, hadd puk­kadjon meg a konkurren­­cia a hivatalban.” Na, akkor minden rend­ben van, mondta apu és megdicsérte anyut, hogy ilyen okosan tudta beosz­tani a nyereségrészese­dést ... Földes György JÓ TANÁCS — Elhízás ellen azt ajánlom, menjen gyakran vidéki kiszállásra, és csak a napidíjból kosztoljon . . . MAI KÁBELTORONY - Abbahagytuk az építkezést, mert nem értünk szót a beruházó szervvel...

Next